Persze, tartok tőle, hogy a közösségi médiában legaktívabb baranyai fideszes országgyűlési képviselőnek elsősorban nem az volt a célja, hogy ezt az információt domborítsa ki. Mi azonban egy szemét lipsi-bolsi oldal vagyunk, és mindig csak azon jár az agyunk, hogyan forgassuk ki a “nemzeti oldal”, sőt “Nemzeti oldal” politikusainak szavait.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Lejjebb teljes terjedelmében is közöljük Hoppál Péter újabb Facebook-os posztját, illetve azóta a sajtónak eljuttatott levelet is, amelyet most egy rendes közéleti témában, politikusként jegyez.

A levelet elolvasva azonban úgy döntöttem, hogy véleménycikket, jegyzetet írok, és a végén közlöm teljes terjedelmében Hoppál Péter levelét. Mint mondani szokás, mindkettő mellet az ügy súlyára való tekintettel döntöttem.

Hoppál Péter nem csak országgyűlési képviselő. Hoppál Péter nem csak a pécsi Fidesz elnöke. /Sőt, itt és most be kell ismernem, hogy tévedtem. Nem gondoltam volna, hogy Hoppál Péter maradhat a helyén, a Fidesz pécsi elnöki posztján a csúfos októberi pécsi eredmény után. Még akkor sem, ha éppen Pécsett, éppen Pécs kapcsán mondta azt Orbán Viktor, hogy “aki megcsinálta a bajt, az csinálja meg a rendet is”./

Hoppál Péter kulturális államtitkár is volt. Hoppál Péter a kultúra embere: karnagy, a zenetudomány doktora. Hoppál Péter 2018 novemberétől, és jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális alapellátásért felelős miniszteri biztosa is.

Hoppál Péter volt az, aki annak idején bejelentette, hogy Pécs és a kormány tízéves együttműködési megállapodást kötött a ZSÖK közös fenntartására.

Hoppál Péteréknek sem az elmúlt öt évben, sem az azt megelőző öt évben nem volt ellenükre, hogy a ZSÖK közvetlenül pécsi önkormányzati tulajdonban van és marad, és nem állami fenntartású intézmény. Pedig akkor is az állam adta a fenntartáshoz szükséges pénz nagy részét.

Hoppál Péter mai közleményében éppen arról beszél, hogy ha az állam adja a 80%-ot, akkor vajon miért olyan nagy baj az, ha az állam esetleg át akarja venni a ZSÖK tulajdonjogát is. Persze, ők egy kicsit lazábban kezelhetik ezt a helyzetet, hiszen a Fidesz-KDNP elmúlt évekbeli pécsi ténykedése miatt elég sok pécsi ingatlannál kellett az államnak engedni, hogy széljegyre kerüljön, cserébe, hogy 12,5 milliárd forinttal segítették ki Pécset.

Ettől függetlenül a ZSÖK nem lett állami tulajdonú és közvetlen állami vagy minisztériumi fenntartású.

Hoppál Péter levelének a célja azonban az, hogy Péterffy Attila bejelentését és gyanúját támadja.

Habár a cél nem ez volt, de mindeközben Hoppál Péter elárulta, hogy van ilyen szándék: az állam akár át is venné a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-t Pécstől Péterffyéktől.

Azt persze Hoppál Péter nem erősíti meg, hogy a kormány, vagy az EMMI zsarolni próbálna, vagy próbált volna, vagy hogy akár ennek a gyanúja is felmerült volna. Utóbbi is elképesztően problémás lenne egyébként, nem kell mondani.

Lapunk tegnap óta számtalan beszélgetést folytatott ebben az ügyben. Próbáltuk kideríteni, hogy mi történhetett. Igaz-e az, hogy még egy márciusi kormányülésen is szóba került ez a téma. Így, ebben a formában: hogy majd akkor lesz a Pécsi Nemzeti Színháznak közös állami és városi fenntartása és finanszírozása, ha a ZSÖK az államhoz kerül.

Persze, ezt nem lehet kideríteni, mert (és ez legalább olyan botrány volt annó, mint a felhatalmazási törvény), a kormányülésekről csak rövid emlékeztető készül.

Találják ki, ki volt akkor a miniszterelnök, amikor a kormányülésekről a hangfelvétel-készítést törölték. És ki, amikor a pontos jegyzőkönyvezést szüntették meg? Kutatók, szevasztok!

Így csak nem hivatalos forrásokra hagyatkozhattunk.

Több helyről is azt hallottuk, hogy valóban igaz lehet az, amit Péterffy Attila pécsi polgármester mondott a tegnapi fogadóóráján. És amit Tóth Bertalan is leírt. Hogy volt, vagy lehetett arra kísérlet, hogy megszerezzék a ZSÖK tulajdonjogát és működtetését.

Az, hogy ez a szándék mennyire komoly, van-e más alternatíva, vagy hogy milyen döntési szinteken tudtak és tudnak róla, nem tudjuk. (Államtitkári? Esetleg miniszteri, netán kormányfői szinten is tudnak? Nem tudjuk.)

És többen tudni vélték azt is, hogy az “ajánlatban” a Pécsi Nemzeti Színház működési költsége is benne lehetett.

Ami viszont tény, az az, hogy mindeközben sem a ZSÖK-re, sem a Pécsi Nemzeti Színházra nem érkezett meg az állami támogatás.

Illetve tény, hogy utóbbinál, a Pécsi Nemzetinél nem kötöttek szerződést még idénre.

Pedig a pécsi önkormányzat úgy járt el a hírek szerint, ahogyan kellett az új rendszerben: kérelmezte a közös működtetést.

Ugyanakkor, ha megnézik a Magyar Közlönyben megjelent közös működtetésű színházakat, akkor abban benne van gyakorlatilag minden más nagyobb vidéki színház is, Szegedtől Győrön át Debrecenig. Kivéve a Pécsi Nemzeti Színházat. Érdekes, nemde? Csak a Pécsi Nemzeti nincs benne. Ha a miniszterelnök úr nem mondta volna azt, hogy “Mi sohasem vetemednénk arra…”, akkor azt gondolnám, hogy most arra vetemedtek. Ettől függetlenül azt is el tudom képzelni, és nem viccből írom, hogy ez most nem az az ügy, aminek a hullámai jelen helyzetben ennyire magasra vernének. Lehetséges, hogy egy “kormányzati szinttel” lejjebb kell keresni a felelősöket, ha igaz az, amire Pécs polgármestere és Tóth Bertalan is utalt, az egyfajta zsarolási kísérlet.

MINDEN nagyváros benne van. Kivéve Pécset. Véletlen lenne?

A Szabad Pécs írta meg azt tegnap este, hogy Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azt felvetette Kásler Miklós EMMI-t vezető miniszternél, egy neki írt, a parlamenten keresztül elküldött kérdéssorban hogy egyes rosszindulatú pletykáz szerint zsarolással próbálja kikényszeríteni a ZSÖK-ben a tulajdonszerzést az állam. Azzal, hogy majd csak azt követően lesz pénz például a Pécsi Nemzeti Színház működtetésére.

A zsarolást tehát, még egyszer mondjuk, nyilván nem erősíti meg és nem is védi Hoppál Péter. Csak azzal támadja Péterffy Attilát, hogy a pécsi polgármester politikát csinál és a kormányt támadja, miközben meg kellene kb. köszönnie azt Hoppál szerint, hogy az állam biztosítja a működtetést, és ennyi pénzzel segíti Pécset.

De, hogy mást ne mondjunk, ez az egész érvelés, amit olvashatnak lent Hoppáltól, nem csak a politikus kulturális kötődése miatt fontos. Hanem azért is, mert Pécs, sőt Pécs számára egy nagyon fontos, sőt, szimbolikus dolgot veszítene el.

Hoppál Péternek el kellene döntenie az ilyen ügyeknél, hogy melyik oldalra áll! Hogy Pécs érdeke fontos neki, vagy a Fideszé. Ellent mer-e mondani akár a Fidesznek, akár a kormánynak azért, hogy a városért kiálljon.

A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program egyik legfontosabb víziója az volt, hogy egy kulturális decentrum jöjjön létre. Hogy ez mennyire valósult meg, megvalósult-e vagy sem, az egy dolog, egy nagyon fontos kérdés, de az biztos, hogy ha állami fennhatóság alá kerül, azzal éppen az egyik legfontosabb ügyet adjuk fel, az EKF lényege szűnik meg azonnal. És talán nem mindenki emlékszik rá, de én igen, annak idején a Fidesz is támadta azt, hogy a pécsi EKF-programra mennyire rátelepedett Budapest. Ahol nem a várost értjük, hanem a Központot, a Vízfejet. A kormányt.

Nem kell úgy tenni, mintha nem tudnánk azt, hogy az eredeti elképzelések szerint Pécs maga tudta volna ezeket az intézményeket működtetni. A kulturális decentralizáció, a központtól, a kormánytól és a vízfejtől való függetlenedés nem azt jelenti, hogy Pécs vagy a régió finanszírozza. Hanem azt, hogy odaadják a pénzt minden évben, és nem szólnak bele semmibe. Ellenőrzik, hogy jól használták-e fel, be kell róla számolni, de ennyi, nem több. Az állam azt mondja ki, hogy van egy fontos dolog. A kultúra. Fontos, hogy legyenek nagyon jó kulturális intézmények és programok vidéken is. És ezt finanszírozom. Én, az állam.

Az önkormányzatokat is részben az állam tartja fenn. A normatívával. Mégsem Budapesten döntenek.

Az a pécsi politikus, aki nem kiáll amellet, hogy tartsa be a kormány a szerződés szerinti finanszírozást, nem odaáll a polgármester mellé, hanem ahelyett véd egy olyan javaslatot, amely elvenné a döntési jogkört és a tulajdonjogot egy évi 2 milliárd forintból működő vidéki kulturális holdingtól, ami így az államé is lehet, főleg egy ilyen szimbolikus ügyben, az a politikus tényleg nem tudom, hogy kit képvisel valójában. A pécsieket képviseli, vagy a pártjának az érdekeit?

És higgyék el, még ez is jobb, mint egy másik lehetőség. Mert még ennél is lehet rosszabb verzió.

Ha kulcs éppenhogy az imént említett mintegy 2 milliárdos éves működési keret. És az abból fakadó lehetőségek. Illetve azok elveszítése.

Hoppál Péter közleménye

“Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!” 
– Péterffy Attila pécsi polgármester kulturális témában tett minapi kormányellenes kirohanásának margójára

Pécs polgármestere tegnap harsány nyilatkozatokat tett a pécsi kultúra finanszírozásáról. Vele egy időben ugyanezen témában Tóth Bertalan, az MSZP regnáló elnöke, hajdan Pécs városát 40 milliárdos adósságba taszító listás parlamenti képviselő Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterhez intézett írásbeli kérdést a Parlamentben. Az azonos műhelyben készült kérdés lényege: miért “zsarolja” a kormány a pécsi kulturális intézményeket? Mármint hogy miért nincs megállapodás a Pécsi Nemzeti Színház és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ezt a nevet Tóthnak ritkán sikerült eltalálnia a hivatalos miniszteri levelében) állami finanszírozásáról?

Nézzük a tényeket! Pécsnek történelmi előzmények miatt hatalmas, sokak szerint lélekszámához mérten aránytalanul nagy, valójában a vidéki Magyarországon versenytárs nélküli, különlegesen gazdag kulturális portfóliója van:

– a vidéki városok körében a legnagyobb múzeumi gyűjtemény a Janus Pannonius Múzeum kiállítótereivel;
– az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program keretében megépített Zsolnay Negyed és a Kodály Központ 1000 fős hangversenytermét és más objektumokat működtető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.;
– az Unesco Világörökségi helyszín, a korai keresztény építményeket és sírokat bemutató Cella Septichora Látogatóközpont a ZsÖK Kft. részeként;
– az önálló Tudásközpont (Pécs), mely egy megyei-városi-egyetemi integrált könyvtár;
– a három tagozatú (próza, opera, balett) Pécsi Nemzeti Színház, mely az országban 6 ilyen titulussal rendelkező vidéki nemzeti színházak egyike;
– a szintén nemzeti előadóművészeti besorolású, professzionális Pannon Filharmonikusok Zenekar;
– a harmadik nemzeti besorolású, nagy szakmai hagyományokat ápoló, erős kortárs táncművészeti szakmai műhely, a Pécsi Balett / Ballet Pécs;
– az önálló intézményként a városi közművelődést bonyolító Pécsi Kulturális Központ a Szivárvány Gyermekházzal;
– a területi művelődési feladatokat betöltő kultúrházak, közművelődési feladatellátó helyek;
– továbbá az önálló kft.-ként működő Pécsi Harmadik Színház, a ZsÖK részeként működő Pécsi Galériák, a Bóbita Bábszínház és a Művészetek és Irodalom Háza, Pécs;
– a nemzetiségi kultúra egyik szimbolikus intézménye a Pécsi Horvát Színház;
– plusz az egyedülálló vidéki felsőoktatási portfólióval rendelkező művészképző, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, és szintén az egyetem berkeiben a Janus Egyetemi Színház;
– mindezek mellett a köznevelésben nagy számú alapfokú művészetoktatási intézmény, illetve a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola;
– továbbá erős népi táncos és táncszínházi műhelyek, mint a Mecsek-, a Misina- vagy a Baranya Táncegyüttes;
– számos öntevékeny fúvószenekar (bányászati hagyományokat ápolva), köztük néhány magas színvonalú koncert fúvószenekar;
– egyházzenei közösségek, kórusok, zenekarok, orgonisták a különböző keresztény felekezetek templomainak liturgikus szolgálatában;
– illetve a Kodály által inspirált, nemzetközi szinten is jegyzett pécsi kórusok világa (ld. Europa Cantat Festival).

Ebben a hatalmas rendszerben kettő szervezet van, amely városi tulajdonban áll és a költségvetése milliárdos tételt jelent (nyilvánvalóan a köznevelési és felsőoktatási rendszeren kívül). Ezek a Pécsi Nemzeti Színház Nkft. és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. 

Nézzük, miként finanszírozza őket a tulajdonos önkormányzat, és mennyit ad ehhez a tegnap agyon szidott kormány?

A Pécsi Nemzeti Színház tervezett finanszírozási aránya 2020-ban a következő: mintegy 530 millió Ft kormányzati támogatás, 270 millió Ft önkormányzati támogatás. A Zsolnay Örökségkezelőnél ez az arány: 1,9 milliárd, azaz 1900 millió Ft kormányzati támogatás (a Pannon Filharmonikusok állami többlettámogatását is magában foglalva), ezzel szemben 200 millió Ft az önkormányzati támogatás, plusz 150 millió a Pannon Filharmonikusoknak. 
Tehát a két említett intézménynél az arány: 2430 millió Ft – 620 millió Ft, azaz 80% kormány – 20% önkormányzat. 

Ezek után felvetődik a kérdés, Péterffy Attila hogy képzeli, hogy azt állítja, a kormány “zsarolja” a várost? Nem láttunk még olyan zsarolót, aki 80%-ban, kötelező feladatán felül, önként finanszíroz valakit, ugye? 

A kulturális kormányzat tett egy gáláns javaslatot. Egyedüli vidéki városként ezeket a törvényesen járó támogatáson felüli összegeket biztosítja 2020-ban a pécsi kultúra működésére. Az a felvetés, hogy a 80%-ban kormánypénzből működő ZsÖK Kft. tulajdonjogát akár át is vállalná az állam, ez egy újabb gesztus, egy nagy kedvezmény, amely félreteszi a politikai véleménykülönbséget, és további segítséget kínál a pécsi önkormányzatnak. 
Annak az önkormányzatnak, amelynek idei költségvetése már a március 14-ei elfogadásának pillanatában sem volt teljesíthető. Azóta pozíciói a veszélyhelyzet gazdasági recessziója miatt nyilván tovább romlanak. 
Annak az önkormányzatnak, melynek tulajdonát képező Nemzeti Színházban és Zsolnay Örökségkezelőben május 3-án már valószínűleg nem fognak tudni bért sem fizetni. 
Annak az önkormányzatnak, amelynek gazdasági mutatói a 2018-as évben átfordultak pluszba, így harmadik éve milliárdos megtakarításai vannak, de a kormányzat segítő hozzáállása nélkül ez a helyzet drasztikusan meg is változhatna.

A történeti hűség kedvéért el kell mondani, hogy ez a kedvező finanszírozási helyzet természetesen nem állt fenn 2010-ben! A polgári kormány Modern Városok Programjának 2016-ban indult, 10 évre szóló megállapodása nyújtja ezt a kedvezményt, melynek kidolgozásában akkor magam is részt vettem. Ezt a pécsi értékekhez méltó, de azt a korábbi kormányok és kultúrpolitikai törekvések által soha el nem ismert rangot veszélyezteti Péterffy polgármester vagdalkozása.

Látható tehát, hogy miközben a balliberális vezetésű Pécs sikerének legnagyobb partnere és finanszírozója a polgári konzervatív Fidesz kormány, aközben a város vezetői képtelenek a mostani gazdasági világválság formálódásának idején is eltekinteni politikai ellenérzéseiktől. Abba rúg bele Péterffy Attila napi szinten, ahonnan a segítséget kapja, akire egyedül számíthat. 

2019-ben a kampányban még “politika helyett szakmai döntéseket” ígérgető Péterffy Attila mára politikai bábbá, szócsővé vált. Ha körülnézne, akár példát is vehetne Szeged vagy Miskolc szintén ellenzéki polgármestereitől, akiknek már hónapokkal ezelőtt sikerült megállapodniuk a kulturális tárcával a színházaik állami támogatásáról. A pécsi polgármester azonban mostanában a konszenzus keresése helyett blöfföl és hadakozik. 

Polgármester úr! Felszólítom, mérlegelje több ezer pécsi család megélhetésének biztonságát! Ne játsszon offenzív politikát úgy, hogy még nem ismeri ki magát azon a terepen, ahol a választók jóvoltából nemrég felhatalmazást és felelősséget kapott! És legfőképp javaslom, ismerkedjen meg a gazdag pécsi kulturális élet szereplőivel ahelyett, hogy veszélyezteti létüket!

KategóriákPUNK