De hogy hogyan és kivel? Erre a kérdésre megnyugtató választ, vagy pontos receptet nem kapott, mert nem is kaphatott szerdán este Pécsett az a mintegy nyolcvan érdeklődő, akik részt vettek a Mindenki Pécsért Mozgalom nyilvános és ingyenes fórumán a Corso Hotelben.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Amint megírtuk, a Mellár Tamás független országgyűlési képviselő által életre hívott Mindenki Pécsért Mozgalom A köztársaság újraépítése – Ahol nincs bírói függetlenség, ott semmi nincs! címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést szerdán este.
A nyilvános és ingyenes közéleti programsorozat újabb kerekasztal-beszélgetésén a házigazda Mellár Tamás országgyűlési képviselő volt, Majtényi László jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke éls Fleck Zoltán jogszociológus, az EKINT igazgatója voltak a vendégek, akikkel moderátorként Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője beszélgetett.
Aki csak és kizárólag azért érkezett a Corso Hotel teltházas rendezvénytermébe, mert a bírói függetlenségről vagy a bíróságok szerepéről és feladatáról kívánt előadást vagy vitát hallani, biztosan csalódott. Erről ugyanis ebben a formában nem esett szó. Attól tartunk azonban, hogy emiatt senki sem távozott csalódottan. És arra sem számíthatott senki, hogy egy rettentő izgalmas, pörgős, netán az Orbán-kormány bukásának/megbuktatásának pontos receptjét vagy forgatókönyvét fogja hallani.
Annál inkább térhettek haza elégedetten azok a résztvevők, akik egy, a mai Magyarországról, politikai és gzdasági viszonyokról kívántak meghallgatni egy értelmes, higgadt eszmecserét, rövid, de érthető kiselemzésekkel, magyarázatokkal, véleményekkel, kisebb vitákkal.
Egy dologban azonban nagyon is egyetértettek a beszélgetők, ami egyben a legnyugtalanítóbb dolog is volt az este folyamán (no, nem mintha nagy meglepetés lett volna), hogy Magyarországot sajnos már nem lehet demokráciának nevezni, és majd valamikor valakinek, vagy valakiknek le kell bontani az egyre autokratikusabb Orbán-rendszert, és helyreállítani a demokráciát és a köztársaságot.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint péládul most fordult elő először, hogy a magyar társadalom tragédiája előidézéséhez nem kellett külső erő, befolyás, hanem ezt most elrendeztük mi itt országon belül.
Mellár Tamás azt hangsúlyozta, hogy a gazadaság önmagában ne értelmezhető keret, az mindig egy adott társadalmi viszonyrendszerben működik. Így a gazdaságba belefér a skandináv jóléti állam, belefér a kínai gazdaság, vagy az ázsiai tigrisek, illetve a dél-amerikai országok gazdasága is. Ezért lehet az például, hogy Magyarországon a külföldi tőke is elkezd sok esetben magyar módra viselkedni, mert a verseny, a társadalmi körülmények erre rákényszerítik vagy erre ösztönzik. A társadalmi viszonyok leképződnek a gazdaságban, így ha azt mondja valaki, hogy szeretne egy jó gazdaságot az a vágy ezért arról (is) szól, hogy szeretne egy jó társadalmat.
Fleck Zoltán szerint valós esély van arra, hogy a kapitalizmus logikája visszarendezi a centrum-periféria rendszert Európában. Visszatérhet az Elbától keletre és nyugatra logikája, mondván, az EU egy kísérlet próbált lenni, hogy ezt a történelmi logikát átírja, felülírja. Ám, ha azt látják az EU alapító országainak vezetői, hogy a keleti országoknak nem ez kell, akkor majd mondhatják azt, hogy akkor jöhet egyfajta visszarendeződés. Nem véletlen, hogy előjött már a kétsebességes Európa vagy a mag Európa ötlete és ideéája.
Mellár Tamás a túlélés egyetlen és lehetséges zálogának hosszú távon kizárólag az erkölcsötm, az erkölcsre építő, alapuló rendszereket nevezte. Úgy vélte, hogy csak azok a társadalmak lehetnek életképesek és sikeresek hosszú távon, amelyeknek az alapja a morál.
Majtényi László szerint az EU valóban válaszúton áll és válságban van, de ha tényleg a mag Európa, vagy a kétsebességes Európa útját választja az EU, akkor elveszik. Úgy vélte, Európa és az EU csak akkor maradhat fenn, ha az alapvető értékeihez ragaszkodik. Márpedig az alapján az integráció elmélyítése, és nem annak a feladása a lehetséges és egyetlen lehetséges út szerinte.
Polyák Gábor azon kérdésére, hogy mi a dolga és kinek mi a dolga a köztársaság újjépítésében Fleck Zoltán úgy felelt, hogy sok demokrata van ebben az országban, csak éppen nem látszanak. Szerinte ebben azonban nem sokat változott a helyzet, mert soha sem voltak nagyon sokan azok, akik kiálltak. Hitt régen ?a szakmák? képviselőiben, hogy nagyon kellenek és kellettek (volna) régebben is, de sajnos nem működtek korábban sem megfelelően, és pont maguk a szereplők voltak a kérdéses pontok. Azokról a szakmákról beszélt, amelyek az emberekkel állnak kapcsolatban, döntéseket hoznak, befolyással lehetnek az emberek életére, információkat közvetítenek: bírók, tanárok, közhivatalokban dolgozók, újságírók.
Majtényi László arra emlékeztetett, hogy azokban az országokban, ahol még nincs teljes diktatúra, de a demokratikus jogok és alapjogok sérülnek az egyik utolsó bástya mindig a bíróság volt. Általában a bíróságok szokták tartani magukat, és ezt itthon is látja. Az autonómia egyik maradékát az eskűjükben hű, ítélkező bírák jelentik az állami intézményrendszerben szerinte. A másik pedig a civil társadalom. Ez utóbbit amiatt is emelte ki, mert bár szerinte a magyar társadalom mutat (rossz értelemben vett) keleties vonásokat is, de hasonlít egy (jó értelemben vett) nyugati társadalomra is, és sok szempontból, pl. a sok évszázados vallási sokszínűség, pluralizmus, és egyfajta multikulturalizmus miatt, ami jelen volt és van az országban, és amelyekkel az idők során megtanultunk együtt élni.
A Mindenki Pécsért következő hasonló fóruma március 20-án lesz, Chikán Attila, az I. Orbán-kormány gazdasági minisztere látogat majd el Pécsre.
19? Lapot!
