Úgy tűnhet hirtelen, hogy mi vagyunk a tízmillió rémhírterjesztő országa. Most ugyanis szaporodnak a rémhírterjesztésről szóló hírek, amik között az otthonról, fotelből véleményüket megmondókat is előállítják, akár tizenpár megosztást megért posztok miatt. Ilyen érzés is kialakulhatott egyesekben, s talán nem is kevesekben. Márpedig olyanból, aki az ismerősei körében bírálja akár a kormányt, akár azon túl a kormány járványügyi intézkedéseit, elég sokan vannak ebben az országban. A TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet még a felhatalmazási törvény megjelenése után adott ki egy jogi állásfoglalást, sorvezetőt, ha úgy tetszik, arról, hogyan lehet elkerülni azt, hogy megkeserítsék az ember életét a hatóságok, pláne azt, hogy ezen túl súlyosabb következményekkel is számolhassanak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A közelmúltban több olyan hír is megjelent a médiában, ami rémhírterjesztés gyanúja miatt elővett emberekről szólt. Az egyik éppen egy, a Pécsi Járási Ügyészség általi vádemelésről szólt, akiről nem hivatalosan azt hallottuk a hír megjelenése óta, hogy ő több olyan teóriában is hisz, és ezeket jó ideje nem is rejti véka alá, amelyek nem csak a kellő és jó ismeretekkel rendelkezők, de az átlagemberek szerint is az összeesküvéselméletek körébe tartoznak. Ezek általában elképzelt háttréhatalmak általi világméretű összeesküvésekről szólnak, kezdve a chemtrailezéstől, azon át, hogy a Föld valójában lapos, odáig, hogy az 5G okozta a koronavírust, avagy ha mégsem, akkor a koronavírus-járvány nem is létezik.
A két legutóbbi, legfrissebb eset azonban ezen jócskán túlmutató volt. Az egyik egy 64 éves szerencsi férfi esete, aki a tegnapi hír szerint egy hosszabb, saját posztban beszélt arról, hogy szerinte miért is elhibázott a járvány kezelése (a tetőzés után jöttek az enyhítő intézkedések)-. A másik pedig a mai ellenzéki, momentumos gyulai politikus esete, aki Hadházy Ákos egyik bejegyzését osztotta meg egy, a rendőrség szerint a rémhírterjesztés gyanúját felvető egymondatos kommentárral. A szerencsi férfi esetéről EBBEN a cikkben írtunk, a gyulai momentumoséról pedig EBBEN, de ez utóbbiban arról is szóltunk, hogy a szerencsi férfi panasszal élt, és az ügyészség annak helyet is adott, és megszüntette ellene az eljárást.
Ami persze jó hír a demokráciáért, a szólás- és véleményszabadságért aggódóknak, de az is nyilvánvaló, hogy lehetnek sokan olyanok, akik akár ezt tudván, ennek ellenére is aggódnak, és esetleg nem tesznek közzé olyan véleményt, amit annak előtte megtettek volna, másrészt nem is biztos, hogy annyi emberhez eljut érdemben az eljárás megszüntetéséről szóló hír, mint az eljárás megindításáról szóló.
Mint az ismert, a rémhírterjesztés szigorítását is jelentő, Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott, s március végén elfogadott felhatalmazási törvény néven ismert ún. salátatörvény szigorította a rémhírterjesztésre vonatkozó korábbi szabályokat. Merthogy a felhatalmazási vagy túlhatalom törvény bírálói erről is beszéltek, hogy a hatóságoknak eddig is volt lehetőségük rémhírterjesztés gyanúja miatt eljárniuk. A leegélesebben fogalmazók szerint ez is mutatja, hogy a megfélemlítés és a kritikus hanguk elnémítása vagy lehalkítása lehetett a jogalakotó valódi szándéka.
Akárhogyan is, érdemes körültekintőbbnek lenni, mint korábban, de a szabad véleménynyilvánítás jogáról sem kell lemondani.
Most, a fent ismertetett friss hírek miatt talán még többeket érdekel, hogy milyen ajánlásokat tettek azért, hogy segítsenek az esetleges kellemetlen helyzeteket elkerülni a polgároknak, s egyúttal tiszta vizet öntsenek a pohárba.
De nézzük előbb, mi változott a TASZ összefoglalója szerint!
Az új szabály értelmében most már az is rémhírterjesztésnek minősül, ha valaki
- különleges jogrend idején,
- nagy nyilvánosság előtt
- olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel,
- ami alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa.
Egyrészt most már nem csak azok a hamis közlések minősülnek bűncselekménynek, amelyek megzavarhatják a köznyugalmat, hanem azok is, amelyek alkalmasak – jelen esetben a koronavírus elleni – védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására.
Másrészt nem szükséges többé, hogy valaki a közveszély színhelyén híreszteljen hazugságokat, hanem elég, ha az különleges jogrend idején történik, helyszíntől függetlenül.
És jelenleg Magyarországon veszélyhelyzet van, azt pedig senki sem tudja, hogy a kormány meddig fogja fenntartani ezt az állapotot. Merthogy, ugye, ez volt a másik nagy témája a kritikai megjegyzéseknek, hogy konkrét, nevesített időbeli korlát nélkül fogadták el a veszélyhelyzet kihirdetését.
És persze az is ismert, hogy szigorítottak a büntetésen is: már nem három, hanem legfeljebb öt év szabadságvesztéssel büntethető a cselekmény.
Ami kifejezetten érdekes, az az, hogy a törvény nem határozza meg pontosan, hogy mi számít a védekezés eredményessége akadályozásának. Amiért ugye akár 5 év börtönre is ítélhetnek valakit.
Azt egy közbevetéssel e sorok írója jegyzi meg, laikus véleményként, hogy érdekes egy jogszabály az, amely azt nem határozza meg pontosan, amiről azt lehet gondolni, hogy az amúgy a törvény legfontosabb része.
Mindenesetre, ahogyan a TASZ fogalmaz, a védekezés körébe tartozik minden olyan kormányzati intézkedés, ami a koronavírus és következményei elleni védekezést érinti, az egészségügyi döntésektől kezdve az oktatás és a határforgalom korlátozásán át a gazdasági intézkedésekig.
A védekezés köre tehát rendkívül széles, így pontosan azt sem látható előre, hogy a gyakorlatban milyen kijelentések lehetnek alkalmasak az eredményesség akadályozására.
„Hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe, azt majd az esetleg meginduló bírósági eljárások végén születő ítéletek alapján lehet biztosan megmondani, de ezek az eljárások hónapokig, akár évekig is eltarthatnak”.
Főszabály szerint nem az a TASZ álláspontja szerint nem bűncselekmény, ha valaki megosztok egy hírt.
Egy hír megosztásával csak akkor követ el valaki bűncselekményt, ha egyszerre teljesülnek a következő feltételek:
- a hír valótlan vagy valós tényeket elferdítve állít,
- ezt oly módon teszi, ami alkalmas a vírus elleni védekezés eredményességének megakadályozására vagy meghiúsítására,
- ezekkel a hír megosztója is tisztában van: tudja, hogy az állítás valótlan vagy elferdíti a valóságot, és akarja, vagy legalábbis belenyugszik abba, hogy a közlés ilyen következményekkel járhat, és
- ennek ellenére úgy dönt, hogy megosztja a hírt.
Mi a helyzet azzal, ha a saját tapasztalatát írja meg valaki?
A TASZ válasza szerint természetesen nem követ el bűncselekményt senki azzal, ha a saját tapasztalatait megosztja másokkal, függetlenül attól, hogy az esetleg kellemetlen vagy akár nyugtalanító.
„Az objektív, valós tájékoztatás sohasem bűncselekmény, akkor sem, ha megzavarja a köznyugalmat! Sőt, a nyugtalanító, de igaz információk megosztása kifejezetten hasznos, hiszen gyakran a nyilvánosságon keresztül sikerül elérni, hogy a kormányzat javítson egy fennálló helyzeten.”
Ez nem változott a rémhírterjesztés módosításával sem, a törvény továbbra is a valótlan tényeket, illetve a szándékosan elferdített információkat bünteti.
Óvakodni kell azonban a szándékosan általánosító kijelentésektől, és helyette igyekezni kell minél konkrétabban azt megírni, hogy mi az, amit valaki személyesen tapasztalt.
Például, ha elégedetlen volt valaki a körülményekkel egy kórházban, mert az ott dolgozókon nem volt maszk, ezt természetesen nyugodtan meg lehet írni.
Azonban, ha arról ír valaki, hogy nincs védőfelszerelés a magyar kórházakban, miközben tisztában van vele, hogy az ő általa tapasztaltak csupán egy konkrét esetben és egy adott intézményben történtek, akkor azzal már elkövetheti a bűncselekményt.
Az is bűncselekmény, ha megosztja valaki a véleményét?
Nem, ha a vélemény tényleg csak vélemény marad és nem állít benne hamis tényeket, akkor ez semmiképpen nem lehet bűncselekmény.
A rémhírterjesztést csakis valótlan tények állításával vagy valós tények elferdítésével lehet elkövetni, véleménynyilvánítással nem!
Tehát ha valaki anvéleményét osztja meg, azzal nem bűncselekményt követ el, hanem a szólásszabadsághoz való jogával él!
És ez igaz valahányszor megosztja a véleményét valaki egy adott közéleti témában, például akkor is, amikor kritizálja a kormányzat járványügyi intézkedését.
A TASZ azért leírta, hogy ha politikai véleménye miatt eljárás indul bárki ellen, vegye fel a kapcsolatot a jogsegélyszolgálatukkal a jogsegely@tasz.hu email címen.
Rémhírterjesztés, ha valaki leírja másvalakiről, hogy fertőzött?
Ha biztos az információban, és igazolni is tudja azt valamilyen módon, akkor nem az.
Ha csak azt tudja, hogy karanténban van, az még nem jelenti, hogy fertőzött.
Mindemellett az érintett jogait is megsértik azzal, ha nyilvánosságra hozzák a személyes adatait, vagyis ilyen esetben ilyen nódon jogsértést követ el az, aki így akarja tudatni azt, amit megtudott, vagy úgy hisz, hogy megtudott.
Azt tanácsolja a TASZ éppen ezért, hogy mindenki tartsa tiszteletben mások jogait, és csak abban az esetben mondjon el ilyen információt másoknak, ha ez segíti a védekezést és a megelőzést!
19? Lapot!
