Az eset kapcsán a Pécsi Rendőrkapitányság rongálás elkövetése miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
Olvasói fotót kaptunk arról a közelmúltban, hogy egy rendőrségi helyszínelő éppen ujjlenyomatot vesz egy pécsi, a Kórház tér közelében álló kormányzati plakátról. Átragasztották ugyanis a plakátot, ami miatt nyomozás indult.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Pontosabban valaki bejelentést tett a kormányzati plakát átragasztása miatt a rendőrségre, ez után indult nyomozás az ügyben – erre utaltak a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság válaszában. Lapunk megkérdezte ugyanis a rendőrséget, hogy milyen okból vettek ujjlenyomatot a pécsi Kórház tér közelében álló hirdetőoszlopról, illetve, hogy milyen jogcímen indult a nyomozás.
Azt írták, hogy „a megkeresésében szereplő eset kapcsán a Pécsi Rendőrkapitányság rongálás elkövetése miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen”.
A rendőrség múlt hét elején adott válaszának időpontjáig plakátrongálással kapcsolatban Pécsett csak ez az egy, általunk is kérdezett esetről érkezett bejelentés a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra.
Vélhetően ez volt az a körülmény, az állampolgári bejelentés, amely miatt nyomozást kellett indítania a rendőrségnek. A kormányzati, illetve politikai plakátok átragasztása ugyanis alapvetően egy véleménynyilvánítás, s habár ismerünk az elmúlt években ezzel kapcsolatban elmarasztaló ítéletet is, több olyanról is tudunk, amikor a véleménynyilvánítás miatt az elkövetőt felmentették – itt olyan esetekről beszélünk, amikor ismert volt az, hogy személy szerint ki volt, vagy kik voltak, akik átragasztották a plakátot. Illetve olyan esetekről, amikor nem lehet az átragasztást az eredeti plakát rongálódása nélkül eltávolítani. Amúgy, amennyire tudjuk, itt is, Pécsett is, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciójáról van szó, sőt egy másik helyen is “kijavították” a kormányzati plakátokat.
Ugyanakkor a plakátok átragasztása kapcsán nem csak arról érdemes beszélni, hogy akár az eredeti plakát rongálásával is kifejezhető-e az állampolgári és politikai vélemény (lásd még: az állampolgárok pénzén hirdetett valamit a kormány, ami ellen az állampolgároknak, mint finanszírozóknak van joguk tiltakozni is), hanem önmagában az is érdekes kérdés, sőt, talán sokkal érdekesebb és fontosabb, hogy lehetséges-e a kormányzati kommunikációt összekeverni a kormánypárt vagy kormánypártok kommunikációjával, merthogy a legtöbb olyan országban, amelyhez a magyarok többsége inkább tartozni kíván, mint nem, és amelyek egy részével közösséget vállaltunk az a EU-hoz való csatlakozással, nem dívik az ilyesmi, sőt.
Amint arra például a HVG360-nak ebben a cikkében is rámutatott a szerző, a német Alkotmánybíróság például elmarasztalta Horst Seehofer belügyminisztert, mert a Belügyminisztérium honlapján pártpolitikai tartalmú interjút rakott fel. Az indoklásban „Peter Müller alkotmánybíró kifejtette, hogy demokratikus legitimációt csak szabad választás eredményezhet, de ehhez nem csupán a szavazat leadásának kell nyomástól és kényszertől mentesnek lennie, hanem a választói döntéshez vezető véleményalkotási folyamat nyíltságát, szabadságát is biztosítani kell. Ebben a folyamatban meghatározó szerepük van a politikai pártoknak. Ezért gondoskodni kell arról, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a választók véleményének megformálásáért folytatott küzdelemben. Ehhez az is szükséges, hogy a pártoknál nagyságrendekkel több erőforrással rendelkező állami szervek – például Számvevőszék, választási bizottság, közmédia – semlegesek maradjanak, ami a szövetségi kormányra, és a testület tagjaira is vonatkozik”.
Na, persze, mindeközben Magyarországon a kormányzati és a kormánypártok, azon túl is a Fidesz kommunikációja nagyon sokszor összeér, kormányzati hirdetésekkel van megtámogatva a Fidesz több üzenete is, ahogyan például Orbán Viktor is fogadott már miniszterelnöki hivatalban vendéget Fidesz-pártelnökként.
19? Lapot!
