Amint azt a Szabad Pécs korábban megírta, Heindl Péter pécsi jogvédőnek a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott kifogását, amelyet a „Magyarország előre megy! Nem hátra” feliratú kampányplakátokkal kapcsolatban nyújtott be, elutasították. A választási bizottság nem találta sérelmesnek sem az állami kampányolást, sem az állam által finanszírozott kampányolást, sem az állam és a kormánypártok kampányolásának egyértelmű összefonódását. Heindl Péter ezek után a Kúriának nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A végzés csütörtökön megérkezett.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Kúria döntéséről szóló végzést csütörtökön kapta kézhez Heindl Péter, tájékoztatta a Szabad Pécset a jogvédő. Heindl az államnak a pártok versenyébe való beavatkozása miatt fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz, de az annak küldött kifogását elutasították. Azt követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Kúriához, ezt bírálták most el. Heindl szerint ugyanis egyértelmű, hogy az állam beavatkozott egyes kormányhirdetésként megjelentetett közterületi plakátokkal és hirdetésekkel a szabad választáshoz való jogába (és másokébe is, persze), valamint ezzel megsértette az alapjogainak a politikai, és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jogát.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni
A határozatról érdemes lesz majd részletesebben is foglalkozni, mondja Heindl Péter, addig is két mozzanatot kiemelt belőle.
Az egyik, hogy a Kúriához csak az ügyben „érintettek” fordulhatnak jogorvoslati kérelemmel a törvény szerint. Azzal, hogy a Kúria érdemben elbírálta a felülvizsgálati kérelmét, a fenti jogaira hivatkozás alapján elismerte „érintettnek”. Magyarán elfogadta, hogy az államnak a szabad választást aláásó beavatkozása nemcsak a jelöltek és a jelölő szervezetek (pártok) jogát sérti, hanem a választópolgárok alapjogait is. Ez azért is fontos, hangsúlyozza, mert megalapozza azt, hogy az ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához lehessen fordulni a szabad választáshoz való joga (és persze valamennyi, kormányellenes politikai véleménnyel bíró polgártársa ilyen joga) megsértése miatt.
Az államnak joga van saját kampányt folytatni – állítja a Kúria
A másik mozzanat az, hogy az immár egy ideje Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettese által elnökölt Kúria a négy pontba foglalt kifogása minden egyes pontját illetően arra az álláspontra helyezkedett, hogy az államnak – ha megtalálja a módját – joga van saját kampányt folytatni a kormánypártok győzelme mellett, és ez a joga előrébb való, mint az állampolgároknak a szabad választáshoz való joga. Heindl szerint ugyanis a Kúria a választási eljárásról szóló törvényben foglalt esélyegyenlőségi alapelvnek és a népszavazást kezdeményező állam kampányoláshoz való jogának az egymáshoz való viszonyát megítélve a válaszában elég direkt módon kimondta, hogy az állam joga az előrébbvalóbb.
Nehéz lenne mindezek után mást mondani, vonja le a tanulságot Heindl Péter, de ez a Kúria immár az illiberális, önkényuralmi állam legfelsőbb bíróságává vált. A rendszer szerves részévé.
„Ezzel is szembe kell néznünk, amikor szívós küzdelmet folytatunk a demokratikus jogállam helyreállításért!” – közölte.
