Reggel még a pécsi börtönben ébredtek fogvatartottként, majd elindultak egy szintén pécsi gimnázium és szakközépiskola kollégiumába, hogy ott tevékenykedjenek. A nap végére azonban ismét a börtönbe tértek vissza kényszerű szabadságvesztésük hátralévő időtartamának letöltésére. Mindezt ráadásul pénzzel az EU is támogatta, és még sok más hasonló úgynevezett jóvátételi programot országszerte egy nagy európai uniós pályázat keretében.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Jóvá lehet tenni a bűnöket? A kérdés és az arra adható válaszok is megosztóak és sokféle vitát generálhatnak, de az biztos, hogy nagyban függ az elkövetett bűntől, és attól is, mivel igyekszik azt valaki jóvá tenni. És az is egészen biztos, hogy kell abban hinnünk, hogy a jóvátételnek és a jóvátételi próbálkozásoknak nagyon nagy szerepe van abban, hogy egy társadalom jól és egészségesen működjön.
Attól tartunk, hogy az a nagy országos jóvátételi program, amelynek most egy kisebb, de ettől még kifejezetten fontos pécsi programja befejeződött, nem mélyen gyökerező filozófiai megfontolások alapján készült, de ez talán nem is baj.
Nagyon sok pénz „Brüsszeltől”
Az a nagy, európai uniós pályázati támogatással és a magyar kormány társfinanszírozásában megvalósuló bűnmegelőzési és reintegrációs program ugyanis, amelyre mintegy 5,6 milliárd forint támogatást nyert el a Belügyminisztérium az EU kohéziós forrásaiból, valószínűleg inkább praktikus oldalról közelítette, s e szempontból igyekezett elnyerni a “brüsszeli” támogatást és megvalósítani a 2026 végéig tartó projektet.
Magyarán: lehetett egy csomó pénzt nyerni egy több (legalább három) szempontból fontos ügyre és projektre, amelynek csak egyik, bár kifejezetten fontos része volt az, hogy a magyar börtönökben fogvatartottak, személyes közreműködésükkel, munkájukkal (leginkább kétkezi munkájukkal) és szakértelmükkel segíteni tudjanak másoknak.
Egyértelmű, hogy egy ilyen programba bevont, és abban résztvevő elítéltek társadalomba való visszailleszkedését, a reintegrációjukat nagyban segítheti, ha még a börtönbüntetésük ideje alatt tevékeny részvételükkel segíthetnek másokon. És még inkább, ha a társadalomnak kifejezetten előnyös ügyekben és fontos ügyekben vesznek részt. Nyilván az sem utolsó szempont számukra, hogy – ha csak rövidebb időre is, de – ki tudnak szabadulni az addigi, átmeneti, de megszokott, erősen szabályozott, akár monotonnak megélt élethelyeztükből.
Bűnmegelőzést is szolgál
Ugyanilyen fontos azonban a bűnmegelőzési rész is, és éppen ezért van az, hogy a sok kis önálló projektként összeálló nagy program nagyban koncentrál iskolák, kollégiumok felújítására. Ahogyan történt ez nemrég Pécsen is, e nagy országos program részeként. Ennek a pécsi projektnek a fizikai részét zárták le és mutatták be a sajtónak július elsején kedden.
4 fogvatartott, 7 nap, 1 kollégium
A pécsi projektben a Kodály Zoltán úti kollégiumban dolgozott egy héten át négy fogvatartott és a háromemeletes épület harmadik emeletén a folyosó egy részét és hat kollégiumi szobát festettek ki, illetve azok bejárati ajtóit mázolták le.
A munkára egy hetet, hét napot kaptak, hétfőtől vasárnapig dolgozott a négy, az intézet által kiválasztott, a feladatra önkéntesen jelentkező fogvatartott a kollégium szépítésén és újításán.
Ráadásul, amit azt az elkészült munkát bemutató keddi sajtótájékoztatón Dobrás Éva, a Pécsi Kodály Zoltán Kollégium igazgatója elmondta, olyan szobák kifestéséről volt szó, amelyek felújítását régóta nem tudták megvalósítani, így az ott lakó diákok és a majdan szeptemberben újonnan érkezők a korábbiakhoz képest sokkal szebb, kulturáltabb körülmények közé érkezhettek. Sőt, nem sokkal korábban, egy másik projekt részeként ugyancsak fogvatartottak újították fel a harmadik emelet másik részének szobáit.
Volt előzménye és talán lesz folytatása is
Ahogyan egyébként Szabó András bv. alezredes, megbízott pécsi börtönparancsnok a helyszínen elmondta, ők egészen biztosan szívesen jönnek majd vissza a Kodály Zoltán úti kollégiumba, erre ígéretet is tett, azt pedig, hogy a 2026. 12. 31-éig tartó országos programnak a részeként más pécsi egységben lehet-e még hasonló kisebb felújítást elvégezni, arra azt válaszolta, hogy egyelőre ezt a munkát végezték el, de amennyiben lesz rá még lehetőségük, akkor akár e körben is folytatódhat Pécsen is a program, vagy ha nem ebben, akkor egy reménybeli jövőbeni hasonló támogatási programban.
Tóth László Ákos, a Pécsi Tankerületi Központ igazgatója beszédében azonban – azon túl, hogy dicsérte a programot és az együttműködést – arról is beszélt, hogy azért a hasonló felújítások elsősorban az ő feladatkörükbe tartoznak és azokat igyekeznek is folyamatosan végezni. Kiemelte azt is, hogy nagyon fontosak ezek az együttműködések és segítségek, de főleg az, hogy a kollégisták számára ez egy jó bűnmegelőzési program is – és egyébként zajlik is ilyen az intézmény falai közt a büntetés-végrehajtással együttműködésben év közben is.
A most bemutatott pécsi jóvátételi programban június 23. és június 29. között folytak karbantartási és felújítási munkák a kollégiumban.
A Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet közlemélnye szerint a fogvatartottjaik többször kaptak lehetőséget arra az elmúlt években, hogy megbánásukat kifejezzék, városszépítési és épületfelújítási tevékenységek keretében hozzák helyre – szimbolikusan a város lakosai felé tett jóvátételükkel – a bűncselekmény elkövetésével okozott károkat. Szabó András mb. börtönparancsnok érdeklődésünkre azt mondta, hogy a négy fogvatartott kiválasztása bizottság által történt, nyilván a szakértelmük mellett az elsődleges szempont a biztonság volt.
Piacképes szakmákat tanulhatnak a fogvatartottak
A kollégiumban dolgozó elítéltek között olyanok is voltak, akik a kollégiumban használt tudásukat, mesterségüket már a bv. intézet falai között tanulták ki, mert – éppen a börtönévek utáni időszakra felkészítés miatt – erre is van lehetőség a pécsi börtönben.
Az országos programról szólva elmondható, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Baranya Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet jóvátételi programot szervezett az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló (EFOP Plusz pályázati projekt) „Társadalmi kohéziót erősítő komplex bűnmegelőzési és reintegrációs program” keretében.
A 2026. december 31-ig tartó, a fogvatartottak társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedését segítő, valamint a hozzátartozóikat támogató projekt 5,658 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz keretében valósul meg.
A nagyon jelentős uniós finanszírozással megvalósuló program hozzájárul a börtönből kikerülők sikeres szabadulás utáni életéhez.
Az elkövetett bűncselekmény hatásaival szembenéző fogvatartottak kimutatják felelősségvállalásukat és a közösségi értékek melletti elköteleződésüket jóvátételi programokon keresztül. A jóvátételi törekvés elfogadása a közösség részéről nagymértékben hozzájárul a szabadulás utáni sikeres újrakezdéshez, segíti a befogadást és a beilleszkedést is.
Az ország valamennyi börtönében megvalósuló projektben legkevesebb 4000 fogvatartott vehet részt, közülük legalább 750 fő számára nyílik lehetőség arra, hogy piacképes szakmát szerezzen. A projekt további vállalása, hogy legalább 300 hozzátartozónak is biztosítson humánszolgáltatást, míg a közösségi foglalkoztatók szolgáltatásaiban legalább 600 fő részesül majd.
Hoppál Péter szerint kb. automatikusan megjár minden támogatás hazánknak
Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő is megjelent meghívott vendégként a pécsi Kodály Zoltán úti kollégiumban, a pár nappal korábban befejeződött, fogvatartottak bevonásával zajló részleges felújítás utáni sajtótájékoztatón.
A politikus felidézte korábbi pedagógusi, majd iskolaigazgatói (Pécsi Református Kollégium) éveit, és azt, hogy milyen jó élményei voltak és milyen jó élmények születtek akkor, amikor nyaranta (hangsúlyozta, hogy ez 2010 előtt volt, amikor még nem a Fidesz volt kormányon és nem ment olyan jól (szerinte) az országnak) a pénztelenség miatt pedagógusok és szülők együtt újították, festették a nyári szünetekben az iskolát, ami persze közösségmegtartó erő is volt, de mégsem ez lett volna a dolguk. Hoppál Péter nem tudott kibújni bőréből, vagy legalábbis fideszes politikusi szerepéből még egy kollégium néhány szobájának kifestése után tartott avatón sem, mert arról kezdett el beszélni egy ponton, hogy Brüsszel politikai okokból visszatart hazánknak megjáró, azaz (a beszéd alapján Hoppál szerint bármi is van, automatikusan megjáró) pénzeket, míg az ellenzék (és itt elsősorban most már a Tisza Pártra utalt, valójában Magyarország ellen dolgozik és azért lobbizik, hogy ne kapják meg az összes támogatást.)
És lám, éppen ilyen nagyszerű pályázatok vannak és lehetnének, ezeket a pénzeket tartják vissza. Hoppál persze nem beszélt arról, hogy a „megjáró” támogatások egy részét azért vonták el, vagy tartották és tartják vissza, mert Magyarország nem hajlandó teljesíteni a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat, amelyek minden egyes másik uniós országra is vonatkoznak.
Arra sem tért ki, hogy a Tisza Párt egyik ígérete éppen az, hogy ha ők kerülnek kormányra, akkor az első dolguk lesz hazahozni a most elveszni látszó uniós forrásokat, és nyilván arra sem tért ki, hogy a hazai közoktatási intézmények infrastrukturális állapota 15 év fideszes kormányzás és ebből 6-8 év elképesztő európai prosperitás után is olyan helyzeteket szül kényszerűen, amiről ő is beszélt saját tanári pályájának időszakát megidézve. Ahogyan azt sem tette hozzá, hogy ellenzékben a Fidesz Brüsszelben egyes, hazánknak megjáró pénzek visszatartását nem tartotta volna rossz megoldásnak.
A projekt egyrészt fókuszál a célcsoport fejlesztésére (személyiség- és kompetenciafejlesztő, valamint képzési és utógondozási programokon keresztül), másrészt a modell befogadására alkalmas környezet megteremtését, a célcsoporttal dolgozó szakemberek felkészítését célozza.
A projekt az összehangolt reintegrációt segítő szolgáltatási rendszerben, egységes, a fogvatartottak többsége által igénybe vehető, de egyéni adottságokhoz illeszkedően differenciált fejlesztésekre ad lehetőséget, hozzájárulva ezzel a bűnismétlés és a társadalmi kirekesztődés mértékének csökkentéséhez. A kapcsolattartók számára nyújtott szolgáltatások a visszafogadó környezet támogatásával szintén a reintegrációs esélyeket növeli.
A projektbe annak befejezéséig 4000 fogvatartott kerül bevonásra, közülük legalább 750 fő számára lesz lehetőség piacképes szakma megszerzésére. A projekt további vállalása, hogy legalább 300 hozzátartozónak is biztosítja a reintegrációs program humánszolgáltatásait, míg a Közösségi Foglalkoztatók szolgáltatásaiban legalább 600 fő részesül majd.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
