Korrupcióvakság van Magyarországon

MORÁL – Mára rendszerszintűvé vált a korrupció, teljes mértékben beépült a társadalmi tudatba. Pécsett elemezték a helyzetet az előadók.

A cikk a hirdetés után folytatódik

---

Jogászok morál nélkül címmel tartottak szabadegyetemi beszélgetést a PTE-ÁJK-n péntek este, ahol Stotz Gyula, a PTE-ÁJK Büntetőjogi és Kriminológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa, és meghívott vendégelőadók vitatták meg a jogászi korrupciót és az ahhoz kapcsolódó jelenségeket.

 

Az eseményen többek között elhangzott, hogy:

– a jogászképzésből hiányzik a jogászetika oktatása, a hallgatók nincsenek felkészülve arra a társadalmi környezetre, amelyben majd dolgozniuk kell;

– vajon egy korrupt rendszerben tud-e erkölcsös maradni az egyén, ha ezzel a saját karrierjét, megélhetését teszi kockára?

– fontosabb-e a korrupt vámos, ügyész, rendőr stb. leleplezésének nyilvánosságra hozása, mint a beléjük vetett bizalom fenntartása?

– a büntetőjog ma valójában a hatalom fegyvere?

– a kapcsolati tőke, a korrupció beépült a társadalmi tudatba, a fiatalok 71%-a szerint ezek nélkül nem lehet boldogulni;

– évente 230 milliárd forint közpénz tűnik el korrupció miatt;

– nincs a közpénz felett társadalmi kontroll, a közpénz olyan, mintha nem is létezne;

– ?korrupcióvakságban? szenvednek az emberek: szinte mindenki tud a korrupciós ügyekről, de csak legyintenek;

– a politikai pártok nem védekeznek korrupciógyanús ügyekben, hanem más pártok korrupciós ügyeire mutogatnak (?mindenki lop? elv), emiatt sokan azt gondolják, nem érdemes szavazni, mindenki egyforma, ?ez van?;

– a történelemben mindig jelen volt a korrupció, de a szankciók többnyire nem voltak túl sikeresek – ma pl. maximum 3 évet szabhatnak ki vesztegetéséért, miközben pénzhamisításért 8 év is adható;

– a jogalkotók hozzájárulnak a korrupció rendszerszintű fenntartásához (lásd pl.: szerencsejáték átalakítása);

– korábban a jogszabályi hiányosságokat, jogi hézagokat használták ki haszonszerzésre, ma átírják a törvényeket, a piacot alakítják hozzá;

– a napi korrupció az államosítás, a centralizáció miatt lassan eltűnik; csak alsó szinteken folyik szigorú ellenőrzés, egy bizonyos pozíció felett már nem;

– a World Value Survey felmérés szerint a magyarok nem bíznak a politikusokban, a bankárokban, az újságírókban, a bíróságokban és egymásban sem;

– a társadalmi kapcsolatokra fordított idő 12%-ra csökkent;

– aki felhívja a kormány figyelmét a hibáira, ellenség kategóriába kerül (pl. civil szervezetek, médiumok) – így elveszhet a kontroll;

– amit ma korrupciónak nevezünk, az a Fidesz kormány működésének lényege, tudatos módszer a társadalom átstrukturálására (Lánczi András nyomán);

– Paks II lehet a magyar történelem legnagyobb korrupciós ügye;

– gyermekkorban kell elkezdeni megmutatni, mit jelent napi szinten demokratikusnak lenni, és megértetni, hogy hosszú távon a korrupció az egész társadalomnak árt.