Dr. Heindl Péter jogász, civil jogvédő évek óta igykeszik felhívni a figyelmet egyéni akciókkal, leginkább kormányzati plakátok átragasztásával avagy “kijavításával” arra, hogy a kormány szerinte törvénytelenül plakátolja tele az országot választások előtt a kormánypártok üzeneteit megismételve, és ezáltal a választások kimenetelét is, szerinte ugyancsak jogellenesen befolyásolva. Egy tavaly tavaszi akciója miatt bíróság elé kellett állni, ahol ma első fokon ítélet született. A bírósági határozat szerint Heindl Péter bűnös, rongálás vétségében. Az ügyész a vádbeszédben azt hangsúlyozta, hogy Heindl más módon is kifejezhette volna a véleményét, például ő is hirdethetett volna.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Pécsi Járásbíróság a mai döntését elsősorban egy olyan kúriai határozatra hivatkozva hozta meg, amely időben azt követően született meg, mint maga az akció, amelyet Heindl Péter elkövetett. Merthogy azt a pécsi civil jogvédő nem is tagadta, hogy összefirkálta vagy átragasztott néhány, Pécsett kihelyezett kormányzati plakátot. Összesen 21 plakátról derült ki – habár akár ennél többről is szó lehetett /nem beszélve azokról, amiket már ezt megelőzően ragasztott át a jogász/ –, hogy Heindl Péter összefirkálta őket vagy különböző üzeneteket kinyomtatva ragasztotta le a plakátok egy részét.
Dr. Heindl tehát elismerte az elkövetést, de azt mondta, hogy nagyon határozott álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt, sőt szerinte éppen társadalmilag fontos és hasznos volt az akciója, mert egyrészt ha csak néhány plakáton is, de megjelent ellenvélemény is, amelyre a kormány nem biztosított lehetőséget, illetve arra is felhívta így a figyelmet, hogy a kormány nem szólhatott volna bele a szabad választásokba. Arra hivatkozott, hogy jogvédő tevékenységet fejtett ki, amely során élt a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogával.
Ellenben az ügyész a vádbeszédben azt hangsúlyozta, hogy Heindl Péter számtalan más módon is kifejezhette volna a véleményét – magyarán azt az ügyészség sem vitatta, hogy véleménynyilvánítás történt, ugyanakkor egy tavalyi kúriai határozatra, kúriai jogegységi döntésre hivatkozva kérték a bűnösség megállapítását, mondván megállapítható, hogy rongálás történt, konkrét kár okozása, azaz a véleményét Heindl Péter ERŐSZAKOSAN fejtette ki, amihez nincs joga, kivéve ha azzal nem egy másik erőszakos cselekményt akadályoz meg, de ebben az esetben nem erről volt szó.
Az ügyész szerint Heindl Péter akár maga is hirdethetett volna, vagy lett volna lehetősége másképpen, akár ingyenesen is kifejteni az ellenvéleményét, például a közösségi médiában posztolással, ottani véleményalkotással. Hasonló példaként említette, hogy egy asztalos elégedetlen ügyfelei sem folyamodhatnak “erőszakhoz”, vagy egy kardiológus is hasonló rongálást követne el, ha gyorsétttermek falát firkálná össsze azzal, hogy korai halált okozhatnak az ott árult ételek.
Dr. Heindl Péter védelmét a TASZ biztosította, s az ügyvéd azzal érvelt a védőbeszédében, hogy összehasoníthatatlanok ezek a példák azzal, ami történt, egyrészt az egyik egy elégedetlen ügyfél ügye, másrészt egy civil akciója, néhány plakát átragasztása áll szemben az egész országot több milliárd forintból, vagy több tízmilliárdból kiplakátoló hatalommal szemben, sőt tulajdonképpen a kormány, a hatalom felső anyagi korlát nélkül és sok különböző csatornán kommunikálja a neki tetsző üzeneteket.
A bíróság végül a mai határozattal rongálásban bűnösnek mondta ki dr. Heindl Pétert, a már említett tavalyi (és időben a cselekményhez képest későbbi) kúriai jogegységi döntésre hivatkozva, amely gyakorlatilag a falfirkát terjeszti ki sok minden más egyéb felületre is, és beszél rongálásról, akkor is, ha a bizonyíthatóan okozott kár nem éri el / nem haladja meg a szabálysértési (azaz /a még mindig csak/ 50 ezer forintos) értékhatárt. E tekintetben – és ezt a Pécsi Járásbíróság is kimondta a mai határozata indoklásában – nincs mérlegelési lehetősége, kötelező érvényű ez a kúriai döntés a bíróságokra nézve: amennyiben valamilyen felületen (ez esetben kormányplakáton) rongálással bizonyíthatóan anyagi kár keletkezik azon a felülete vagy abban a felületben, ideértve a tehát a kormányplakátokat is (sőt vélhetően elsősorban ezek szempontjából lehet ezt a határozatot leginkább értelmezni), akkor ki kell mondani, hogy bűncselekmény, rongálás történt.
És a Pécsi Járásbíróság ezt ki is mondta Heindl Péterrel szemben, őt próbára bocsátva, egybehangzóan egyébként azzal, amilyen határozat kimondását kérte a bíróságtól az ügyben eljáró ügyész. Éppen ezért a vádhatóság képviselője nem is fellebbezett, tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. Heindl Péter a bíróságon is, majd később a Szabad Pécsnek is azt mondta, hogy elsősorban azért fellebbezett, mert hiszi, hogy igaza van, nem követett el bűncselekményt, nem követett el a társadalomra veszélyes cselekedetet, sőt akciója, hovatovább akciói éppenhogy hasznosak a társadalomnak.
Korábban is kérdeztük már Heindl Pétert és Hadházy Ákost is az eljárásról.
19? Lapot!
