A felvételi ponthatárok kihirdetése előtt mindössze néhány nappal változtatott a feltételeken a Pécsi Tudományegyetem frissen kinevezett rektora: az Oktatási Hivatal (OH) ajánlásával szemben három helyett öt főben határozták meg a minimális létszámot a mesterképzéseknél. Így az idei tanévben a 26 meghirdetett magyar nyelvű nappalis mesterképzésből csak 10 indult el a Bölcsészettudományi Karon.
A felvételi ponthatárok kihirdetése előtt mindössze néhány nappal változtatott a feltételeken a Pécsi Tudományegyetem frissen kinevezett rektora: az Oktatási Hivatal (OH) ajánlásával szemben három helyett öt főben határozták meg a minimális létszámot a mesterképzéseknél. Így az idei tanévben a 26 meghirdetett magyar nyelvű nappalis mesterképzésből csak 10 indult el a Bölcsészettudományi Karon.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Bár ez a tény már önmagában is problémás, a felvételizők csupán az OH értesítőjéből szereztek tudomást a változásokról. A felvi.hu-n jelenleg is úgy szerepel, hogy ezek a képzések 3 főtől indulhatnak, tehát nemcsak a februári jelentkezésnél, de még a szemeszter végén tartott felvételiknél is úgy tudták mind a hallgatók, mind a tanszékek, hogy ez lesz a minimális létszám. A bama.hu tudósítása szerint pótfelvételit sem engedélyeztek a pórul járt hallgatóknak, de ezt az állítást nekünk cáfolta megkeresésünkre a Rektori Hivatal. A pótfelvételire augusztus 7-ig bárki jelentkezhetett, aki az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem került be, de ebben az esetben csakis költségtérítéses helyre juthattak be a hallgatók. Az általános felvételi eljárás során a szaktól függően 1?12 államilag támogatott helyre pályázhattak az egyetemisták, ezen felül volt lehetőségük költségtérítéses is jelentkezni. (Ennek összege ugyancsak a szaktól függően egy félévre 225?400 ezer forint.) A ponthatárhúzás estéjét követően a meglepett hallgatóknak az augusztus 7-i végső pótfelvételi határidőig, mivel a ponthatárokat július 25-én este 8 órakor hirdették ki, mindössze 9 munkanap állt rendelkezésükre, hogy kiderítsék, hogy mi történt és mit tudnak tenni. A felvi.hu oldalán a 2018 szeptemberére meghirdetett pótfelvételi képzései között nem szerepeltek a nem indított szakok sem nappali, sem levelezős munkarendben, hiszen pótfelvételit csak olyan szakokból hirdethetnek, ami a rendes felvételi eljárásban is elindult. A Rektori Hivatal információi szerint 6 személyt felvettek a pótfelvételi eljáráson keresztül, de a felvi.hu adatai szerint őket is csak azokra a szakokra, amelyek indultak szeptembertől. A többiek reménykedtek, hogy hamarosan megoldódik a helyzetük.
A változás következtében 26 főnek nem indult a mesterszakja. Közülük így nyilatkozott az egyik történelem szakos hallgató: ?Teljesen lesújtott a hír, meg sem fordult a fejemben, hogy nem indul a szak. A pontjaim alapján mehettem volna más egyetem mesterképzésére is, de én itt, a PTE BTK-n szerettem volna, illetve szeretném még ennek ellenére is folytatni a tanulmányaimat, hiszen imádtam a tananyagot és a tanáraimat is. Addig megpróbálom megszerezni a második nyelvvizsgámat.? De nem minden érintett ennyire kitartó. Egy volt magyar szakos hallgató teljesen elbizonytalanodott az ügy kapcsán: ?Az én helyzetem annyiban sajátos, hogy az elmúlt egy évet már ki kellett hagynom az egyetemen, mert nem sikerült időben nyelvvizsgát szereznem. Az elmúlt évben dolgoztam és nyelvtanárhoz jártam, vártam, hogy leteljen ez az év, és visszamehessek az egyetemre. Szeptembertől újra kutatni akartam, konferenciákra járni, ezekre a munka mellett nem volt időm. A mesterképzés után pedig doktorizni terveztem. Ez a határozat lényegében egyik napról a másikra keresztülhúzta a terveimet. Valószínűleg kénytelen vagyok miatta még egy évet kihagyni, ugyanakkor muszáj átgondolnom a jövőmet is, hiszen ezek után már nyilván félve jelölök be bármilyen szakot a PTE BTK-n.?
Többen a PTE BTK Hallgatói Önkormányzatához fordultak segítségért. Kovács Péter, a PTE BTK HÖK elnöke elmondta, hogy a folyamat a magyar felsőoktatási jogrendszernek megfelelően zajlott le, hiszen az intézmény gazdaságossági indokokra hivatkozva visszautasíthatja a jelentkezők számától függetlenül a szakok indítását, de ettől még nem tartja etikusnak a lépést. A kari vezetéssel közösen megpróbáltak megoldásokat keresni. Feltehetőleg ezeknek a tárgyalásoknak köszönhető, hogy a képzéseket ezúttal keresztfélévben is meghirdetik; erre eddig csak abban az esetben került sor, ha volt rá kellő hallgatói igény. Ez önmagában azonban nem garancia arra, hogy ezek a szakok – köztük a magyar, a történelem és a kommunikáció – el is tudnak indulni, így a kétségek nem szűntek meg. Azoknak a pécsi/baranyai hallgatóknak, akik nem engedhetnek meg maguknak egy (a pécsinél jóval drágább) budapesti albérletet az egyéb megélhetési költségekkel együtt, a bizonytalanság sok esetben egyet jelent a tanulmányaik felfüggesztésével.
Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója azt nyilatkozta a pécsma.hu-nak, hogy egy képzést valóban gazdaságtalan három hallgatóval elindítani. A Szabad Pécs rákérdezett, hogy mit is jelent ez pontosan, az oktatási igazgató az alábbiakat válaszolta: ?Az 5 fős induló létszám egy lélektani határ, amely létszám a lemorzsolódással – az általános tendenciákat vizsgálva – akár 3 főre is csökkenhet, amely tovább csökkenti az adott szak fenntarthatóságát. A néhány fővel rendelkező szakok egy-egy szakon aránytalanul megnövelik a képzési költségeket egy hallgatóra vetítve, ezeket a megnövekedett költségeket a többi szaknak kell kigazdálkodnia.? Hozzátette, hogy az egyes szakok képzési költségeit egy kormányrendelet határozza meg, amely szerint az alaptámogatás intézményi összegét a hallgatói létszám szabja meg, de az is befolyásolja az egyes képzések költségét, ha vezető oktatókat alkalmaznak (utóbbiak nyilvánvalóan elengedhetetlennek a minőségi oktatás szempontjából, illetve a doktori iskolák működéséhez – szerk. megj.).
(Ekkora költségkeretből gazdálkodhatnak az egyes szakok. Részlet a ?A felsőoktatási intézményeknek a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról? szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletből)
Lengvárszky Attila nyilatkozata sajnos nem tartalmazza a szakokra vonatkozó pontos gazdaságossági adatokat, így a kimutatások készítéséhez használt módszertannal és a képlet tényezőivel sajnos nem volt módunk megismerkedni.
A hallgatók mellett nagy vesztesek lehetnek az oktatók is: gondot okozhat számukra a kevesebb óraszám, hiszen eleget kell tenniük egy minimális óratartási kötelezettségnek. A mesterképzések elindulásának megakadályozásakor nekik is hirtelen kellett reagálniuk a megváltozott körülményekre.
Ez a döntés rendkívül kellemetlen helyzetbe hozza a PTE BTK-t, ráadásul tovább csorbítja az amúgy is szűk keretek között működő egyetemi autonómiát. Azzal, hogy az egyetem vezetése elsősorban gazdasági szempontból közelíti meg a kérdést, lényegében mellőzi azt a szakmai szempontot, hogy az egyetemek – és főleg a bölcsész- és társadalomtudománnyal foglalkozó karok – tudományos műhelyek is, melyeknek az egyik legfontosabb előkészítői, illetve színterei éppen a mesterképzések. (Mellesleg a gazdaságossági szempontot helyezte előtérbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma is az ELTE társadalmi nemek szakjával kapcsolatban: ?A szak gazdasági szempontból nem racionális, így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók?. Ez az érvelési mód annyira eluralkodott az utóbbi időszakban a felsőoktatásról szóló párbeszédekben, hogy a szakmai-tudományos szempontok már-már súlytalanná váltak. )
A már idézett pécsma.hu cikkben megjelent az oktatási igazgató személyes véleménye a tudományos pályáról, mely szerint ?a munkaerőpiac szempontjából a műszaki képzéseknél értelmezhetőek jobban a három plusz két éves szakok, a bölcsészszakoknál nehezebben.? Szerinte ?egy tudományos pályát ugyanis ötéves képzésben sokkal jobban lehet menedzselni, mint három plusz két év alatt. Éppen ezért fogják például a bölcsészkar legjobb diákjai valószínűleg az ötéves tanárszakokat választani.? Lengvárszky véleményével ellentétben nem sokat számít a tudományos pályán, hogy a hallgatók a 2013 óta létező osztatlan (azaz a korábbiakhoz hasonlóan ismét egybefüggő ötéves képzéssé tett) tanárin, vagy a Bologna-rendszernek megfelelő osztott diszciplináris képzésen kezdik-e meg és folytatják-e a tanulmányaikat.
Azokon a szakokon, ahol egyáltalán folyik tanári és diszciplináris képzés is, a PTE BTK otthont ad – az idén nem induló – a nemzetközi tanulmányok, a szociális munka, a szociálpolitika stb. mesterszakoknak is, ezekből értelemszerűen nem létezik tanárképzés, így a legjobb diákok nem minden esetben tudják helyettesíteni a hiányzó mesterszakokat. Az alapképzésben résztvevők, valamint az osztatlan tanárszakos hallgatók általában ugyanabban a teremben és időben hallgatják az előadásokat, hiszen a tanszékeknek nem éri meg külön-külön leadni ugyanazt az anyagot.
Noha a PTE BTK-n sok kiváló tehetségű tanárszakos hallgató van, akik eredményesen szerepelnek a Tudományos Diákköri Konferenciákon is, de ez a képzési forma kevésbé képes ösztönözni a hallgatókat a tudományos munkára, mivel egyrészt két szakon kell helytállniuk, másrészt terhelik őket a különböző pedagógiai tárgyak és gyakorlatok, melyekre gyakran nagyon időigényes a felkészülés. Ezzel szemben az alap-, de főleg a mesterképzéseken számos kutatásmódszertani tárgyra és szakmai gyakorlatra, valamint fórumra jut idő és energia; az itt szerzett kompetenciák a doktori képzésben hatalmas előnyt jelentenek, ráadásul az ilyen végzettségű hallgatók közül sokan folytatják posztgraduális képzésben tanulmányaikat, tehát tudományos pályán. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a bolognai képzés eredeti céljáról sem: növelni a hallgatói mobilitást, hogy ezáltal akár nemzetközi kutatási projektekbe is be tudjanak kapcsolódni a diákok. Az 5 éves tanárképzésben ezt is valamivel nehezebben tehetik meg a hallgatók.
A mesterszakok nem-indítása tehát hatalmas presztízsveszteség egy tudományegyetemnek, hiszen pont a saját tudományos műhelyeit számolja fel ezzel. A kárt még nehéz felbecsülni, de hosszútávon garantáltan éreztetni fogja a hatását, nemcsak az egyetem falain belül, hanem a város és a régió kulturális életében is.
(A cikk szerzője a PTE BTK PhD hallgatója)
19? Lapot!
