Két hónapig ástak a régészek a székesegyház altemplomában és valamit találtak. Valószínűtlen, hogy tutira a második Árpád-házi király, a szerencsétlen sorsú Orseolo Péter sírját, de azért reménykedni lehet.
Két hónapig ástak a régészek a székesegyház altemplomában és valamit találtak. Valószínűtlen, hogy tutira a második Árpád-házi király, a szerencsétlen sorsú Orseolo Péter sírját, de azért reménykedni lehet.
Közös sajtótájékoztatót tart holnap, szerdán kora délután a Pécsi Egyházmegye és a Janus Pannonius Múzeum, hogy beszámoljanak a pécsi székesegyház altemplomában történt ásatások eredményeiről.
A sajtómeghívó annyit árul el előzetesen, hogy idén májusban és júniusban a székesegyház altemplomában úgynevezett tervásatás zajlott. A kutatást a Pécsi Egyházmegye támogatta és finanszírozta, a Janus Pannonius Múzeum végezte. A régészeti feltárás 60 négyzetméteres területe az altemplom keleti harmadára és középső részére terjedt ki. A feltárás vezetője Tóth Zsolt, munkatársa Bertók Gábor, a kutatás konzulense Buzás Gergely régészek voltak.
Az ásatás célkitűzései a következők voltak a meghívó szerint:
1. Az első középkori építésű székesegyház helyének meghatározása
2. Ebből következően a székesegyház építéstörténetének pontosítása
3. A földradaros kutatás alapján feltételezhető késő római temetői épület ásatással való hitelesítése
4. Orseolo Péter király sírhelyének lokalizálása
Nyilván az első három pont is érdekes, de a negyedik lehet vagy lenne a legnagyobb szenzáció. Történeti források alapján eddig is valószínűsítették, hogy az Árpád-házi király sírja valahol a székesegyház környékén van, de eddig még nem találták meg. Tizenöt Árpád-házi királyt – például Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, vagy III. Bélát – temettek el a hagyományos koronázó és temetkezési városban, Székesfehérváron, viszont csak Béla maradványait sikerült azonosítani, bár ma már ezt is vitatják. Szenzációs, szinte a csodával határos eredmény lenne, ha előkerülne Pécsett Péter sírja.
Kedden nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a régészek egy késő római temetői épületet, az első középkori székesegyház egy falát és egy üres sírt találtak.
A régészek beszámolóján kívül a rendezvényen beszédet mond Udvardy György megyéspüspök és Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója is. A meghívóban azt írják, hogy a sajtóbejárás során megtekinthetőek lesznek “a feltárt sírok, leletek (csontváz részletek) és az újonnan megismert késő római temetői épülete is”. Annyi tehát biztos, hogy megtalálták a korábban csak valószínűsített római kori ókeresztény temetőépületet. Hogy az első középkori székesegyház és Orseolo Péter magyar király sírjának helyét sikerült-e meghatározni, az szerdán délután kiderül.
Lapunk által megkérdezett történészek szerint sajnos valószínűtlen, hogy ha találtak is egy sírt, ami akár a királyé is lehet, egyértelműen bizonyítható legyen ezer év távolából, hogy oda Orseolo Pétert temették.
De ki volt Orseolo Péter, ez az olaszos nevű magyar király?
Szent István unokaöccse, leánytestvérének fia, a velencei dózse, Orseolo Ottó fia. Ő követte a trónon államalapító királyunkat. Uralkodása nem tartott sokáig, két részletben összesen öt évig. Két uralkodása között Aba Sámuel került a trónra pár évre. Péter megyésispánságot kaphatott a királytól, ami az ország dél-nyugati részében lehetett, a pécsi egyházmegye területén. A Képes Krónika állítja, Pécsett székesegyház építésébe kezdett, és itt is temették el, miután ellenfelei megvakították, amibe belehalt. Ebben a cikkben, aminek egyik szerzője a mostani ásatás konzulense, Buzás Gergely, részletesen leírják a középkori pécsi székesegyház(ak) és Orseolo Péter történetét.
Keretes szerkezetek.
