Felvételről sugárzott interjút közölt a királyi tévé vasárnap délután a miniszterelnökkel. A téma az oroszok ukrajnai inváziója, a magyar és nemzetközi reakciók és a lehetséges kilátások voltak. Orbán Viktor azt mondta, hogy katonákat, ha akarnánk sem tudnánk kölcsönözni, de haditechnikát sem.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Orbán Viktor az M1-nek adott interjút, amit vasárnap délután, felvételről sugároztak. A magyar miniszterelnök abba a tévébe ment be az ukrajnai háborúról beszélni, amelyben napok óta az orosz propagandát visszamondó műsorok és vélemények vannak jelen.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy háborús helyzetben a fronthoz közeli országokban nyugalomra van szükség, és óvakodni kell az átgondolatlan, gyorsan meghozott döntésektől, mert minden ilyen lépés és követelés csak árthat.
Orbán itt nem csak utalt az ellenzékre (ahogy ő fogalmazott, a magyar baloldalra), hanem konkrétan meg is nevezte. Szerinte az, amit a magyar baloldal kér, hogy küldjünk katonákat a háborús övezetbe, az a kérés nélkülözi szerinte a stratégiai nyugalom erényét, amire pedig nagy szükség lenne – az ellenzék cáfolja, hogy ezt kérte volna, de az Orbán-i propaganda ezt mantrázza napok óta. Ennek a kérésnek a sürgetésére tehát nincsen semmi szükség szerinte, minthogy arra sem, hogy küldjünk fegyvereket a térségbe. Azokkal a fegyverekkel ugyanis magyar emberekre is lőhetnek majd, hogy mást ne mondjunk, hiszen ott élnek magyarok. Márpedig ott is kaptak sokan behívót.
Persze, itt van egy logikai bukfenc, vagy legalábbis tisztázandó kérdés (ennek feloldására a kérdező nem tett kísérletet). Hiszen arról van szó elviekben, hogy Magyarország az ukrán seregnek segíthetne katonákkal és/vagy fegyverekkel, és a magyarok alapvetően Kárpátalján élnek.
Orbán Viktor szerint azonban ez a kérdés elméleti, mert nincs olyan fegyver jelenleg, amit a magyar hadsereg nélkülözhetne, ahhoz, hogy fel tudjunk vonulni a keleti határnál, s ha arra kerül sor, akkor meg is tudjuk védeni a határunkat. Ehhez minden emberünkre, és minden fegyverünkre és technikánkra szükség lenne. Többek közt Magyarország ezért sem küld se embert, se fegyvert Ukrajnába.
„Magyarország, ha akarna (egyébként nem akar), akkor sem tudna mások rendelkezésére bocsátani semmilyen haditechnikai eszközt” – fogalmazott.
Orbán arról beszélt ekkor, hogy ők rossz állapotban vették át a honvédséget (2010-ben), pár éve kezdtek fejlesztésekbe, de ezek még nem tartanak ott, hogy onnan legyen sorozatban gyártott magyar fegyver.
Az M1 riportere felvetette, hogy szerinte sokan kritizálták a magyar kormányt, hogy fegyvereket vásárol. És egyesek feltették a kérdést, hogy miért vásárolnak be, tán csak nem háborúra készülnek? A kérdező hangsúlya egyértelművé tette, hogy a tévés nem tett fel ilyen kérdéseket, ő sejtette, hogy ez így jó lesz, akik pedig ezt kérdezték korábban, a kétkedők, talán majd most belátják, hogy Orbánéknak igazuk volt.
„A békére készülünk, ezért kellett hadiipari fejlesztéseket megindítani” – közölte az előzmények után a miniszterelnök.
Orbán Viktor.
Aztán Orbán Viktor ezt részletezte is, azt hangsúlyozva, hogy látszott, hogy a biztonságról, a biztonság megteremtéséről fog szólni a következő évtized, ezért kezdtek fegyverkezésbe. Hiszen az elmúlt 12 évben volt itt vörösiszap-katasztrófa, árvíz, a krími háború, menekültválság, pandémia, és most itt van a második ukrán-orosz háború is.
Ők tehát “tegnap”, sőt már “tegnapelőtt” felismerték ezt, és így szerencsére időben léptek, bár talán egy kicsit hamarabb is elkezdhették volna a fejlesztést. Ugyanakkor nem tudták, mert nem volt rá pénzük, annyi minden baj volt, amit rendbe kellett tenni. Németország viszont ténylegesen is csak tegnap döntött a fegyverkezésről, a magyarok már korábban, mondta rezzenéstelen arccal az elképesztően torz és hamis párhuzamot a miniszterelnök. De a baloldal persze támadta az ő fegyverkezésüket
A kérdező persze mindenben egyetértett, miközben ott lóg már jó ideje az a kérdés a levegőben, hogy vajon mit tudhattak, milyen információik voltak a fegyverkezésre, mert az egészen biztos, hogy sem vörösiszap-katasztrófa, sem pandémia, sem azt árvizek miatt nem a fegyverek hiánya jut eszünkbe.
Természetesen a menekültek ügyét is érinteni kellett, hiszen elég sokan veszik most elő, hogy Magyarország vezetői az elmúlt években a menekült szót is elfelejtették, és azt, hogyan is kell bánni velük, helyette migránsoztak éjjel és nappal.
Orbán persze nem jött zavarba, a nyilván leegyeztetett kérdésre jött is a válasz: a déli határon migránsok vannak, ők messziről jönnek, “messzi muszlim világokból”, ők a jobb élet reményében jönnek, és nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy lássuk a különbséget köztük és az ukrajnából jövők közt.
„Aki onnan menekül, annak segítséget kell adni, ez egy elemi, emberi, keresztény életösztön, és mi e szerint járunk el” – közölte a kormányfő.
Az ukrajnai menekülteknek mi vagyunk az első biztonságos ország, míg “akik messziről jönnek, átjönnek jónéhány biztonságos harmadik országon”. Őket ott kell ellátni, nekik ott kell segíteni.
„De szegény ukránok hova menjenek? Hát, nekik mi vagyunk a szomszédjaik!” – tette fel a kérdés Orbán.
Orbán kérdésre arról is beszét, hogy nem hisz a szankciókban, szerinte szankciókkal nem lehet eredményt elérni, de most háború van, most fontosabb, hogy egységesek legyenek, ezért a magyar kormány is támogatja azokat a szankciókat, amiben az uniós országok egyetértenek.
Az pedig dezinformáció volt, hogy Magyarország blokkolta Oroszország kizárását a banki SWIFT-rendszerből.
A szavaknak szerinte ilyenkor különös súlya van, a szó már majdnem tett ilyenkor, ezért meg kell fontolni, hogy ki, mit mond. Például Paks2-t és az energetikai kérdéseket azért nem szabad szerinte a szankciók részévé tenni, mert ha így tennénk, akkor “a végén még a magyarok fizethetnék ennek a háborúnak a költségét”.
Érdekes és meglepő volt – habár sokan lesznek, akik nem lepődnek meg ezen –, hogy Orbán Viktor a negyedórás interjú során egyetlen alkalommal sem ejtette ki Vlagyimir Putyin nevét.
A miniszterelnök azonban azt elmondta, amit már korábban is, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy kimaradjon a háborús konfliktusból. Orbán Viktor, valószínűleg a választásokra is gondolván, megemlítette, hogy ez most már a harmadik háború “a szomszédban”, amikor ő a miniszterelnök. Magyarán vannak tapasztalatai e téren az ország vezetőjeként. Később az is elhangzott, hogy ha ő marad a miniszterelnök, akkor a rezsicsökkentést is megvédi, és hogy minden nap, minden órájában azért tesznek, ő ezzel kel és ezzel fekszik, hogy megvédjék Magyarországot és a magyar embereket.
Arra ugyanis, hogy van-e félnivalójuk a magyar embereknek, Orbán Viktor egy elég nagy sóhaj és egy kisebb szünet után azt mondta, hogy “hát háború van”, ennek pedig van kockázata, ezt nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Magyarország a határának a védelmét egyedül nem is, csak a NATO segítségével lesz képes biztosítani, ha erre szükség lesz.
19? Lapot!
