Közismerten háborúellenes volt a Pécs melletti Bissén született NAGY FERENC, aki 1946. február 4. és 1947. május 31. között volt Magyarország miniszterelnöke. Élete drámai körülmények között zajlott. Édesanyja politikai merénylet áldozata lett; egy lovaskocsin hazafele tartva a nyílt országúton, fényes nappal egy orosz tank halálra gázolta. A külföldi útja során az akkor 7 éves Lacika fiát Rákosiék rendőrsége túszul ejtette. Filmekben látott módon, a német-svájci határon, egy híd közepén, a szolgálati autója motorházának a tetején, egy szállodai levélpapírra írt, a miniszterelnöki tisztségről történt lemondása után kapta vissza harmadik, legkisebb gyermekét. Ezután Svájcból az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahonnan a 32 esztendő alatt többször is megkísérelte a hazatérést, de hiába, végül ott temették el, és már soha nem tért haza. A néhai kisgazda miniszterelnök életét Kovács Zoltán újságíró, egykori pécsi közrádiós és több helytörténész és könyvtáros kutatja évek óta. A kezdetről a Szabad Pécs korábban hosszabb cikkben be is számolt, ám azóta újabb jelentős szálakat sikerült kibogozni. Kovács Zoltán szerint Nagy Ferenc megérdemli, hogy a magyar történetírásban és emlékezetben új szintre kerüljön. Ezt segítheti az egykori magyar kormányfő USA-ban őrzött irathagyatéka: ezek az emlékiratai, a cikkek, a fotók, a filmek, a hanganyagok, amelyek, több mint 4 évtizede várnak, előbb a digitális megmentésre, majd a történészi földolgozásra. Nagy Ferencnek szerepe volt a magyar korona és koronaékszerek 1979-es hazaszállításában is. Előtte, az amerikai kongresszusi meghallgatáson pedig egy fiatal szenátor is részt vett, aki azóta a világ egyik legismertebb politikusa lett: Joe Biden, az USA mai elnöke.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A pécsi Pannon TV interjút készített (alább megtekinthető) a Nagy Ferenc-kutatásról, de Kovács Zoltán a Szabad Pécsnek is nyilatkozott a legújabb részletekről.

A HÁBORÚS ÉLETÚT

Nagy Ferenc 1903-ban, a Baranya megyei Bissén született, református, kisparaszti családban. Alig 19 éves korában már beszédet mondott a falujukban, a helyiek előtt, akkor figyeltek fel rá a megyei sajtónál, s akkor indult el a karrierje a Kisgazdapárt és a Parasztpárt irányába. Huszonegy évesen, 1924-ben házasodott meg, itthon három gyermeke (Ferenc, Júlia és László), majd a még ma is élő ikrei (Zsófia és Zsuzsanna) már az Egyesült Államokban, 1950-ben látták meg a napvilágot. Nagy Ferenc – aki a harmincas évek elejétől kezdve koncentrált a politikai karrierre és hagyta ott ezért a családi gazdaságot – az 1939-es választások után lett parlamenti képviselő. Ugyan egyéni mandátumot nem sikerült szereznie, de az FKgP Baranya vármegyei listájáról került a törvényhozásba.

A későbbi magyar miniszterelnök kezdeményezője volt a Magyar Parasztszövetség létrehozásának. Nagy Ferencről azt is tudni lehet, hogy következetesen háborúellenes volt, ezt országgyűlési képviselőként a háború évei alatt, a magyar parlamentben is hangoztatta. Így a német megszállás alatt előbb a fővárosban, majd a Bisse környéki présházakban bujkált, de 1944 áprilisában a náci titkosrendőrség, a Gestapo letartóztatta.

Szinte napra pontosan fél évet töltött a rácsok mögött, 1944 októberében döntöttek arról, hogy szabadlábra helyezhető. Ekkor még éppen Vitéz csíkszentsimonyi Lakatos Géza honvéd vezérezredes volt a magyar kormányfő, akinek hivatali ideje éppen egy nappal azután ért véget, mint amikor a szabadlábra helyezés után Nagy Ferenc, 1944. október 15-én elhagyta a börtönt. Másnap ugyanis, október 16-án volt a nyilas hatalomátvétel, amelytől kezdve Nagy Ferenc illegalitásba vonult.

Nagy Ferenc 1944-es, a fogdából, Nikolits Mihály főispánnak ceruzával írt levele – Fotó: Nagy Ferenc kutatócsoport – Forrás: Baranya Megyei Levéltár

Kovács Zoltán azonban azt is elmondta, hogy a Gestapo a mai pécsi rendőrség épületében, a ‘48-as téri épületben tartotta fogva Nagy Ferencet. A közeli sarkon kifőzde is működött, s mert arra volt lehetőség, hogy ételt vigyenek be a letartóztatott országgyűlési képviselőnek, ezt minden nap meg is tették – a kifőzdében kezdett emiatt dolgozni egy független kisgazdapárti tag, aki nem csak az étellel látta el Nagy Ferencet, hanem információkat hozott és vitt is ki onnan. Így tudott ceruzával írott levélben üzenni Nikolits Mihály baranyai főispánnak Nagy Ferenc. Mert a neve szerepelt a Dél-Dunántúlon összegyűjtött zsidók listája mellett, akiket a tervek szerint vonattal terveztek lágerekbe vinni – és el is vittek. A már említett pécsi kutatás szerint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt későbbi elnökét, Nagy Ferencet a megyei elöljáró segítségével és utasítására, gyakorlatilag már a pécsi állomáson tudták kihúzni a névsorból. A fővárosban, a mai Terror Háza épületébe zárták, egy cellába Antall József volt miniszterelnök édesapjával.

A HAZA ELHAGYÁSA

Édesanyja a szomszédasszonyával 1945. szeptember 28-án Bisséről a pécsi piacra ment. A kocsisuk már ott nézeteltérésbe keveredett a korábban már a faluban is portyázó orosz katonákkal, akik el akarták venni a fogatot, meg a lovakat, de akkor még sikertelenül. Majd hazafele követték és utolérték őket, s a tankcsővel lesodorták a bakon ülőket. A hatóság által kiállított orvosi halotti bizonyítvány szerint Nagy Ferenc édesanyja rögtön szörnyethalt, a fejét a holttesttől távol találták meg. Természetesen ebből nemzetközi ügy lett, még Sztálinhoz is eljutott az akkori újjáépítési miniszter Nagy Ferenc édesanyja halálának véletlennek aligha nevezhető körülménye. A generalisszimusz ezért azt üzente Nagy Ferencnek, hogy kérhet bármit. Nagy Ferenc a korábban helyi nőket megerőszakoló szovjet katonákkal leszámoló, Bisséről a Gulágra hurcolt 3 férfi hazatérését kérte, s néhány héten belül ez meg is történt. Nagy Ferenc azonos nevű fia ekkor már a washingtoni magyar nagykövetség diplomáciai testületében volt. 

A Kommunista párti Rákosi Mátyás, az akkori miniszterelnökhelyettes a szabadságát a tanulmányait folytató lánya meglátogatásával töltő Nagy Ferenc és felesége távollétét kihasználva belpolitikai fordulatot hajtott végre, koholt vádakra alapozva. A Pécs-patacsi Kovács Béla akkori földművelésügyi minisztert 1947. február 25-én este a szovjet hatóságok köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Az akkori külügyminiszter tette azt világossá a az 1947-ben Svájcban lévő Nagy Ferenc számára, hogy ha hazatér, akkor letartóztatják és eljárást indítanak ellene.

Nagy Ferenc még ezt is vállalta volna, de garanciát kért arra, hogy ha hazajön, s ez megtörténik, akkor az eljárást tisztességesen folytatják le ellene. Ezt azonban nyilvánvalóan nem kapta meg, úgyhogy Svájcban maradt, és kivárt.

Nagy Ferenc akkor 7 éves Lacika fiát azonban Rákosiék rendőrsége idehaza, Bissén túszul ejtette. Nagy Ferenc a az akkori legkisebb, harmadik gyermekét filmekben látott módon, a német-svájci határon, egy híd közepén a szolgálati autója motorházának a tetején egy svájci szállodai levélpapírra írt miniszterelnöki tisztségről történt lemondása után kapta csak vissza.

Egy jómódú, erdélyi zsidó származású ember támogatásával Svájcból Amerikába utazott Nagy Ferenc, emigrált tehát, de a magyar állampolgárságáról ő maga nem mondott le soha. Itthon viszont a feleségét is, őt magát is, és a fiát is megfosztották az állampolgárságuktól, és a vagyonuktól. Ami azért is érdekes, mert a bissei házát ez a vagyonelkobzás nem érintette, az továbbra is megvan, egy budapesti ingatlanra vonatkozott a megfosztás. Nagy Ferenc és családja az USA-ban soha nem csomagolt ki, állandóan szerettek volna hazatérni, a felesége a honvágyba betegedett meg és halt bele.

AZ ÚJRAKEZDÉS

Nagy Ferenc szinte nincstelenként került ki az Egyesült Államokba. S mivel ő az elsők között ment ki az USA-ba a vasfüggönyön túlról, ráadásul volt miniszterelnökként, a személye kint is érdekes volt.  A Readers Digest magazin kötött vele szerződést, és 1948-ban angolra fordítva, két kötetben meg is jelent az élettörténete. (Magyar nyelven csak negyven év után, 1989-ben.) Az USA-ban aztán hasznát vette annak, hogy falun nőtt fel, hogy dolgozott a család gazdaságában, mert egy szarvasmarha telepen kezdett dolgozni, felült a traktorra és minden más kétkezi munkát is elvégzett, tehenet fejt például. Egy olyan gazdaságban dolgozott, amely Washington lakosságának nagy részét látta el tejjel.

De ez az az időszak ugyanakkor, amikor Nagy Ferenc eladósodott, mert földet is vásárolt, az emlékiratainak a kiadásából származó összegből és felvett hitelből.

A hat elemivel rendelkező, de zseniális embernek tartott Nagy Ferenc 46 éves korában kezdett el angolul tanulni, ezen a nyelven később több száz előadást tartott és rádiós, televíziós interjúkat is adott, szervezte az amerikai magyar emigrációt.

Nagy Ferencnek és családjának az emigrálásakor a már özvegy édesapja, és feleségének az özvegy édesanyja Magyarországon maradt, mindketten már 70 év fölöttiek voltak, de még megpróbálták a családot egyesíteni, így 1963-ban ők is kikerültek az USA-ba, és ott hunytak el

AZ ELMARADT TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL 

Nagy Ferenc megrögzötten háborúellenes volt, fegyvert nem fogott, a harcokban sem vett részt. Később, amikor a front elhagyta Budapestet, nekilátott az FKgP és a Parasztszövetség újjászervezésének. A Magyar Parasztszövetség 1945 áprilisában, az FKgP augusztus 20-án választotta elnökévé. 1945 áprilisában az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is tagja lett, a novemberi országgyűlési választásokon pedig ismét bejutott a parlamentbe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben 1945 májusától 1945 novemberéig újjáépítési miniszteri posztot töltött be.

Mivel Tildy Zoltánt köztársasági elnöknek választották, Nagy Ferencet 1946. február 4-én nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé. A Nagy-kormány nevéhez fűződik az elértéktelenedett korábbi fizetőeszköz, a pengő helyett a mai napig használatos forint bevezetése, ez 1946. augusztus 1-jén történt meg.

A Bisséről indult politikus polgári demokratikus konszolidációt szeretett volna, éppen ezért ellenezte az első szovjet mintájú magyar gazdasági terv, a hároméves terv, az 1947. évi XVII. törvény elfogadását is.

Amikor 2012-ben Áder János köztársasági elnök átvette hivatalát, az első intézkedéseinek az egyike volt, hogy rovancsot tett a köztársasági elnöki könyvtárban és levéltárban, mondta Kovács Zoltán. Az iratanyag feltérképezésébe történészeket is bevontak, s e közben bukkantak rá Nagy Ferenc miniszterelnök Svájcban írt miniszterelnöki lemondó levelére. A lemondó levelet Tildy Zoltánhoz juttatta el 1947-ben, nagyon kalandos körülmények között.

Kovács Zoltán tudta, hogy Nagy Ferenc bissei származású volt, ezért nagyon érdekelte ez a levél, amikor hallott róla. Ráadásul a magyar történelemkönyvek szerinte nagyon csínján bánnak ezzel az 1944 és 1948 közti időszakkal, miközben Magyarország sorsa nagyon sok tekintetben akkor dőlt el a második világháború kapcsán. Például az, hogy hová tartozunk majd, Németországhoz, a Nyugathoz, vagy éppen a szovjet blokkhoz.

Nagy Ferenc 1946-ban, egykori pécsi cellájában ülve – Fotó: Karossa Ödön – Fotó forrása: Magyar Nemzeti Múzeum online katalógus

Az a körülmény, hogy Nagy Ferenc lemondó levele egy svájci szálloda levélpapírjára, kézzel volt írva, a több évtizedes újságíró múlttal rendelkező Kovács Zoltánnak azonnal szemet szúrt, és azonnal felkeltette a figyelmét.

A pécsi Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében megpróbált utána olvasni annak, hogy milyen ismereteket lehet fellelni erről, de ez az epizód szinte fehér folt volt a hazai történetírásban. Ő ekkor kezdett ennek a témának utánamenni, s azóta egyfajta függőként kutatja Nagy Ferenc miniszterelnök életútját – több könyvtárossal, független történésszel, élükön dr. Kerekes Imrével, Kiss Zoltánnal és Ginelli Zoltánnal.

MAGYAR SZÁLAK AZ AMERIKAI KÜLPOLITIKÁBAN

Nagy Ferenc kapcsán érdemes megjegyezni, hogy szerepe volt abban, hogy a magyar korona és a magyar koronázási ékszerek hazatérjenek. Ráadásul a politikai szál összeér, ugyanis egy kongresszusi meghallgatásra ezzel kapcsolatban Nagy Ferenc emigráns miniszterelnököt is meghívták. Az akkori elnök, Jimmy Carter ugyanis szeretett volna enyhülést elérni a hidegháborús felek közt, és egy jó felvetésnek tartotta a magyar korona és koronázási ékszerek visszaszolgáltatását, amelynek döntéselőkészítésébe az Amerikában élő magyar emigráció jelesebb tagjait is bevonták. A már említett kongresszusi meghallgatáson jelen volt egy ifjú szenátor is, Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke.

(Az ő élete és személyes sorsa sem volt egyszerű történet, és kötődik Magyarországhoz. Az első felesége és a gyermeke, három nappal karácsony előtt, fenyővásárlás miatt kocsiba ültek, de egy kamionnak ütköztek és szörnyethaltak. Joe Biden második felesége ismerte a magyar származású Tom Lantos szenátort, példaképének tartotta, s egy vele való beszélgetés során javasolta azt Tom Lantos, hogy nászútra utazzanak Európába, és látogassák meg Magyarországot is, és ott a Balatont, az legyen a nászútjuk helyszíne. Így aztán Joe Biden akkor valóban járt Magyarországon. Erről korábban a Mandineren is írtak, amiből kiderül, hogy Biden-nek tetszett az akkori Magyarország) 

És ott volt a kongresszusban, a külügyi bizottság tagjaként azon a meghallgatáson, ahol az volt a tét, hogy mi legyen a koronázási ékszerekkel. A magyar korona és a koronázási ékszerek ugyanis még a második világháború alatt, a németek elől, nagyon kalandos körülmények között lett kimenekítve Európán át egészen az Amerikai Egyesült Államokig, ahol egy katonai támaszponton őrizték évtizedeken át – egészen konkrétan a történelmi tanulmányokból és filmekből is ismerős Kentucky állambeli Fort Knox-ba, ahol az Egyesült Államok aranytartalékát is őrzik.

A külügyi bizottsági meghallgatáson tehát Joe Biden is ott ült, és arra Nagy Ferencet, illetve Király Bélát, az 1956-os szabadságharc idején a Nemzetőrség vezetőjét is meghívták.

Éles ellentét volt az amerikai magyar emigránsok között. Egyesek úgy vélték ugyanis, hogy amíg a kommunisták vannak hatalmon Magyarországon, addig semmit nem szabad gesztusként tennie Amerikának, amivel elismeri azt a rendszert, illetve annak a fenntartását stabilizálja. Ezzel szemben gondolkodott viszont Nagy Ferenc, aki azt mondta, hogy a korona és a koronaékszerek a magyar népet illetik meg, szorosan kötődik az államalapításhoz és az egyházhoz. Így végül a visszaszolgáltatás mellett döntöttek, de peremfeltételeket szabtak meg, hogy milyen körülmények között adják vissza a koronát, pl. az átadáson nem lehetett jelen Kádár János.

(És még egy máig érő történelmi szál a múltból: a korona átvételére magyar részről az Országgyűlés akkori elnökét, Apró Antalt, tehát Dobrev Klára nagyapját delegálták, aki a koronázási ékszereket az akkori amerikai külügyminisztertől vette át 1978. január 6-án.)

Kovács Zoltán megemlítette, hogy Nagy Ferenc nagyon szeretett volna, de ekkor sem tudott hazautazni a delegáció tagjaként sem. Az akkori nemzetközi jog szerint tisztázatlan volt az állampolgársága – mivel ő soha nem mondott le a magyar állampolgárságról, ugyanakkor itthon megfosztották tőle –, erről határidőre meg kellett volna egyeznie az amerikai és a magyar diplomáciának, de nem jutottak közös nevezőre, ezért ő kimaradt a Budapestre utazó delegációból. Kovács Zoltán szerint a 75 éves és már özvegy Nagy Ferenc ezt már lelkileg nem tudta feldolgozni, erre utalnak a szintén baranyai származású, kisgazdapárti Vörös Vincével folytatott levelezések is, így nem túl sok idővel később, 1979 júniusában váratlanul elhunyt. A családi sírhelye az amerikai Virginia államban, Herdon kisvároskában van, a volt lakhelyükön kétnyelvű tábla méltatja a miniszterelnököt.

Baranyában, Bissén a szülői háznál a rendszerváltáskor emléktáblát avattak, majd a halálának a negyvenedik évfordulóján is volt megemlékezés.

Kovács Zoltán szerint egyértelmű, hogy az újkori magyar történelem egyik fontos és meghatározó alakjáról van szó, aki államférfiként viselkedett. Mint azt a kutatás alapján az újságíró mondta, Nagy Ferenc egy középen álló, centrista, a semlegességet megvalósítani próbáló politikus és államférfi volt.

Amikor például újjáépítési miniszter volt, a háború utáni Magyarország talpra állítása érdekében számos fontos és/vagy szimbolikus dolgot tett. Járt például Sztálinnál is a háborút követően és kérte azt, hogy Észak-Erdélyt csatolják vissza Magyarországhoz. Sztálin viszont rutinosan azt mondta, hogy ha a román és a magyar elvtársak erről megegyeznek, akkor a Szovjetunió ebbe nem avatkozik bele. Ezt így nem sikerült elérni, ám Kovács szerint már maga a kérdés felvetése is lélegzetállító dolog volt, akárcsak az oroszok fele a háborús jóvátételi összeg sikeres csökkentése, mint eredmény, vagy a magyar aranykészlet európai visszaszállításának a kezdeményezése.

Még hivatalban lévő miniszterelnökként találkozott Harry S. Truman amerikai elnökkel is a Fehér Házban, ahol a tárgyalásukon igyekezett a keleti és a nyugati békés közeledést elősegíteni.

A MINISZTERELNÖKI KUTATÁS JÖVŐKÉPE

A Nemzeti Kulturális Alap sikeres pályázatának eredményeként Kovács Zoltán és fia, Richárd több részes oknyomozó dokumentumfilm-sorozat forgatását kezdhették el itthon és a még élő családtagok amerikai környezetében. Ennek első két része a budapesti Forum Hungaricum Nonprofit Kft és Szüts Gergely Etele osztályvezető közreműködésével már látható az Európai Digitális Archívumban, az Europeana gyűjteményében. Kiderült, hogy Nagy Ferenc az életútjára vonatkozóan szinte mindent gyűjtött, leírt és megőrzött. Halála előtt egy 21 500 tételből, mintegy 100 000 oldalból álló dokumentumot őrzött. Ezeket a ma már nem élő lánya, Nagy Júlia, és a ma már szintén halott kisebbik fia, Nagy László tíz évvel a miniszterelnök édesapa halála után, a magyarországi rendszerváltás hatásra 1989-ben a New-York-i Columbia Egyetem Könyvtárának adta át. Kovács Zoltán szerint olyan alapvető dokumentumok vannak ott ma is feltáratlanul, ami Magyarország korabeli helyét és szerepét teljesen átértékelhetné. Ha végre fizikailag is nyilvánosságra lehetne hozni a ma még többségében analóg, azaz csak 60-70 évvel ezelőtt használt papírokon lévő összefüggéseket, mert a levelezések, az eredeti dokumentumok, és így az azokból levonható történelmi következtetések ott vannak a sorok között. Ráadásul az iratanyag átadásakor megfogalmazott kétoldalas adományozó levél egyértelműsíti, hogy ez az emlékösszeállítás nem zárt, hanem kutatható.

Mivel a fedezet megvan rá, Kovács Zoltán reméli, hogy kora tavasszal és még ősszel is sikerül újra visszamenniük a New York-i, manhattani egyetemi könyvtárba, s mind több összefüggést feltárni az irathagyatékból. Az egyik legelső és leglényegesebb az lenne, hogy amit csak tudnak, lemásoljanak, digitalizáljanak, időszakokra bontsanak, így könnyítve a kutatást a hivatásos történészeknek, könyvtárosnak és levéltárosoknak. A ma élő leszármazottakkal is aktív a kapcsolat, vállalták, hogy kamera előtt elevenítik fel Nagy Ferenc amerikai emlékeit.

Azt is új hírként említette lapunknak Kovács Zoltán, hogy felrajzolták a volt magyar miniszterelnök családfáját, s huszonnégy gyermek, unoka és dédunoka nevéhez, a még élő leszármazottakhoz jutottak el. Ennek a még csak alkalminak nevezhető kutatócsoporti érdeklődésnek az eredménye, hogy a már a tavaly téli pandémia alatt Nagy Ferenc két unokája és egy dédunokája a Washingtoni Magyar Nagykövetségen és a New Yorki Magyar Főkonzulátuson magyar állampolgárságért folyamodott. Ha vége lesz a vírushelyzetnek, akkor ők nyáron szeretnének hazalátogatni, Bissére, a nagyapa-dédapa szülői házához és a parlamentben volt miniszterelnöki dolgozószobájához is eljutni.

Kovács Zoltán szerint a mai napig rengeteg dolgot nem is tudunk Nagy Ferencről, pedig kivételes alakja volt nem csak az újkori magyar történelemnek, de a korabeli Európának is. Rá vonatkozó iratok tömkelege van még a budapesti levéltáron kívül Moszkvában, a Kremlben a korabeli KGB és a németországi titkos rendőrségnél. Amerikában a személyes elnöki levéltárakban, a magyar emigrációval foglalkozó CIA akták között, a washingtoni Amerika Hangja magyar nyelvű és az egykori müncheni Szabad Európa Rádió archívumában, meg Londonban a BBC-nél.

Nem csak az önálló (közgyűjteményi) online kutatóintézetet kellene megalapítani, pécsi székhellyel. Bissén felújításra vár a miniszterelnöki szülőház. A miniszterelnök ma is eredeti eszközökkel meglévő pincészete látogatóközponttá lenne átalakítható és benne miniszterelnöki emlékszoba berendezhető. Út a történelmi, nemzeti emlékhellyé nyilvánítás felé. Mire ez megvalósítható lenne, elérkezhet 2023 októbere, amikor lesz Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök születésének 120. évfordulója.

KategóriákMETÁL