Október végén egy kerékpáros felvonulással szimbolikusan is átadták, az amúgy szeptember eleje óta használható Szigeti úti kerékpárutat. Kihasználtuk az október végi napsütést és mi is végig tekertünk az új szakaszon. Videónkban a belváros felé vezető oldalt mutatjuk be, de az alábbiakban írunk a városból kifelé vezető oldal jó és kevésbé jó megoldásairól is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az új kerékpárút egy 2016-os, azaz az előző városvezetés alatt beadott pályázatnak köszönhetően készülhetett el, így talán érthető, hogy miért vannak vele hasonló tervezési problémák, mint a 300 méterrel délebbre, 2019-ben átadott Hajnóczy és Bihari János utcákat átszelő kerékpárútnak. A Szigeti úton ugyan nincsenek derékszögű kanyarok és térköves szakasz, ám a megalkotott nyomvonal ebben az esetben is kérdésessé teszi a beruházás értelmét.
Mert egy kerékpárútnak három alapvető funkcióval mindenképpen rendelkeznie kell ahhoz, hogy csábító alternatívát kínáljon és az autók otthon hagyására ösztönözze a városlakókat. Az első, hogy biztonságos legyen, a második, hogy gyorsan lehessen eljutni vele egyik pontból a másikba, és ebből következően az is fontos, hogy része legyen egy hálózatnak, azaz kapcsolódjon további bicikliutakhoz.
A gyorsaság terén ez a fejlesztés nem hozott előrelépést. A Rácváros felé vezető oldalon valójában annyi történt, hogy a Tüzér utcai kereszteződés után felfestettek egy bringás sormintát az aszfaltra, de a kerékpárosok és autósok elválasztása sárga vonallal csak a PMFC-pályánál lévő buszmegálló után történt meg. Ebből következik, hogy a belvárosból kifelé pont ugyanazon az aszfalton és pont ugyanúgy az út szélén lehet tekerni, ahogy korábban, azzal a kiegészítéssel, hogy a Gyümölcs utcai buszmegállónál az aszfalton egyre sűrűsödő piktogramok (tényleg baromi sok van belőlük) kikerülik a felfestett buszmegállót. A jeleket követő kerékpárosok így pikk-pakk az autóút közepén találhatják magukat.
Festett jelek
A pusztán útra mázolt jelekkel megoldott kerékpársáv a pécsi bringásoknak ismerős lehet. Ugyanilyen van a Mária utcában és a Felsővámház utcában, a Zsolnay Kulturális Negyed mögött is. Ellentétben ezekkel, a Szigeti úti megoldás jobb, mert kevésbé szűk helyre tereli egymás mellé az autósokat és a kerékpárosokat. Ideális megoldásnak azonban nem nevezhetjük – de jól hangzik, hogy a két oldalon kialakításra került összesen 2100 méter kerékpársáv.
A Magyarürögi útnál évek óta matricák hirdetik, hogy „Körforgalmat ide!”. Nos, körforgalom nem épült a felújításkor, ellenben a kerékpárutat mind a négy irányból felvezették a járdára. Míg a Szigeti úton csak az autósok és a kerékpárosok kerülgették egymást, itt már a gyalogosok is beszállhatnak a táncba.
A járdán futó kerékpárút aszfalt-, a gyalogosok része térkőburkolatot kapott. A kereszteződés megoldása látszólag jó és biztonságos, azonban a biciklis közlekedés logikáját semmiképpen sem követi. Egy egyszerű példával szemléltetve: aki Orfű felől balra szeretne kanyarodni, annak előbb át kell jutnia a Rácvárosi út másik oldalára, majd egy újabb zöld jelzést megvárva mehet tovább a belváros felé. A videón jól látszik, hogy ehhez igen ügyesen kell manőverezni a mindössze egy méter széles aszfaltcsíkon. Ennél a megoldásnál mindenféle szempontból előnyösebb lett volna egy körforgalom. Aki gyorsan akarja ezt a kanyart letudni, az továbbra is az autók balra kanyarodó sávját fogja választani a körülményes új lehetőség helyett.
Érdemes röviden szólni erről a bűvös 1 méterről, mely a bicikliutakra érvényes szabályok alapján az alkalmazható minimális szélesség. A tervezők igyekeztek ezt az 1 métert mindenhol tartani, bár mi könnyen találtunk 96 centi széles szakaszt is.
Nem sok ez a különbség, de kerékpárral az 1 méter sem sok, főként, ha folyamatosan tereptárgyakat (fákat, villanyoszlopokat, kint felejtett kordonokat, padkákat) és a sávba belógó, szabálytalanul parkoló autókat kell kerülgetni.
Pécs legújabb, Szigeti úti kerékpárútja egyik irányba sem lett biztonságosabb. Az északi oldalról már szóltunk. Ott tehát az autósok és a kerékpárosok a korábbi gyakorlatnak megfelelően közlekednek.
Az elmúlt hetekben több helyen lehetett olvasni, hogy ez nem marad így, mert a déli, azaz a belváros felé tartó szakaszhoz hasonló megoldással, hamarosan felterelik a bicikliseket a járda mellé. Őszintén bízunk abban, hogy ez nem történik meg. A valószínűleg erről szóló hirdetmény azonban, épp a napokban már megjelent.
Mindezt a déli oldal végigtekerése során szerzett tapasztalataink alapján reméljük!
Nyugatról keletre – Végigtekertünk az új pécsi, Szigeti úti kerékpárúton
Az első 700 méteren, azaz a Szántó Kovács János utcai kereszteződésig itt sem történt komoly változás. Hacsak nem tekintjük annak, hogy az útszéli fák burkolatot felnyomó gyökereit gondosan megfaragták, lebetonozták, majd aszfaltfoltokkal tüntették el a beavatkozás nyomait. Hogy ez milyen hatással lesz a fákra, ki fog derülni.
Az út széle mindenesetre egyenletesebb lett, mint korábban, de a kivitelezés minősége alapján ennek tartósságára nem mernénk nagy összegben fogadni.
A legnagyobb bajok az új kerékpárúttal a Szántó Kovács János utcánál kezdődnek.
A kerékpárút innentől három megszakítással a korábbi járdán fut, a szélesség továbbra is egy méter. Ezt az egy métert a gyalogosoktól csípték el. Kipróbáltuk és azt tapasztaltuk, hogy egy kerékpáros mellett két gyalogos már nem fér el kényelmesen ezen a szakaszon. Aki járt már erre reggelente, az pontosan tudja, hogy a Szántó Kollégium egyetemistáinak egy része nem bringával, inkább gyalog megy az orvosi kar felé. Tehát ez egy forgalmas járda, ahol bizony könnyen összeakadhat a kerékpáros és a gyalogos. Főleg azokon a pontokon érezhető a szűkösség, ahol a kerékpársáv visszatér a járdára. Merthogy három kereszteződésnél (Faludi Ferenc utca, Madarász Viktor utca, Lugos utca) a kerékpárutat egy-egy rövid szakaszra ismét az autók mellett vezették.
A meglehetősen furcsa megoldásra vélhetően az említett utcák meredek csatlakozási pontjai miatt volt szükség. A tervezőknek így sikerült létrehozniuk három olyan pontot, ahol a bicikliseknek erőteljesen lassítaniuk kell, hogy az íveket tartva a kijelölt egy méteren belül maradjanak. A csúszós őszi, falevelekkel borított felületen még veszélyesebb a manőverezés. A novemberi eső után pedig már az is látszik, hogy a vízelvezetés sem sikerült tökéletesre.
De az autósok dolga sem lett könnyebb ezen a részen. Az említett három utcából korábban sem volt könnyű autóval kihajtani, mivel a parkoló kocsik miatt nehezen lehetett kilátni. A kerékpáros-sáv mostani megoldása az ő szempontjukból is rossz.
Korábbi podcastunk a városi biciklis közlekedésről
A végére maradt a harmadik kérdés. Csatlakozik-e a most átadott bringaút a már meglévő kerékpáros infrastruktúrához? Papíron talán igen, a valóságban azonban aligha. A nyugati végponttól az útra felfestett kerékpársáv egészen Patacsig folytatódik. Ezzel persze a tervezők nem találtak ki semmi újat, eddig is a Rácvárosi út szélén tekert mindenki. Továbbra is megoldatlan a meredek, de nagyon hasznos orfűi kerékpárúthoz való kapcsolódás. A Magyarürögi úton ugyan van egy járda, amit a gyalogosok és a bringások közösen használhatnak, de ezen normális tempóban, a gyalogosokat zavarva aligha lehet kerekezni.
Fájó, hogy egyetlen egy ponton sem sikerült kapcsolatot teremteni a már említett Hajnóczy-Bihari kerékpáros szupersztrádával. Pedig erre akár a Páfrány utcánál, akár féltávnál (Szántó Kovács János utca), akár a Tüzér utcai másik végpontnál lett volna mód – hogy aztán innen a közeljövőben egy kertvárosi összekötés is elkészülhessen.
Annak idején az uránvárosi bicikliutat is teszteltük
A hivatalos indoklás szerint a nyugati kerékpárút kialakítására az egyetem Szigeti városrészben lévő épületeinek jobb megközelíthetősége miatt volt szükség. Éppen ezért furcsa, hogy a tervezők semmiféle kísérletet nem tettek arra, hogy a Szántó Kollégium felől tekerők átjuthassanak az út bal oldalára. A kerékpársáv a Tüzér utcai kereszteződés előtt egyszerűen véget ér. A megoldás itt is egy körforgalom lehetett volna. Nincs folytatás az Ifjúság útja vagy a Rókus utca felé, pedig ezeken a helyen már van bringaút. Azt is meg kell említenünk, hogy már csak ez a néhány száz méteres szakasz hiányzik a várost nyugati-keleti irányba átszelő kerékpáros útvonalból, melyek kiépülése az érzékelhető problémák ellenére is nagyon fontos és örvendetes fejlemény.
Összegzés
Összegezve azt mondhatjuk, hogy ismét sikerült elszalasztani egy komoly lehetőséget. Sok pénzért épült egy kerékpárút, ami se biztonságosabbá, se gyorsabbá nem tette a nyugati városrészben történő bringázást. Inkább bosszúságot szül az átgondolatlan nyomvonal és a csatlakozás hiánya. Pedig a Megyeri úton nemrég megvalósult fejlesztés azt mutatja, hogy némi odafigyeléssel lehet célszerű és biztonságosabb kerékpáros közlekedést lehetővé tevő kerékpárutat kialakítani.
