“Pécs adóssága nem váratlan események következménye. Az ÖPE már elvégezte a városházi átvilágítást, amin most az állami revizorok dolgoznak.” Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt a Szabad Pécshez az Összefogás Pécsért Egyesület.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A közleményben emlékeztetnek rá, hogy az ÖPE a város májusi közgyűlésén a zárszámadáskor már rámutatott a mérlegben szereplő közel 6,5 milliárdos áthúzódó kötelezettségre, amelyet a város az elmúlt években kifizetetlen számlákból halmozott fel. Ehhez jött még a júniusi közgyűlésen tárgyalt első félévi esedékes költségvetésben foglalt ez évi 2 milliárdos működési hiány – teszik hozzá. Az ÖPE szerint ehhez még hozzá kell számolni a cégek közel kétmilliárdos tartozásállományát.
Az egyesület szerint a következő okok vezettek ide:
“Az önkormányzat képtelen az elhibázott beruházások fenntartására. A Zsolnay-negyed korábban 500 milliós állami támogatást kapott, ezt fel kellett most emelni 1 milliárdra, mert az önkormányzat már képtelen volt finanszírozni. Az Expo Center és a reptér (az MSZP idején épült) évi fél milliárd forintjába került az önkormányzatnak, és mind félházzal vagy némelyik egyáltalán nem működik.
Hasonló problémákat okozott a Volvo buszok beszerzése és a közvilágítás-korszerűsítésre felvett hitel, amelyeket egyébként pályázatokból is lehetett volna finanszírozni, így most újabb félmilliárd a kettő törlesztése évente. Ez utóbbi legalább hosszú távon megtérül.
A város üzemeltetés hatékony működését a politika gyakran gátolja. Az amúgy is alulfinanszírozott tömegközlekedésben olyan kötelezettségeket vállaltak fel politikai okokból, amelyek tarthatatlanok. A fonódó járatok, amelyeket a választások után vezetett be a az önkormányzat évi 300 millióval növelte a költségeket.
A Rátgéber Akadémia közművesítését a pécsi önkormányzati cégek végzik, több mint 300 millió forintot kellett betenniük, az amúgy is feszített költségvetésükből. A kormány rezsicsökkentését ugyancsak az önkormányzati szolgáltatók nyelték be, itt is több száz milliós vesztességet kellett kezelni. S még sorolhatnánk.
Mindemellett a városi cégek esetleges bevételeit magáncégek orozzák el (pl. buszmegállók hirdetési lehetőségei).
A pályázatok forrásait gyakran kell kiegészíteni, mert túláraznak a kivitelezők. Az önkormányzat számos olyan beruházást hajt végre, ahol a valódi versenyhelyzet adta lehetőségekkel nem él, ami lenyomná az árakat. Gyakran ugyanaz a kivitelezői kör, akik így egy idő után srófolják az árat. Az elmúlt években ilyen kiadásokra több mint 500 milliót költött Pécs. (pl. Állatkert, Horvát Színház, stb.)
Pécsnek nincs gazdasága, egy 60 ezres város gazdasági teljesítményével mérhető csak. A város bevételeit az adókból és az ingatlanok hasznosításából reméli, de ezek rendre milliárdokkal maradnak el a szükséges bevételtől. Ennek oka elsősorban, hogy Pécs gazdasága 25 éve nem tér magához. Ez részben a kormányzattól függ, részben pedig a városvezetésen múlik, hiszen van egyetemünk, van autópályánk, van ipari parkunk, még repterünk is, szabad munkaerőről nem is beszélve. Ami gyenge pont, az a menedzsment.”
Az ÖPE azt ígéri, holnapi rendkívüli sajtótájékoztatójukon bemutatják megoldási javaslataikat.
19? Lapot!
