A Siklósi Járásbíróság egy, március 2-án megtartott nyilvános tárgyaláson dr. K. F. vádlottat, egy baranyai nagyközség korábbi jegyzőjét csalás bűntettének kísérlete és csalás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 1 év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, továbbá 3 évre eltiltotta a vádlottat a jegyzői foglalkozás gyakorlásától.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A bíróság által megállapított tényállás lényegét friss bírósági közlemény ismerteti. A szerint a vádlott férfi 2018-ban egy nagyközség jegyzőjeként dolgozott. Az egyik helyi lakos azon a nyáron, azaz 2018 nyarán felkereste a vádlottat az önkormányzati hivatalban, hogy özvegy, hozzátartozóival nem tartja a kapcsolatot, halála esetén ingó- és ingatlanvagyonát a község önkormányzatára kívánja hagyni. Ennek fejében kérte, hogy amennyiben egészségi állapota megromlik, ellátását, ápolását az önkormányzat a helyi szociális otthonban történő elhelyezésével biztosítsa.
A sértett azért fordult a vádlotthoz, mert tudta, hogy egyetemi jogi diplomával rendelkezik, így szakszerű tanácsot tud adni neki szándékával kapcsolatban, továbbá hivatalos személy, aki az önkormányzat érdekében jár el. A sértett felvetette, hogy célszerű lenne szándékát közjegyzői okiratba foglalt végrendeletben rögzíteni, azonban a vádlott közölte a sértettel, hogy ez szükségtelen, a végrendeletet ugyanis a vádlott is el tudja készíteni.
Ennek megfelelően a vádlott 2018 szeptemberében egy „végrendelet” elnevezésű okiratot készített, azonban a vádhatóság és az elsőfokú bíróság szerint a sértett kifejezett akarata ellenére nem az önkormányzatot, hanem – annak érdekében, hogy a sértett ingó- és ingatlanvagyonát megszerezze – saját magát tüntette fel örökösként.
A vádlott a sértett tévedésbe ejtésével a sértettnek megkísérelt kárt okozni, de azt nem tudta befejezni, a veszélyeztetett érték 4,5 millió forint volt.
A 2018 szeptemberében, a sértett a vádlott által készített „végrendelet” aláírásakor tájékoztatta a vádlottat, hogy további 5 millió forint megtakarítással rendelkezik, amelyet szintén a községi önkormányzatra kíván hagyni azzal, hogy azt az önkormányzat a gondozási központ támogatására és felújítására fordítsa.
A vádlott azt tanácsolta a sértettnek, hogy vegye fel a megtakarításait a bankból, azonban a sértett ahhoz a lekötés végén, 2019 áprilisában férhetett csak hozzá. Akkor, 2019 áprilisában a vádlott egy „járadéki szerződés” megnevezésű okiratot készített el, melynek jogosultja a sértett, míg kötelezettje – a sértettel folytatott szóbeli megbeszéléssel ellentétben, a sértett kifejezett akarata ellenére – a vádlott lett annak érdekében, hogy a sértettet tévedésbe ejtve a sértett megtakarítását megszerezze. Ezt követően a vádlott és a sértett egy találkozót beszélt meg a sértett otthonában, ahol a sértett a vádlott részére az 5 millió forint készpénzt átadta. A vádlottnak a készpénz átvételekor nem állt szándékában az összeget az önkormányzat részére befizetni a bírüóság és az ügyészség szerint.
A vádlott a készpénzt euróra váltotta és azt az önkormányzat páncélszekrényében helyezte el, majd 2019 augusztusában ismét magához vette és a saját maga által vásárolt széfben rejtette el. A vádlott a fenti cselekménnyel a sértettnek 5 millió forint kárt okozott, a készpénzt azonban 2019. november 4. napján visszaszolgáltatta a sértettnek, így a kár megtérült.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott fellebbezést jelentett be ellene, felmentést kérve, így az ítélet nem jogerős.
19? Lapot!
