Nem jogerős az a szerdán, elsőfokon meghozott bírósági ítélet, amely a pécsi sziklacsont-perben született, és amelyben bűnösnek mondták ki az elsőrendű vádlottat, az egyik pécsi klinika volt igazgatóját. A professzort csalásban is bűnösnek találták. A másik perbe vont orvost felmentették, de szintén bűnösnek találták az emberi koponyacsontokat kiemelő boncmestert is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a Pécsi Törvényszék dr. G. I-t, a pécsi fülgyógyászati klinika korábbi igazgatóját emberi test tiltott felhasználása és csalás miatt.
A mindaddig titkolt pécsi sziklacsont-ügyet, még a rendőrségi eljárási szakaszban a Szabad Pécs hozta nyilvánosságra, EBBEN a hosszú és nagyon részletes cikkünkben, majd később már a bírósági perről is beszámoltunk, többek között EBBEN az írásban.
Ugyancsak bűnösnek mondták ki emberi test tiltott felhasználása miatt azt a boncmestert, Sz. N.-t is, aki a 2019-ben, a pécsi klinikán lefoglalt mintegy 320 darab emberi koponyacsont egy jelentős részét kiemelte a halottakból, egy részét bizonyítottan nem jogszerűen, és részben külön pénzért, darabonkénti egységárat zsebretéve a halottak csontjai után.
A per harmadrendű vádlottját, a pécsi klinika egyik fülgyógyász szakorvosát viszont felmentették, mert nem volt bizonyítható, hogy azokat a koponyacsontokat, amelyeket ő szállított külföldre, egy olaszországi konferenciára kétséget kizáróan nem jogszerűen vették ki a halottakból.Vagyis lehetséges, hogy azon csontok dokumentációja rendben volt.
A bíróság indoklása szerint ugyanis a professzor és a boncmester elítélése kizárólag azért következett be, mert az bizonyítható volt, hogy nem jegyzőkönyvezték a kiemelt koponyacsontok egy részét, azok kivétele nem került be a boncolási jegyzőkönyvbe. Ez utóbbit amúgy is csak a boncolást vezető szakorvos rendelhette volna el, és rögzíthette volna, ugyanakkor a pécsi klinikán megtalált csontok egy jelentős részének kivételét biztosan nem dokumentálták – ezt bizonyítottnak találta a bíróság. Ahogyan azt is, hogy a volt klinikaigazgató ezt vagy tudta, vagy nem győződött meg arról, hogy a kegyeleti szempontokat is figyelembe véve, szabályosan történt az emberi csontok kivétele, márpedig ennek a bíróság szerint az a feltétele, hogy az emberi csontok, szövetek szervek kivétele az orvos utasítására történik és azt rögzítik a boncolási jegyzőkönyvben.
Amennyiben ez utóbbi megtörténik, akkor a bűnösséget ebben a vádpontban nem tudták volna megállapítani a bíróság szerint.
A per elsőrendű vádlottja ellen egy halálos kimentelű műtét miatt is nyomoztak, sőt vádat is emeltek, de az már az elmúlt alkalommal, a perbeszédeknél kiderült, hogy ebben a vádpontban még a vádat képviselő ügyész sem kéri az orvosprofesszor felelősségre vonását. És így őt ebben a vádpontban fel is mentették, nem lehetett bizonyítani, hogy hibát követett el, vagy hogy az ő ténykedése bármilyen módon hozzájárult egy pécsi nő halálához, aki az ő páciense volt és egy általa végzett orrműtét után hunyt el.
Bűnösnek mondták ki ugyanakkor csalás miatt, mert a fülklinikán, az általa vezetett egyetemi alapítvány segítségével is kialakított úgynevezett VIP-szoba után járó bevételek, díjak egy része nem az egyetem, hanem az amúgy a klinika működését is segíteni hivatott alapítvány pénztárcáját gazdagította. Ez az alapítvány volt annak a 2019-es nemzetközi sziklacsontkurzusnak a szervezője, amelyre 2018-2019 során nagy mennyiségű, legalább száz emberi koponyacsontot emeltek ki a pécsi egyetemi hullaházban holttestekből.
Az ítélet nem jogerős, mert a védők fellebbezést jelentettek be felmentésért, a büntetés enyhítéséért, illetve az ítélet minősítésének megváltoztatására. A védők és az elsőrendű vádlott is azzal védekezett a per során, hogy a büntetlen előéletű, megbecsült és elismert orovosprofesszor a koponyacsontokat egyetemi oktatási célból szerezte be, több évtizedes korábbi gyakorlatnak megfelelően, egy addig nem szabályozott (de az egyetemi feljelentésre indult rendőrségi nyomozás után egyetemi szinten szabályozva ezt a kérdést) környezetben, és mindaz amit tett a gyógyítás és a betegek javát szolgálta, illetve a társadalomra való veszélyességét a cselekményének nem lehet megállapítani.
Azt a Szabad Pécs korábban leírta, hogy a koponyacsontokat kizárólag vagy szinte kizárólag hamvasztásra váró holttestekből vették ki, amire azért kerülhetett sor (írtuk akkor szakértők megkérdezése után), azt követően, hogy a rokonok már megtekintették a holttestet, mert a sziklacsontok kivétele a koponya súlyosabb roncsolásával is járhat. Magyarán ilyen esetben azonnal feltűnt volna később, koporsós temetés esetén, például a ravatalra való felkészítéskor, hogy egy nem fejsérülésben elhunyt személy koponyájából a boncolás során kiemeltek részeket, avagy teljességgel lehetetlenné is válhatott volna az, hogy az elhunytat felravatalozzák.
A bírósági perben ugyan előjött, hogy valóban kizárólag hamvasztásra váró holttestekből emelték ki a csontokat, de a nyomozás és a bírósági eljárás során ez a körülmény és eshetőség végül nem kapott szerepet, nem sorolták fel, sem a megállapított bűncselekmény egyik közvetett bizonyítékaként, sem súlyosító tényezőként.
19? Lapot!
