Nem kötik le az óvodai tevékenységek, hangoztatja is, hogy alig várja már az iskolát? Lassabb a társainál? Nehéz lekötni a figyelmét, izgő-mozgó típus? Hiába alszik el időben este, reggel nehezen ébred?
Ez csak néhány azok közül a kérdések közül, amik felmerülnek a szülőkben, mielőtt a gyermekük 6 éves lesz. Ebben a cikkben kiderítjük, hogy miből láthatja a szülő, hogy gyermeke iskolaérett-e.
A törvény
A hivatalos álláspont az, hogy annak a gyermeknek, amelyik augusztus 31-ig betölti a hatodik a életévét, szeptembertől iskolába kell járnia. Ezt felülbírálhatja az óvoda vezetője abban az esetben, ha kollégái (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) szakvéleménye mást javasol. Ilyenkor még egy évet tölthet a lurkó az óvodában, és utána kezdi az iskolát. Ilyenkor esetleg már érdemes iskolaelőkészítő feladatlapokat a Játékliget webáruházból beszerezni és hangolódni az ovi utáni életre.
Mi az iskolaérettség?
Az iskolaérettség egy rendkívül összetett kritérium komplexum, ami nem is egy, hanem három területből adódik össze.
- Fizikai tulajdonságok: A gyermek testmagassága és súlya életkorának megfelelő kell, hogy legyen. Rendesen tud szaladni, sétálni, ugrálni, végre tudja hajtani a feladatokat. Érzék- és mozgásszervei jól működnek. Kellően erős, hogy az iskolatáskát elbírja, finommotorikája fejlett.
- Mentális érettség: Van türelme kivárni a sorát például, amíg a felnőttek beszélnek. Társaival könnyen alakít ki kapcsolatot. Érdeklődik az iskola iránt, elfogadja a felnőtt utasításait és végrehajtja azokat.
- Kognitív képesség: Tud fókuszálni akár hosszabb ideig egy feladatra. Könnyen megjegyzi a versikéket, dalocskákat. Szókincse megfelelő, tisztán, érthetően beszél. Észreveszi az ok-okozati viszonyokat. 10-es számrendszerben képes gondolkodni, egyszerűbb műveletet elvégezni.
Jók vagy rosszak a feladatlapok?
Ez a gyermektől függ. Ha nem szívesen ül le melléjük, akkor rosszak. Ha pedig ettől már igazi diáknak érzi magát és büszkeséggel oldja meg, akkor jók. Ha ellenállást veszel észre a gyermekednél, akkor érdemes megfigyelni az okát. Sokan például azért nem szívesen gyakorolják papíron a vonalvezetést, mert utálnak ceruzát fogni. Fárasztja a kezüket, ritkán is színeznek. Ilyenkor nem a feladatlapot kell erőltetni, hanem olyan, finommotorikát fejlesztő játékokkal kell megkínálni, amikhez még véletlenül sincs szükség ceruzára.
Ne versenyeztesd!
A legjobb, amit tehetsz, hogy kizárólag a saját csemetédre összpontosítasz. Se magadnak, se neki ne említsd, hogy bezzeg a szomszéd kisfiú milyen ügyesen rajzol. Lehet, hogy gyönyörű rajzokat készít, de a te utódod tud fára mászni. Mindenki jó valamiben, támogasd őt azzal, hogy észreveszed a benne lévő pozitív dolgokat anélkül, hogy mással összehasonlítanád.
