DRÁVASZERDAHELY – A kétszáztízlelkes baranyai Drávaszerdahelytől a magyar állam csak az idén 11,4 millió forintot vont el a 35 milliós iparűzési adóból. A Polgármester néven mulatós dalokat is éneklő községvezető, Alpár György szerint az államnak partnernek kellene lennie a településeknek, nem elvenni a pénzüket. A kistelepülések egy jó része már megbánta a nagy kormányzati adósságátvállalást, ők átverve érzik magukat.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A kistelepülések egy jó részét átverte a kormány, elbánt velük a nagy állami adósságátvállalás során, véli Alpár György, az ormánsági Drávaszerdahely polgármestere.

Hogy így fel van dúlva, egy frissebb ügyhöz köthető: csak az idén több mint 11 millió forintot vont el a magyar kormány a kétszáztízlelkes baranyai községtől, amit felháborítónak tart. Nem beszélve arról, hogy az előző években ezen túl összesen majdnem még egyszer ugyanennyit, mindösszesen több mint húszmillió forintot vontak el tőlük.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Háromból egyet

Az idei, 11,4 milliós, iparűzési adóból történő elvonás minden harmadik helyi adóforintot érintő veszteség, mivel ők valamivel kevesebb mint 35 millióra tarthatnak igényt a Földgázszállító Zrt.-től ebben az évben. A zrt. az egyik telephelyét, egy átrakó állomást alakított ki 2012-ben az ő közigazgatási területükön.

Sarcról beszél

Kistepelülést vezet, de Alpár György a szokatlan ötletei, illetve a mulatós zenei karrierje miatt országosan is ismert. Így akár még az is, hogy 2012 óta ?gazdag? településnek számítanak. Így őket is érinti az a 2017-től élő kormányzati elvonás, amit szolidaritási hozzájárulásként emlegetnek, de amelyről a 38 éves polgármester jobban szeret sarcként beszélni, ezt mondta ugyanis a Szabad Pécs kérdésére. Úgy fogalmazott: ?azt a lovat ütik, ami húz?.

Százhatvanhatan

Ő úgy tudja, hogy szolidaritási hozzájárulást rajtuk kívül még százhatvanöt magyarországi településnek kell kötelezően fizetni, mert e helyeken magas az egy főre jutó iparűzési adó. A ?sarcról? Alpár György korábban már beszélt az RTL Híradónak is, s azt is lehet tudni a sajtóból, hogy a szintén szolidaritási hozzájárulást fizetni köteles budaörsi önkormányzat beperli az államot.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Szokatlan ötletekkel lett híres

Alpár György a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy a budaörsiek lépése miatt ő ezúttal nem fog semmi szokatlannal előrukkolni, hanem kivárja, mi lesz a perből. Aki nem tudná, Alpár György volt, aki egyszer örökbe adta egy évre a faluját, vett fel kifejezetten olyan mulatós lemezt, aminek bevételeit Drávaszerdahelynek ajánlotta, vagy éppen a rádióból ismert zenés komikust, Polgár Petit neveztette ki külsős társadalmi alpolgármesterüknek. Később pedig Polgármester néven kezdett mulatós nótákat énekelni.

Kirúgták a Fideszből mert volt véleménye

Alpár György harmadik ciklusát tölti, 2006 októbere, 28 éves kora óta Drávaszerdahely polgármestere. Az eredendően pécsi fiatalember 2005-ben költözött végleg Drávaszerdahelyre. A második ciklusának fideszesként futott neki. Mint mondta, lelkes volt, hitt abban, hogy jobbá tudja tenni a párt az országot. Pártkarrirerje azonban hamar, két év után megszakadt 2010-2012. közt volt fideszes. Igazából úgy dobták ki a pártból, azt mondta, ?lekommunistázták?, csupán azért, mert voltak észrevételei bizonyos ügyekben, nem értett mindennel egyet, s ezt szóvá is tette. Olyan ügyekben emelte fel a szavát az alapszervezeten belül, amiről úgy gondolta, igazából nem az emberek javát szolgálja, s mint fogalmaz: akkor jött rá, hogy a pártban, de legalábbis az alapszervezetben egyáltalán nem lehet saját véleménye – emiatt egyáltalán nem bánta, hogy megváltak tőle, nem is igen hangoztatta ezt nyilvánosan eddig.

Nagyon fiatalon kezdte

Amikor 28 évesen, 2006-ban átvette a falut, Drávaszerdahelynek volt egy 17 milliós tartozása Harkány felé. Az iskolafenntartói hozzájárulásból ennyi gyűlt össze, 1990-2006. közt egyáltalán nem fizették elődei, ahogyan egyébként a legtöbb kistelepülés a mai napig nem fizet a nagyobbaknak rengeteg helyen az országban. 

A normatívát már elvették tőlük

Az ő lakosságszámuk alig változott, de tíz-húsz fővel azért csökkent az elmúlt tíz évben, ma kétszáztizen vannak. Tíz éve nem volt iparűzési adóbevételük, de lakosságarányos állami normatívából 8-9 millió, gépjárműadóból mintegy egymillió forint folyt be hozzájuk. Aztán ez évről évre csökkent, már az MSZP is csökkentette a települések pénzét. Akkor azonban, amikor a Fidesz átállt a feladatalapú finanszírozásra, sokkal nehezebb dolguk lett a hasonló kistelepüléseknek, állítja Alpár.

Szerencséjük is volt

Nekik az volt a szerencséjük, hogy megjelent náluk a Földgázszállító, de emiatt már nem kaptak egyáltalán normatívát. Négy éve például összesen mintegy 39 millióból gazdálkodhattak, akkor ennyi volt a befolyt iparűzési adójuk. Már akkor sem értette a polgármester, miért büntetik őket a normatívaelvonással, hiszen a szerencséjüknek is, de munkájuknak, jó tárgyalási eredményeiknek is köszönhetik a pluszpénzt, de akkor abban még mindig hitt, hogy tényleg az ország épülésére megy az elvont pénz. Azt mondta, akkor igazából még nem hallottak Mészáros Lőrinc ügyeiről.

Nem hisz az indokokban

A 2017 januárjától bevezetett kötelező szolidaritási hozzájárulás után viszont végképp kiakadt. Azt mondta, a hivatalos indoklás ugyan az, hogy ezzel próbálják kiegyenlíteni a települések közti különbséget, de ő ebben már nem hisz. Egészen biztos benne, hogy erre valójában nem fog sor kerülni.

Kiszámoltatták velük

A ?sarcról? egyébként a Magyar Államkincstár értesítette őket hivatalosan. Egy levélben keresték meg az önkormányzatot, előtte és azóta senki nem vette fel velük ezügyben a kapcsolatot. Az Államkincstár postán feladott levelében leírták, hogy fizetni kell, nekik kellett egy képletbe történő behelyettesítéssel kiszámolniuk, hogy nekik mennyi szolidaritási hozzájárulást is kell fizetnie 2017-ben – így jött ki a 11,4 millió forint mínusz Drávaszerdahelynek. Idén ráadásul 35 millió alá csökkent az iparűzési adójuk, így 23,5 millióval gazdálkodhatnak összesen.

Leemelik a számlájukról

Felháborító az az eljárás a polgármester szerint, hogy amíg az a pénz, amiből a falu önkormányzata ma gazdálkodhat, évente két részletben, márciusban és szeptemberben érkezik, a Magyar Államkincstár egyenlő összegű havi törlesztőket emel le (inkasszóz) Drávaszerdahely számlájáról. Alpár György véleménye az, hogy ez az egész hercehurca olyan, mintha a jól menő vállalkozásokat hirtelen külön adóval sújtanák, csak azért, mert jól és persze némi szerencsével végzik a dolgukat. Fontos ugyanis szerinte kiemelni, hogy ők már nem kapnak egy fillér állami normatívát sem, azaz ők az adófizetőknek egy foritntjába nem kerülnek.

Hitelt kell kérniük

Most viszont az előzőekben írtak miatt hosszú idő után a működésre hitelt, valószínűleg ötmillió forintot kell felvenniük, hogy bírják őszig, amikor jön az iparűzési adó második részlete. Náluk annak mértéke 1,5 százalék, de még az sem kizárt, hogy kénytelenek lesznek felemelni azt jövőre a maximális két százalékra.

Azonnal fejleszteni kezdtek

Az viszont még fájóbb, hogy kénytelenek lesznek a 2013-tól bevezetett jóléti intézkedéseik nagy részét visszavonni. Azután ugyanis, hogy az egyszercsak megugró iparűzési adójuk hirtelen az egy főre jutó egyik leggazdagabb magyar településsé avanzsálta őket, nem csak ötven éves elmaradást, eddig elmaradó fejlesztéseket próbáltak meg bepótolni, de kedveztek a lakosságnak is. A fejlesztések közt sorolható, hogy felújíttatták a templomot, a ravatalozót, a hidakat, járdákat, a közintézményekeiket. Megvették a boltot az önkormányzatnak és üzemelik, a kocsmából ingyenes konditermet rendeztek be a falunak, bekamerázták Drávaszerdahely egészét is.

A lakosság érezni fogja

Most viszont vélhetően fel kell majd függeszteniük, illetve visszavonniuk az olyan intézkedéseiket is, minthogy eltörölték a szemétszállítási díjat, az iparűzésin kívül az összes többi helyi adót. Ma még minden gyermeknek ingyenes étkeztetést biztosítanak, a családok ingyen tűzifát kapnak, ingyenes volt a lakosságnak a szippantás, a szerdahelyiek ingyen mehettek Harkányba, a gyógyfürdőbe ingyen mehetnek. A kutyákat eddig ingyen chipeltették és oltották. A helyi gyerekek művészeti és más fakultatív képzését is fizették. Mostantól ezek nagy részét fogják tehát visszavonni. A konditerem viszont biztosan ingyenes marad, azt ugyanis már berendezték, nem sok költséget jelent innentől a falunak.

Nemet mondtak volna

Az egyik legbosszantóbb dolog azonban az, hogy tőlük is elvitte az állam a gépjárműadó hatvan százalékát, mivel átvállalták tőlük az éppen aktuális adósságukat. Csakhogy ezek az összegek a legtöbb kistelepülésnek, így nekik sem jelentettek problémát, miközben az egyik legfontosabb bevétele a kisfalvaknak a gépjárműadóból folyt be.

Azt mondta, örültek annak, hogy átvállalta az állam az adósságukat, de ha előre, és nem azt követően mondják nekik, hogy emiatt elviszik a gépjárműadó több mint felét, biztosan nemet mondanak a kormánynak. Nekik egymilliós tartozásuk volt, ezt nem kell kifizetniük, de évente megrövidítették őket emiatt 600 ezer forinttal. Ez nem nekik volt jó üzlet, és szerinte igen sokan vannak hasonló cipőben.

Fáj az igazságtalanság

A szolidaritási hozzájárulást azért nem tartja igazságosnak, mert a nehezebb helyzetben lévő településeken való segítés a mindenkori magyar kormány feladata lenne, nem más településeké.

Alpár György egyik legelkeseredettebb mondata, amit a Szabad Pécsnek mondott, az volt, hogy soha nem gondolta volna, hogy neki mint a falu képviselőjének, avagy az önkormányzatnak majd éppen az állam lesz az ellensége, most viszont olyan, mintha az lenne, ahelyett, hogy partner lenne.

Eszéknek bezzeg…

Ráadásul mostanra elveszítette minden hitét abban, hogy a kistelepüléseknek jobb lehet valójában. Az ugyanis szerinte, amikor egy kétszáztízlelkes kis ormánsági településtől elvonnak egy tollvonással 11,4 millió forintot, miközben a tőlük légvonalban csupán 15-20 kilométerre lévő, de mégiscsak a határ másik oldalán lévő Eszék futballcsapatának adnak ergymilliárdot, akkor őt már nem lehet meggyőzni arról, hogy itt tényleg jót akarnak.

KategóriákMETÁL