Nem is nyilatkozott az Origónak Szilvásy László, a magyar piaristák tartományfőnöke, miközben a kormánnyal szervilis hírportál “tőle” idézett. Mindezt egy olyan cikkben, amelynek egyértelműen az volt a szándéka, hogy gyengítse az új NAT-tal szembeni, a piaristáktól indult, de számos egyházi iskolában tanító pedagógus által aláírt állásfoglalást.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A “terjesztett levél tanárok egy csoportjának a véleményét tükrözi”, és nem a Piarista Rend Magyar Tartományának hivatalos állásfoglalása. “A levelet egy véleménynek tekintem, semmi többnek” – ez volt olvasható Szilvásy László szó idézett és szó szerintinek feltüntetett nyilatkozataként pénteken az Origo.hu-n. A cikk címe “Megtévesztő állásfoglalást köröztetnek egyházi iskolákban” volt.
A cikk egyértelműen annak az állásfoglalásnak a gyengítését jelentette, amelyet az új NAT kritikájaként a budapesti Piarista Gimnáziumban dolgozó pedagógusok adtak ki előzőleg, s amelyhez aztán ezernél is több egyházi intézményben dolgozó pedagógus csatlakozott, önállóan is, illetve iskolai munkaközösségként is.
A kormány számára nyilvánvalóan kínos újabb kiállás miatt gyakorlatilag azonnal beindult a Fidesz propagandagépezete, és jelentek meg olyan cikkek, és nyilatkozatok, amelyek ezt a kiállást gyengíthetik.
Csakhogy az Index megkereste Szilvásy Lászlót is, aki cáfolta, hogy ilyet nyilatkozott volna, sőt még azt is, hogy egyáltalán nyilatkozott volna az Origónak ebben az ügyben. Mint azt az Indexnek adott nyilatkozatábanolvasható, az idézőjelben szereplő nyilatkozatot soha nem tett az Origo hírportálnak. Egyáltalán a témában semmilyen sajtóorgánumnak nem nyilatkozott, és nem adtott közre semmilyen állásfoglalást a Piarista Rend Magyar Tartománya nevében.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy a szöveg tőle származik, de az egy levélben szerepelt, más kontextusban került leírásra, egy konkrét személynek szólt, aki pedig nem újságíró.
Elmondta még azt is, hogy semmilyen szankcióra nem készül a Piarista Rend Magyar Tartománya, mert tisztelik a másik ember véleményét függetlenül attól, hogy az egyezik, vagy sem az ő véleményükkel. Örülnek a szakmai vitáknak, mert az segít megtalálni a jobb megoldást bármilyen helyzetben. Valamint támogatják, hogy a munkatársaik gondolkodó pedagógusok legyenek.
A budapesti Piarista Gimnázium pedagógusainak állásfoglalása szerint ők, egyházi iskolákban dolgozó pedagógusokként a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékelik a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát.
„Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.”
Az is az állásfoglalásban olvasható, hogy a fiatalok veszítenek a legtöbbet, “ha ezek a kérdések másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest”.
„Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának (…) elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet.”
Szerintük mindenekelőtt széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével. A szakmai konszenzus megteremtése pedig az oktatáspolitika súlyos adóssága a rendszerváltás óta.
