Az állami iskolák Covid-oltást elutasító, és ezért kényszerszabadságra küldött pedagógusai közül volt, aki megpróbált állást találni az egyházi iskoláknál, mivel ott a kormány nem tette kötelezővé a vakcina felvételét. Amúgy az egyházi iskolák joggyakorlata nem egységes: van, ahol kötelező az oltás, és van, ahol nem.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mint arról már írtunk, egy, a héten életbe lépett kormányrendelet az állami és önkormányzati iskolák be nem oltott pedagógusait kényszerszabadságra küldi. Csak azok az oltatlanok taníthatnak tovább ideiglenes engedéllyel, akiknek valamilyen betegsége kizárja az oltást, vagy azok, akiknek szervezete – a vérvétel szerint – elegendő ellenanyagot produkál, mivel, hogy ők már átestek a Covidon. Hogy pontosan hányan estek ki így az oktatásból, és milyen plusz terhet rak az iskolákra a kieső kollégák pótlása, arra a kérdésre a tankerületi központok egyelőre nem akarnak válaszolni. Két napja megkérdeztük erről a pécsi iskolákat, ám ők se nyilatkozhatnak, a név nélkül megszólaló pedagógusok válaszaiból viszont az derült ki, hogy néhol komoly szervezési gondot és színvonalesést jelenthet a szabadságolt tanárok pótlása. Arról is beszéltek a beoltott, vagy a fentiek szerint oltatlanul is tanító pedagógusok, hogy elvileg persze megvan a lehetőségük, hogy nemet mondjanak, ha felkérik őket egy-egy kieső kollégájuk helyettesítésére, de az órát akkor is meg kell tartani, így helyettük egy másik, ugyancsak eleve leterhelt kollégájukra osztják ki a feladatot, azaz, ha összeszorított foggal is, de bevállalják a plusz pénzt sem jelentő pluszmunkát.
A kormányzat egyébként 3 százalékra becsülte az állami oktatásból kieső tanárok arányát.
Az alapítványi és az egyházi iskolákat nem kötelezi az említett rendelet, utóbbiak maguk dönthetik el, hogy foglalkoztatják-e a továbbiakban a be nem oltott kollégákat.
Kíváncsiak voltunk, hogy Baranya megye egyházi oktatási intézményei miképp szabályozták ezt a kérdést, ezért felhívtunk több ilyen iskolát. A mohácsi Park Utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda vezetője, Grátz Ádámné arról tájékoztatott minket, hogy a Pécsi Egyházmegye is oltáshoz köti oktatási intézményeiben a tanárok munkáját. A mohácsi iskola 40 pedagógusából két kollégát érintett ez a döntés fájdalmasan, egyikük felmondott, a másik egyelőre a fizetés nélküli szabadságot választotta.
A ciszterci rend pécsi középiskolájában, a Nagy Lajos Gimnáziumban viszont nem tették kötelezővé az oltást, mondta az igazgató, Bodáné Gálosi Márta, aki hozzátette, hogy a döntés nem volt nehéz, mivel a 794 diákot tanító intézmény csaknem minden tanára beoltatta magát. A siklósi Sztárai Mihály Református Általános Iskolában és Óvodában sem tették a munka feltételévé az oltást, itt egyébként 21 pedagógus dolgozik, s közülük egy nem kérte eddig a vakcinát. Igaz, ő korábban elkapta és legyőzte a betegséget, így nála az ideiglenes védettségi igazolványhoz elegendő ellenanyagot mutatott ki a vérvizsgálat, tudtuk meg az intézményt irányító Józsi Anitától.
Pécsett, a baptisták által fenntartott Cserepka János nevét viselő általános és középiskolában is könnyű volt a döntés, mivel az ötszáz diákot oktató intézmény mind a 45 pedagógusa felvette az oltást. Mellesleg ebben az iskolában az oktatók fele átesett a betegségen.
A Pécsi Református Kollégium 11 intézményt – általános- és középiskolát, művészeti iskolát, kollégiumot és óvodát – integrál a megyeszékhelyen, illetve Baranya kisebb településein. A már említett rendelet megjelenésekor az intézmény 120 pedagógusának több mint 80 százaléka volt beoltva, tájékoztatta a Szabad Pécset az iskola főigazgatója, Kádár Péter, rajtuk kívül még a tanárok 10 százaléka szerzett posztcovid-védettséget. A főigazgató az oltatlan munkavállalókkal négyszemközt beszélgetett, és igyekezett meggyőzni őket a vakcina szükségességéről, s ennek hatására még tízen felvették az oltást. Kádár szerint, akik továbbra sincsenek beoltva, és nem szereztek védettséget, azok esetében valamilyen genetikus rendellenesség miatt ellenjavalt a vakcina. Ezért a főigazgató úgy döntött, hogy az iskolában nincs szükség a munkavállalók egyetemleges kötelezésére az oltás dolgában.
Az oltást kötelezővé nem tevő egyházi iskolák vezetőit arról is kérdeztük, hogy az állami iskolák kényszerszabadságolt tanárai álláskeresőként jelentkeztek-e náluk? Volt, aki erre a kérdésre nem válaszolt, mások meg azt felelték, hogy nincs náluk üres státusz, így hiába is ajánlkozna valaki, nem tudnák foglalkoztatni. Kádár Péter viszont nem titkolta, hogy az állami iskolákból oltatlanságuk miatt szabadságolt tanárok közül számosan jelezték a Pécsi Református Kollégiumnak az „átigazolási” szándékukat, az iskola vezetése azonban „elvi és morális okokból elzárkózott”, és nem tárgyalt a jelentkezőkkel.
