Másfél hét múlva, október 15-én lesz az új pécsi közgyűlés alakuló ülése, azt követően pedig, egy hétre rá, 22-én az első rendes, októberi közgyűlést tartják meg. Az alakuló közgyűlésen dől el, sikerül-e egyből megválasztani az új pécsi alpolgármestereket. Péterffy Attila polgármestert kérdeztük arról, hogyan állnak a tárgyalások.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Folynak-e már tárgyalások az új pécsi alpolgármesterek számáról és személyéről – kérdeztük Péterffy Attilát. A polgármesternek van joga ugyanis jelölni alpolgármestereket, senki másnak. Az más kérdés, hogy a jelölés a polgármester jogköre, a jelöltek megválasztása viszont a közgyűlés dolga.
Az alpolgármesterek megválasztásához minősített többség szükséges, ami jelenleg legalább 13 szavazatot jelent a 25 fős közgyűlésben.
Az, hogy kik lesznek majd alpolgármesterek, valójában kiknek a jelöltjei, vagy hogy sikerül-e őket megválasztani, az az elmúlt 15 évben nem volt kérdés. 2010-től ugyanis a Fidesz, majd 2019 őszétől most októberig az egyesült ellenzék tudott megnyugtató, az említett időszak nagy részében kétharmados többséggel kormányozni Pécsett, így a minősített többséget igénylő előterjesztések megszavazása nem jelentett gondot.
Új felállás
Most azonban teljesen új helyzet és felállás van, amit csak tovább bonyolított a szeptember 22-én, a Kertvárosban tartott időközi választás. Igaz, mint írtuk is, ez a meglepően nagy ellenzéki győzelem hozta vissza a reményt Péterffyéknek arra, hogy ha nagyon szűken is, de legyen esélyük három plusz szavazattal megszerezni a közgyűlési többséget – minimum a számukra fontos szavazásokhoz. És, ha valami, akkor például az alpolgármesterek megválasztása, avagy a költségvetés megszavazása biztosan ilyen.
A törvény szerint legalább egy alpolgármestert választani kell, és annak “belsősnek” kell lennie, tehát olyannak, aki a közgyűlésnek tagja képviselőként. A polgármesternek ugyanis ki kell jelölnie az általános helyettesét, aki egy megválasztott, vagy listán bekerülő közgyűlési képviselőből lett alpolgármester lehet.
Ezen kívül is lehet természetesen több alpolgármestert választani, belsős és külsős alpolgármestert egyaránt, ez már közgyűlési kompromisszumok kérdése, illetve egy-egy adott település nagyságától és lehetőségeitől függ, habár erre nincs képlet, inkább a józan és ésszerű értékelés. Pécsett ez alapján akár négy alpolgármester is lehetne a település nagysága, a kötelező és vállalt feladatok okán.
Az elmúlt ciklusban két belsős és egy külsős alpolgármester volt Pécsett, Zag Gábor (DK) és Nyőgéri Lajos (MSZP) “belsősök” mellett ifj. Ruzsa Csaba volt a külsős, független, nem párttag alpolgármester – Ruzsa a gazdasági ügyekért felelt.
Mindenképpen jelöl
Arra a kérdésünkre, hogy közülük kik maradhatnak, Péterffy Attila úgy felelt, hogy nem kíván konkrét személyekről beszélni, amúgy is messze vagyunk még október 15-étől, amivel kapcsolatban egy dolog biztos: mindenképpen fog jelölni alpolgármestereket Péterffy Attila az alakuló ülésen. És annyi alpolgármester megválasztására tesz javaslatot, amennyivel (és akikkel) együtt szeretne majd dolgozni, erősítette meg információnkat.
A leendő alpolgármesterekről már voltak egyeztetések és még lesznek is a pécsi közgyűlésbe bejutott pártok és szervezetek képviselői között.
Az alpolgármestereket titkos, “fülkés” szavazással választják majd meg a közgyűlés tagjai, és azokból lesz alpolgármester, akikre a (minősített) többség voksol, vagyis a már emlegetett minimum 13 szavazatra lesz ehhez szükség.
Péterffy Attila arra a kérdésünkre, hogy a Fidesszel is egyeztetett-e már, vagy ha nem, le fog-e ülni velük is, igennel felelt. Azt mondta, volt már egyeztetés velük, de nemcsak velük, hanem a KDNP-vel és az ÖPÉ-vel is, méghozzá külön. Külön, egyenként tárgyalt már tehát az egyes szervezetek képviselőivel, és nem zárta ki azt kérdésünkre, hogy ezek a megbeszélések is folytatódni fognak a következő napokban.
Október 15-én négy napirendi pontról szavazhatnak majd, mivel az alakuló ülés napirendjeit és forgatókönyvét az önkormányzati törvény határozza meg lényegében. A polgármester illetményét kell elsőként elfogadni, amely törvény által szabott feladat és törvény szól annak összegéről is.
A második napirendi pont viszont már az alpolgármesterek megválasztása lesz, amely – mint említettük – titkos szavazás lesz. Korántsem biztos, hogy eredményes lesz, és nem kell később is szavazni az alpolgármesterekről, azaz korántsem biztos, hogy megválasztják akár csak az egyik jelöltet alpolgármesternek. Habár Péterffynek és az ellenzéknek is érdeke, hogy ez rendben lemenjen.
A harmadik napirendi pont október 15-én az alpolgármesterek illetményének megszavazása lesz, és ez akkor is így lesz, ha nem sikerül megválasztani az alpolgármestereket.
Péterffy Attila annyit elárult, hogy ő jelenleg is három főállású alpolgármesterben gondolkodik, és csakúgy mint az előző ciklusban, most is a törvényi maximumot szeretné juttatni az alpolgármestereknek – azaz a polgármesteri illetmény 90%-át. A törvény szerint 70-90% közötti összeget kell megszavazni azoknak, akik főállású alpolgármesterek.
2+1
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy az a felállás is maradhat, hogy két belsős és egy külsős alpolgármestert fog jelölni a pécsi polgármester, és a külsős ugyancsak Ruzsa Csaba lehet.
Az is biztosnak tűnik lapunk információi szerint, hogy Péterffy Zag Gábor jelölését és megválasztását is szeretné majd elérni, ugyanakkor Nyőgéri Lajos jelöléséről úgy tudjuk, hogy az már korábban, még a júniusi választás előtt eldőlt, hogy ő nem folytatja alpolgármesterként. Tehát akkor sem jelölték volna a mi információink szerint, ha magabiztosan nyernek Péterffyék – persze nem így történt.
Éppen ezért szinte biztos, hogy a harmadik alpolgármester olyan valaki lehet majd, akár belsős, akár külsős lesz, akit valamilyen politikai kompromisszumnak köszönhetően jelölhetnek és eseteg választhatnak majd meg.
Azt viszont ma nem tudjuk, és a polgármester sem kívánt erre válaszolni, hogy lehetséges-e esetleg fideszes politikus belős alpolgármester vagy olyan külsős alpolgármester megválasztása, akit a Fidesz szorgalmaz.
Elhúzódhat
Arról, hogy mi lesz, ha nem sikerül alpolgármestert választani, Péterffy Attila azt mondta, akkor a következő közgyűlésen is jelölni fog, s ha akkor, illetve később sem sikerül alpolgármestert választani, akkor – jellemzően több, mint fél év múltán – a Kormányhivatal választ alpolgármestert, a polgármester által kiválasztott jelöltek közül.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy amennyiben nem sikerül az alpolgármestereket megválasztani, vagy nem mindegyiket, akkor a jelöltekkel megbízási szerződést köthet a polgármester, akár év végéig, akár egy éves időtartamra szólóan, hogy a feladatokat addig is vihessék, ameddig őket, vagy helyettük másokat meg nem választanak.
Több bizottság lehet
Az október 22-i közgyűlésen választhatják meg majd az új bizottsági tagokat és elnököket, illetve 15-én és akár 22-én is, több részletben módosíthatják a Szervezeti és Működési Szabályzatot. A polgármester azt felelte kérdésünkre, hogy megváltozhat a korábbi ciklusban volt bizottsági struktúra, akár a konkrét elnevezések és feladatkörök is, illetve akár a bizottságok száma is. Péterffy Attila nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy akár eggyel több bizottság is lehet, de ez is olyan lesz, amit próbálnak a következő hetekben folytatódó tárgyalásokon konszenzusosan kialakítani.
19? Lapot!
