Roma és nem cigány értelmiségi fiatalok tilatkoztak Pécsett Pokol Béla egykori kisgazda országgyűlési képviselőből lett alkotmánybíró közelmúltban írt – habár azóta törölt –, s szerintük egyértelműen rasszista felhangú Facebook-posztja ellen. Ők kérdéseinkre cigány politikusok és érdekvédők felelősségét is szóba hozták. Egy flashmobot tartottak, pár napja pedig kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Pokol Béla arról írt ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia szerint Magyarország IQ-átlagát a hazai cigány lakosság lehúzza, mivel az ő intelligenciaszintjük alacsonyabb, mint nem cigány honfitársainké.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Én nem vagyok roma származású, viszont sok roma barátom van, és a személyes tapasztalataim is azt mutatják, hogy nincs különbség az emberek között csupán a származásuk miatt. Ugyanakkor én soha életemben néztem azt, hogy ki milyen, hogy néz ki, honnan jött, kik a szülei, teljesen mindegy volt számomra a származás is, sokadrangú kérdés, aminél csak fontosabbakat tudnék sorolni, ha valakiről, bárkiről véleményt kellene mondanom. Így például én soha nem is értettem azt, hogy miért számít bárkinek is, hogy valakinek mi a származása, vagy milyen színű a bőre” – ezt a szeptember 12-én, csütörtökön, a pécsi Széchenyi téren tartott flashmob, azaz villámcsődület egyik nem roma résztvevője mondta kérdésünkre. Ő végül nem kívánt kamera elé állni, így nem írjuk le a nevét, és nem mutatjuk az arcát sem.
Pokol Béla kijelentése szerinte nemcsak butaság, nemcsak felháborító, hanem teljességgel érthetetlen is, hiszen nincs különbség születetten az emberek között, nem a származás dönti el önmagában azt, hogy ki milyen okos vagy művelt lesz. A volt alkotmánybíró így minden alap nélküli általánosítással, emberi méltóságukban sértett meg egy teljes népcsoportot, súlyosan kirekesztő módon, ami teljességgel elfogadhatatlan.
A főként értelmiségi roma fiatalok által szervezett flashmobon résztvevő nem cigány támogató nem talált arra magyarázatot, hogy egyáltalán mi vitte rá erre a volt FKgP-s országgyűlési képviselőt, de a minimum szerinte az lenne, hogy bocsánatot kér.
A flashmob szervezőinek egy része kötődik a Perszéhez, azaz a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégiumhoz. Ők szervezték azt a múlt hét végi pécsi kerekasztalbeszélgetést, amely gyakorlatilag ugyanezt a témát és gondolatsort vitte tovább, többségében nem roma résztvevőket felkérve a beszélgetésre. Csak itt már az elkezdett és kibővített gondolatsort már nem “néma” villámakcióval vitték tovább, amikor is a transzparensek és a pécsi főtéren tartott figyelemfelkeltő akció beszélt helyettük, hanem kimondottan szavakkal és vitával. A meghívottak arról is beszéltek, nemcsak a romák, hogy milyen gondolatok fogalmazódtak meg bennük Pokol szélsőséges szavait olvasva, és még inkább arról, hogy mit kellene, mit lehetne tenni a mindennapi előítéletek ellen. Amire, leegyszerűsítve az egyik jó válasz szerintük az, hogy a hétköznapokat kell “megnyerni”. Jó példák és minél több jó példa az, amely lassan, akár egy teljes vagy több generáció múlva vezethet csak igazán eredményre, de addig is segíthet az elfogadásban, és végsősoron leküzdheti az emberekben meglévő előítéleteket, amelyek sokszor mindennemű konkrét tapasztalat nélküliek. Ehhez a média partnerségére is szükség van, több olyan, kifejezetten valós, pozitív példát látnának szívesen az újságokban, amelyekből nem azért akad kevés, mert nincs elég, hanem mert valami miatt nem ilyen ügyek és példák kerülnek az újságok fókuszába a napi hírdömping közepette. Miközben – és ebben mindenki egyetértett – a javulás szemmel látható, kézzelfogható és számokban is biztosan megmutatkozna, ha lennének ilyen összesítések. Bizonyosan jóval több roma-cigány fiatal szerez ugyanis érettségit, szakmát és felsőfokú végzettséget, mint korábban, és ez a folyamat már jó ideje, hosszú évek óta tart.
A fórumon Pokol Béla rasszistának minősített kijelentései is szóba kerültek tehát, de itt már sokkal inkább általánosságban beszéltek a hazai közbeszédbe, médiába, politikai megszólalásokba időnként bekerülő aggályos, súlyosan kirekesztő gondolatok és gyűlöletbeszéd ellen. Az is felmerült, bár nem szavazták meg, hogy hamarosan nyilatkozatot is kiadhatnak kifejezetten ez utóbbi téma kapcsán.
A flashmob és a kerekasztalbeszélgetés több más résztvevőjével is beszéltünk tehát. Hasonlókat mondtak mások is, romák és nem cigányok egyaránt, mint a cikk elején idézett fiatal értelmiségi.
A megszólalóknak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, többek között azt, hogy milyen indíttatásból vett részt a villámcsődületen és/vagy a kerekasztalbeszélgetésen, mit gondol a rasszista beszédről, miért tartották fontosnak megszervezni a demonstrációt és a fórumot?
Az egyik szervező Kőszegi Márió volt. Ő azt mondta, nem hagyhatták szó nélkül Pokol Béla kijelentését, amelyben a mesterséges intelligenciát arra kérte, mondjon véleményt arról, vajon a cigányság intelligenciaszintje alacsonyabb-e a többségi társadaloménál.
„Az állítólagos válasz szerint a cigány lakosság intelligenciája alacsonyabb. Ez a fajta beszéd gyűlöletkeltő, kirekesztő és a náci időket idézi, amely megbélyegzi a cigányságot, és relativizálja a kormányok kudarcát az oktatáspolitikában” – közölte a 32 éves pécsi, gyógypedagógus végzettségű roma-cigány származású férfi, aki a rendezvény másik szervezőjéhez, testvéréhez hasonlóan egy roma tanodában dolgozik. És hogy milyen célt szolgál ez a flashmob, még pontosabban ez a kiállás?
„A célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intelligencia nem származásfüggő. Mindennapi munkánk során tapasztaljuk, hogy a hátrányos helyzetű, többnyire cigány gyermekek ugyanolyan jól tudnak teljesíteni, ha megfelelő lehetőségeket és támogatást kapnak. Míg mi, pedagógusok és oktatási szakemberek minden nap azon dolgozunk, hogy segítsük ezeket a gyerekeket az iskolai előmenetelükben, addig az ilyen kijelentések rombolóak és elfogadhatatlanok” – közölte Kőszegi Márió.
Az országban kevés hasonló megmozdulás volt, vidéken alig, Budapesten valamivel több. A pécsi akcióra a szervezők segélykiáltásként is tekintenek, de dühös/aggódó/szomorú/büszke reakcióként is fel lehet fogni, leginkább pedig egyfajta érdekvédelmi, emberjogi kiállásként. Kőszegi Máriót így arról is kérdeztük, mit gondolnak a hazai roma képviselők és döntéshozók hozzáállásáról? Tapasztaltak-e, láttak-e, olvastak-e ebben a viszonylag nagy nyilvánosságot kapott ügyben olyan, cigány politikusok, döntéshozók, érdekvédők részéről tett kiállást, nyilatkozatot, amellyel ők elégedettek?
„Úgy érezzük, hogy a döntéshozók és azok a roma képviselők, akik felhatalmazást kaptak a cigányság képviseletére, sok esetben hallgatnak, amikor valóban ki kellene állniuk az ügy mellett. Nem véletlenül írtuk ki molinóra Babits Mihály szavait: „Cinkosok közt vétkes, aki néma.” Ezért fontos számunkra, hogy legalább mi és legaláb így kifejezzük szolidaritásunkat a cigány közösség mellett”.
Az akció másik szervezője Kőszegi Krisztián volt, Kőszegi Márió testvére, Kőszegi Krisztián, aki a gilvánfai tanoda vezetője, de tagja a Perszének is. Mint mondta, a villámcsődület hírét sok helyen megosztották, azt látták, láthatták baranyai és nemcsak baranyai cigány érdekvédők, politikusok, de senki sem vett részt közülük azon és nem reagált érdemben, nem szólalt meg. Márpedig ez szerinte hiba, sőt mulasztás, amikor a cigánysággal kapcsolatban ilyen, gyűlöletkeltő, országosan idézett poszt jelenik meg. Még rosszabb szerinte, hogy az ország más cigány vezetői is homokba dugták a fejüket, és így felmerül szerinte a kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán Magyarországon valódi cigány érdekképviseletről. Igaz, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szerinte nemcsak most van így, de több más, korábbi égető üggyel is, mint például az oktatás. Egyszerűen nincs hangjuk ezekben az ügyekben a cigány politikusoknak, érdekvédőknek, pedig fel kellene szólalniuk. Azért is, hogy milyen hátrányok vannak, azok hogyan termelődnek újra, és mert ma is vannak területek, ahol továbbra is szegregált az oktatás.
Kőszegi Márió (32)
Pécsett születtem, itt is élek, Pécsett érettségiztem, a Leőwey Klára Gimnáziumban, ahová a hátrányos helyzetű, részben roma fiataloknak esélyt adó Arany János programnak köszönhetően kerülhettem be, amit azért akartam megemlíteni, mert egy kiváló kezdeményezésnek tartom, nagyszerű mentorálási rendszerrel, és számomra ugródeszkát jelentett, a nélkül nem lennék itt, és nem tartanék ott, ahol jelenleg tartok, nem lennék ugyanaz az ember, aki ma vagyok. Ide úgy kerültem be, én is, testvérem is, hogy tagjai voltunk egy keresztény, metodista gyülekezetnek, amit ismert az iskola egyik pedagógusa, és ő ott találkozott velünk, és látta, hogy nekünk érdemes és fontos lenne tanulnunk.
Gyógypedagógus vagyok, amit Kaposváron, levelezőn végeztem el, friss diplomás vagyok, most végeztem, és egy roma tanodában dolgozom. A gyógypedagógia nem az első szakom volt, Pécsett, a PTE-n, földrajz szakra nyertem felvételt, és ott kezdtem el felsőfokú tanulmányaimat, 18 évesen, mert nagyon szerettem a földrajzot és így jól is ment, de aztán rájöttem, hogy mást szeretnék csinálni, és dolgozni is szerettem volna, így néhány félév passzivizálás után váltottam, miközben nemcsak itthon, többek közt a fővárosban, de külföldön is dolgoztam. Érettségizni Az üzenetünk a demonstrációval a reményeim szerint egyértelmű: az intelligencia nem függ sem a származástól, sem a társadalmi háttértől. A cigányságnak is joga van a megfelelő oktatáshoz és az egyenlő esélyekhez, és elítéljük azokat, akik megbélyegzik őket. Ez a demonstráció az igazságért és az egyenlőségért való kiállás.
Heindl Katica (27)
Anglisztika mesterszakon diplomáztam Pécsett, hosszú ideje dolgozom a FreeDom Egyesületnél dolgozom, jelenleg projektmenedzserként. Alapvetően a dél-baranyai térségben foglalkozunk hátrányos helyzetű fiatalokkal is, akiknek elsősorban szociális, jogi és oktatási támogatást nyújtunk. Legfőképpen a szinte kizárólag roma emberek által lakott Gilvánfa településen. Az egész karrierem alatt, mióta dolgozom, roma-cigány emberekkel dolgozom, és roma-cigány emberekért dolgozom, és jelenleg is a munkahelyemen, a kollégáim között felülreprezentáltak a magasan képzett roma értelmiségi szakemberek. És, ha szükség van rá, az élet úgy adja, hogy ki kell állnom mellettük, mint nem roma ember, akkor az nekem kutya kötelességem, mert szerintem megengedhetetlen az, hogy ilyen régimódi, avítt, demagóg és dehumanizáló módon beszéljenek a magyar társadalom ilyen értékes kisebbségéről, akik között nem kevés, és egyre több magasan képzett, intelligens, csodálatos szakember van.
Józsa Ferenc (30)
Tolna megyéből származom, de már egy ideje Pécsett élek, és itt dolgozom családsegítőként, Pécs Meszes nevű városrészében, ahol az átlaghoz képest magas a nehéz sorsú, rossz anyagi körülmények között élő, akár halmozottan hátrányos emberek aránya, akik között sokan vannak romák. Egyetemi tanulmányaimat Szekszárdon kezdtem, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán, kommunikációs és média moderátor szakon, felsőfokú szakképzés keretében. KIs kitérővel kerültem át Pécsre, ahol már szociális munka szakon folytattam a tanulmányaimat, és kaptam egyetemi diplomát. Ezt követően kerültem egy évre a CEU európai roma fiataloknak szóló programjában (Roma Graduate Preparation Program), az RGPP-ben, ennek az időnek egy részét Bécsben tanultam. Amikor olvastam Pokol Béla kijelentését, akkor azt hittem rosszul látok, vagy ez valami nagyon rossz vicc, de újra elolvastam, és hát nagyon hamar kiderült sajnos, hogy ezt tényleg leírta. Az, hogy honnan vette, vagy miért írta, azzal nem is foglalkozom, azt látom és tapasztalom, amellett, hogy ezt így nem lehetett volna korábban sem kijelenteni, hogy szerencsére sokat javult a helyzet és egyre több roma fiatalnak van lehetősége nemcsak szakmát tanulni, hanem magasabb szinten is továbbtanulni, főiskolát, egyetemet elvégezni, vagy ode felvételt nyerni és a jövőben azt elvégezni, és ezen túl is nő a valamiben kifejezetten tehetséges roma-cigány fiatalok száma.
Kőszegi Krisztián (31)
Földrajz-történelem tanári végzettségem van, amit a PTE-n szereztem. Pécsi vagyok, itt is érettségiztem, a Leőwey Klára Gimnázium Arany János Tehetségkutató Programjában. A pécsi roma evangélikus szakkollégium munkatársa vagyok, illetve a gilvánfai tanoda vezetője. Azért vettem részt és szerveztem is a villámcsődületet, mert azt gondolom, hogy reagálnunk kell a gyűlöletet keltő, diszkriminatív megjegyzésekre, főleg, ha ezt olyan valaki mondja, aki egykor fontos pozíciót töltött be. Még akkor is, ha ezt a nyilatkozatot, vagy bármi hasonlót vélhetően országgyűlési képviselőként sem, és egészen biztos, hogy alkotmánybíróként nem közölhetett volna, és így hangsúlyozottan egyvalaki, magánemberként tett nyilatkozatáról, posztjáról, ráadásul már törölt posztjáról van szó, de ismert ember, így bekerült a hírekbe, amit mondott. Persze, az amit mondott, akárhonnan is szedte, és esetleg akármit is tett hozzá, a kijelentése nem tudományos alapokon nyugszik. Amit viszont biztosan a tudomány mond, az az, hogy az intelligenciahányados nem a származástól, és nem is egyetlen dologtól függ, hanem nagyon sok összetevője van annak, hogy kiből milyen intelligens, milyen okos ember lesz. Azt kimondtam tehát, hogy Pokol Béla ugyanezt nem mondta, nem mondhatta volna ki alkotmánybíróként, utólag azonban aggasztó, hogy neki talán alkotmánybíróként is voltak, lehettek ilyen gondolatai, vélekedése, hiszen egyáltalán mi vesz rá valakit, hogy ilyet kérdezzen a mesterséges intelligenciától. Nem tudhatjuk, hogy ha az előbbi feltételezésem igaz, akkor az Pokol Béla alkotmánybírói munkájában visszaköszönt-e, de már a lehetőség is aggasztó. Természetesen vannak elvárásaink, emiatt is szerveztük ezt az akciót. Láttuk, hogy letörölte a posztot, de ez már a véleményem szerint nem elég, azt szeretnénk, ha bocsánatot kérne. Hasonló módon, egy önálló, új Facebook-posztban, és ismerje el, hogy az, amit írt korábban, az ártalmas a cigányság megítélése szempontjából.
A gilvánfai tanodának egy éve vagyok a vezetője, hat éve kerültem oda, még egyetemista koromban, először ráadásul labdarúgó edzőként, később azonban már mentor lettem. Aki nem tudná, a tanoda nem más, mint az iskolai sikerességet támogató közösségi ház, amelynek egyik feladata a hátrányok leküzdése. Az a célunk, hogy a hozzánk járó általános és középiskolások eljussanak a következő oktatási szintig.
MSZMP, FkgP, Alkotmánybíróság
Pokol Béla, a 74 éves egykori FKgP-s országgyűlési képviselő 2011-ben, a második Orbán-kormány alatt lett az Alkotmánybíróság tagja. Aggasztó lehet azok számára, akik hitetlenkedve olvasták Pokol sorait, avagy az arról írt újságcikkeket, hogy Pokol Béla nemcsak jogtudós, politológus, egyetemi tanár és volt alkotmánybíró, illetve egykori kisgazda parlamenti képviselő, hanem a szociológia tudomány (akadémiai) doktora is. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Pokol nem a rendszerváltás után kezdett politizálni és lett jobboldali politikus, hanem jócskán ‘89 előtt is. Sőt. 1976-ban belépett az MSZMP-be, egy évvel azt megelőzően, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott volna. AZ MSZMP-ből csak 1988-ban lépett ki. 1980 és 1985 között az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt.
Frissítés október 6. A Szabad Pécs megkereste Pokol Bélát, hogy megismerje az álláspontját az ügyről, de a volt alkotmánybíró nem kívánt nyilatkozni.
Ez a cikk a “Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.
19? Lapot!
