PÉCS, POGÁTSA Milyen következményei voltak, vannak és lesznek az uniós pénzözönnek? Mi lenne velünk az uniós támogatások nélkül? Versenyképesebb lett-e a magyar gazdaság? Képes lenne-e az uniós pénzek nélkül is megállni a helyét a világban? Mi a baj a közmunkával? Pogátsa Zoltán közgazdász és népszerű megmondóember előadásán jártunk és nem bántuk meg.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Sikeres helyek, helyi sikerek, ez a neve annak a klubszerű kezdeményezésnek, aminek első rendezvénye tegnap volt a Jókai Rendezvényházban. Helyi vállalkozók, cégvezetők, kamarai górék jöttek el meghallgatni Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, megmondóember előadását. Pogátsa Zoltán nagy kedvence lett az elmúlt pár évben az újságíróknak, karakteres véleménye van, jól idézhető, kattintásbarát mondatokban beszél általában forró társadalmi-gazdasági témákról. Ahogy Inkei Bence kollégám (talán mondhatom úgy: pályatársam) két évvel ezelőtt írta: egyszer még miniszter lesz belőle.

Pogátsa nem a Fidesz-akólba tartozik, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam, hogy férnek majd meg egymás mellett Nagy Csaba fideszes megyei közgyűlési elnökkel, akinek a meghívó szerint csak köszöntenie kellett volna az egybegyűlteket, de ennél ő aktívabb volt. Tíz uniós pályázati programból egyet a megyei önkormányzatok koordinálnak, ez a TOP, azaz a Terület és Településfejlesztési Operatív Program. Erről osztott meg a baranyai politikai életben már öreg motorosnak számító Nagy sok-sok adatot a közönséggel, úgy röpködtek a milliárdok a teremben, hogy tényleg azt éreztem, elég csak a közeli Jókai térig elsétálnom, és pár méteren át biztosan pénzben fogok gázolni. Rövid, számokkal telezsúfolt prezentációjának lényege és üzenete: marha sok pénz érkezett, érkezik és fog érkezni Baranyába és Pécsre (is), NO PARA.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Pogátsa Zoltán előadásának célja pont az volt, hogy választ adjon arra a kérdésre, milyen következménye volt, van és lesz az uniós pénzözönnek.

Itt vannak Pogátsa előadásának fontosabb kérdései és állításai:

 

A cikk a hirdetés után folytatódik



Uniós pénzek, a gazdaság szerkezete

 

Ugyan 2010 óta jelentősen növekedett a GDP, a foglalkoztatottság, csökkent az álamháztartási hiány, a makromutatóink sokkal jobbak mint 2008-2009-ben, de mi van a számok mögött, fenntartható-e ez a helyzet?

Az uniós források bezúdulása nélkül nem lett volna stabilizáció, viszont ezek a pénzek fejlesztésre és felzárkóztatásra érkeznek, nem extra kereslet-teremtésre vagy intézményműködtetésre.

Az uniós támogatások legfőbb célja, hogy szerkezetileg átalakítsák, versenyképessé tegyék, hosszú távon felzárkóztassák az ország gazdaságát.

A 2010 előtti időszakban nem tudtuk felhasználni a szükséges mértékben ezeket a forrásokat a gazdasági összeomlás miatt, most viszont a kelet-európai térségben a legjobbak között vagyunk e téren, tehát ezeket az uniós támogatásokat maximálisan ki- és felhasználjuk.

A probléma az, hogy MIRE?

via GIPHY

A GDP jóval alacsonyabb lenne ezek nélkül a források nélkül, mint 2008-ban. Ha nem lettek volna uniós támogatások, radikálisan csökkentek volna a beruházások, a fogyasztás sem emelkedett volna. Drámai állapotban lenne a közúthálózat. A túlzottdeficit-eljárásból is azért kerültünk ki, mert unióssal helyettesítettük a hazai forrásokat.

 Nincs szerkezeti hatása az uniós támogatásoknak. Nem emelkedik a termelékenység. A versenyképességi listákon lejjebb csúsztunk.

 Szerkezetileg nem változott meg a magyar gazdaság. Nem váltunk magas hozzáadott-értékű, kutatásra, dizájnra specializálódott vállalkozásokra épülő gazdasággá.

 Ha nem lennének az uniós pénzek, akkor visszazuhannánk oda, ahol előtte voltunk.

 

Foglalkoztatás, közmunka, munkaerőhiány

 

A foglalkoztatás 2007-ben volt a csúcson, aztán romlott a helyzet, aztán sokat javult. A 2007 és 2013 közti időszakban 175 ezer munkahely jött létre, az építőipar volt a legnagyobb nyertes. Volt egy 180 ezres kivándorlás és a közmunka programban létre jött 200-220 ezer munkahely.

Mi a baj a közmunkával? A közmunkás nem fizet adót, eltartjuk az adókból, nem fenntartható a rendszer. Elveszi a lehetőséget a képzéstől. A foglalkoztatás kulcsmozzanata a képzés. A közmunkát abból finanszírozza az állam, amit elvett az átképzésből.

Az MTA kutatói szerint a közmunkások többségének nem a közmunka az első munkahelye. A közhiedelemmel ellentétben csak minden ötödik közmunkás roma. Csak 18 százalékuk tud továbblépni valódi munkahely felé. Nem szereznek végzettséget, ezért nem tudnak elhelyezkedni.

A közmunkásokat, ha fontos munkát végeznek, fel kéne venni az önkormányzatokhoz. Ha viszont nem érdemi munkát végeznek, akkor mi a célja az egésznek? Át kell képezni őket a munkaerőpiac igényei szerint. Óriási a munkaerőhiány, viszont nagyon sokan fölösleges (köz)munkát végeznek.

80 ezer betöltetlen állás van, sokan nem találnak képzett munkaerőt. Közben bent ragadt 200 ezer ember a közmunkában, és 1,2 millió ember a létminimum alatti bérezésű munkahelyeken.

Minden közfoglalkoztatottra két álláskereső jut országosan, Baranyában egy.

via GIPHY

 

Oktatás, képzés

 

A GDP 4 százalékát költjük oktatásra, miközben 6-7 százalék az uniós átlag, a dánok 9-et költenek.

A magyar felsőoktatás nem jegyzett a világban, és alulfinanszírozott.

Finnországban tízen jelentkeznek egy tanári képzési helyre a felsőoktatásban, nálunk egy helyre egy ember. Meg kell fizetni a tanárokat. Olyan mint egy vállalkozás, be kell fektetni ebbe is.

via GIPHY

 

Bérek

 

2017-18-ban a közmunkások kivételével senki nem fog minimálbér alatt dolgozni, ez jó. Növeli a GDP-t, a megemelt minimálbér miatt több adó folyik be a kasszába, 18 százalékkal nő idén az szja-bevétel. A bérek emelkedése keresletet teremt. A minimálbéremelés a helyi kkv-knál csapódik le, mert a szegényebbeknek muszáj elkölteniük a pénzüket.

Ha egy vállalkozás nem tudja kitermelni a minimálbért az alkalmazottjainak, nem szabadna működnie.

Ezen a bérszínvonalon nem lehet gazdaságot csinálni.

 

Ez nem az a narratíva, amit a Fidesz tol millió csatornán, így kíváncsi voltam, reagál-e erre valamit Nagy Csaba. Mondjuk ő soha nem arról volt híres, hogy túlteljesíti a pártközpontban meghatározott bullshitszétszórási tervet, szóval nem volt nagy meglepetés, hogy mondott néhány értelmes dolgot is. (Ha tényleg ő indul majd Tiffán Zsolt körzetében, kíváncsi leszek, hogyan áll át kampányüzemmódba.)

 

Nagy Csaba:

Komoly munkaerőhiány van.

Pécs nagyon felhúzza a baranyai statisztikát, nélküle sokkal rosszabbul néznének ki a megye gazdasági mutatói.

Az országos átlaghoz képest jelentős a megye lemaradása.

A közmunkában személyre szabott mentorálás nélkül nem lehet előrelépni.

A klubot Baranyában és országszerte az Opel támogatja, a pécsi rendezvény házigazdája Fekete Attila, a helyi Opel márkaszervíz és kereskedés vezetője volt. Azt mondta, azt szeretné, ha ez a klub arról szólna, hogy a gazdasági élet szereplői találkoznak és nyíltan beszélnek akár Baranyát, akár az ország gazdaságát érintő témákról.

KategóriákMETÁL