Alig kellett módosítani eddig a Pécsi Horvát Színház építési vállalkozói szerződésein (merthogy több is volt), s csak csöppet drágult a projekt. És csúszás sincs. Ja nem!
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az Anna nevet meg a 17-es számot biztosan egy életre megjegyezte Páva Zsolt, Pécs polgármestere, és Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési NZrt. vezérigazgatója is. Vagy inkább megemlegetik. Utóbbi készítette, előbbi terjesztette be a héten tartott egyik városházi bizottsági ülésre azt az anyagot, amelyben ismét a Pécsi Horvát Színház (Anna utca 17.) felújításáról és átépítéséről van szó.
Most éppen nem a határidőt módosítják, azt nemrég megtették, ha még emlékeznek, és nem veszítették el a fonalat: május helyett október az új végdátum . Ezúttal csupán kicsit drágul a projekt – ezt kellett megszavaznia a város fideszes aktuális és érintett képviselőinek. Merthogy a kormánypártiak emelték az igennél magasba a kezüket. Akkor is, ha már drágítottak nem is olyan nagyon régen.
Nem árt feleleveníteni, mi is volt eddig, ahogyan ezt az előterjesztés készítője, Merza Péter is megtette. Igaz, ő ebben az anyagban csak a mostani, a második megbízott vállalkozóval történő ügyekről írt. Helyette annyit azért megírunk itt és most az előzményekből, bár a fenti szép kék hivatkozáson is olvasható sok minden, hogy a projekt már drágult korábban is, már rég készen kellett volna lenni mindennel, és teljesen szűrreális, hogy egy kis színház átépítése ennyi ideig eltartson és ennyibe kerüljön (lásd az összeget majd még lejjebb).
Aszerint 2016. november 11-én aláírták a vállalkozási szerződést. Azt első alkalommal 2017. június 16-án módosították. Kiderült, egy hónap sem telt el, és az építési vállalkozó levelet írt, a dátum 2017. július 10.
Itt még (14. 04. 02.) mindenki bizakodott, joggal – Senki sem, akar magának egy elátkozott projektet (Fotó: Tóth László / Forrás: www.horvatszinhaz.hu)
Azt kérte, hogy kapjon több pénzt a munkáért! Indokai a következők voltak:
Időmúlás következtében sérült, károsodott, erodálódott szerkezetek pótlása, kiváltása.
Azt írták, hogy ők egy félkész beruházást vettek át 2016. 11. 11-én. Ahhoz képest majdnem két évet pihent a projekt, hiszen a korábbi vállalkozóval 2015. január 28-án bontották fel a vállalkozói szerződést.
Ez alatt ?az épület állaga jelentős mértékben megromlott, erős leázások, fagyások jelei tapasztalhatóak az épület-szerkezeteken és a beépített anyagokon?.
Mielőtt még bárki jelentkezne ezen a ponton olvasóink közül, hogy ha szót kap, azt kérdezhesse, akkor meg hogyan is vállalták el a munkát, hogyan számolták ki az összeget, mi alapján kötöttek vállalkozói szerződést, elmondjuk, hogy erre is van válasza az új vállalkozónak és Merza Péternek.
A tényleges és reális helyzet ?feltárására a közbeszerzési eljárás során az ún. bejáráson nem kerülhetett sor, kizárólag a munkaterület átadás-átvételét követően a műszaki előrehaladás alkalmával lehetett kétséget kizáróan megállapítani, és meghatározni azon műszaki elemeket, melyek pótmunka jogcímén a szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükségesnek minősülnek.?
Mi megmondtuk az előbb! Ez a válasz! És, haa erre most azt írnánk, hogy lárifári, és tipikusan olyan szöveg, amivel próbálják egy munka túlszámlázását megmagyarázni, akkor nyilván minden érintett azonnal tiltakozna, mi meg mehetnénk a bíróságra. Hát nem! Nem mondjuk! Csupán arra emlékeztetjük nyájas olvasóinkat, hogy a fent említett majdnem két évben volt egy elég hosszas egyeztetés, meg felmérés, több fordulós több szakértős igazából, amelyeknek mind az volt a célja, hogy kimondja, mennyi és milyen munkát, s milyen minőségben végzett el az előző vállalkozó, mennyit kell nekik kifizetniük az eredeti vállalkozói díjhoz képest, s ehhez képest mekkora összegű, nagyságrendű új pályázatot kell kiírni az építkezés befejezéséhez.
Azt már korábban leírtuk, hogy már az előző etapnál is igaz volt, hogy az előző vállalkozónak kifizetett összeg, illetve az új vállalkozóval megkötött megbízási szerződésben szereplő díj összesen magasabb volt, mint amennyit az első vállalkozó kért azért, hogy befejezze a munkát. Őt akkor elhajtották, nem emeltek a pénzén, inkább kötöttek egy szerződést egy új vállalkozóval, majdnem két év múlva.
2017 áprilisának végén így nézett ki a terület, pedig akor még hivatalosan május közepe volt az átadási határidő
Na de, miért drágult még, újra?
Külső színpad
Az alap vállalkozási szerződésben vállalkozó feladatát képezte az épület acélváz szerkezetének bontása, a nézőtér acélszerkezetének ideiglenes elbontása, visszaépítése. A ?vállalkozási szerződés teljesítése során kétséget kizáróan megállapították, hogy a külső színház nézőtér vas elemeinek állapota nem teszi lehetővé az elbontás utáni visszaépítést?. A műszaki ellenőr ugyanis azt életveszélyesnek minősítette. Megállapították továbbá, hogy a külső színház nézőterének aljzata, támfala életveszélyessé vált.
Mégpedig, de ezt tényleg nem fogják már elhinni: ?a fentiekben meghatározott jelentős időtartam során bekövetkezett időjárási viszontagságokra figyelemmel.
Vagyis mit is állítanak? Hogy az idén éppen 25 éves horvát színházba anno beépített szerkezetek állaga az elmúlt két évben romlott le életveszélyesre!
A külső színpadhoz kapcsolódó támfalon egyszerű szemrevételezéssel megállapíthatók olyan repedések és omlások, melyek miatt további építési munkák elvégzése szükséges, figyelemmel arra, hogy ezek hiányában a külső színpad és nézőtér nem látogatható.
Az igaz vicc (nehogy valaki tragédiára gondoljon!) azonban csak ezután jön
A munkálatok során be kell építeni egy ‘folyadékhűtőt’ /pontosabban Galetti kültéri folyadékhűtőt/, illetve ?üvegkorlátot’ is. Ugyanakkor ezek a tételek nem kerültek a Megrendelő (azaz a pécsi önkormányzat) tulajdonába, az átadás-átvételi dokumentációba sem. Ugyanakkor az új, a második építési vállalkozót kiválasztó közbeszerzési eljárás során ?adminisztrációs hiba következtében? ezeket feltüntették. Úgy, mintha ezekkel a város rendelkezne. De nem! Nem rendelkezik! Vagyis: ?Mindezek alapján megállapítható, hogy ezen tételek beszerzése szükséges Vállalkozó részéről?.
Az új pécsihorvátszínházas vállalkozó tehát a fenti indokok alapján terjesztett elő igényt a plusz vállalkozói díjra. Erre három nappal később, július 13-án kelt véleményében a műszaki ellenőr jóváhagyólag rábólintott. A városháza/PVF NZRt. és az új vállalkozó még felkértek közösen egy igazságügyi építési szakértőt is, hogy vizsgálja felül a vállalkozó által benyújtott költségvetés jogszerűségét és összegszerűségét. Ő is kimondta azt, ami a Merza Péter által összeállított anyagban és a vállalkozó levelében is szerepel, s amire mi fentebb egy kissé ferde szemmel csodálkoztunk rá!
?A felmerült pótmunkák döntő többsége a félbe hagyott, befejezetlen munkarészek teljes, vagy részleges amortizációjából adódott? – írta az igazságügyi szakértő.
Itt egyébként még szerepel egyfajta megfejtés arra, miért az elmúlt két évben mehettek tönkre a felsorolt 25 éves elemek.
Ezt a felek részben a befejező munkák megkezdését követően, részben a kivitelezés során feltárt hibák felmerülésekor konstatálták. A közel két év fedetlenül és fűtetlenül különösebb védelem nélkül álló szerkezetek javítása és pótlása, bizonyos részek áttervezése a rendeltetésszerű működtetés elengedhetetlen feltétele volt.
Vagyis: mindezek mentén műszaki szükségességből merültek fel előre nem látható többletmunkák, amelyeknek az ellenértéke az átalánydíjon felül érvényesíthető, tekintettel a körülményekre, a munka természetére, nagyságrendjére, mivel a kivitelező az átalánydíj meghatározásakor előzetesen – kellő gondosság mellett sem – számolhatott.
A Vállalkozó által benyújtott költségvetés így a valóságnak megfelel az abban szereplő munkák elvégzése indokolt és szükséges a létesítmény rendeltetésszerű használhatóságához.
A fenti indokokra figyelemmel a vállalkozási szerződést nettó 89.6 millió forint vállalkozói díjjal szükséges minden szereplő szerint megemelni. És ezt meg is szavazták kedden a héten az érintett két bizottságban ülő pécsi fideszes képviselők.
Ezzel együtt a vállalkozási díj összességben nettó 409 595 698 forinta módosult.
Szerintünk azért egy kérdés mindenképpen felmerül. Arról ugyanis egy szót sem lehet olvasni ebben az előterjesztésben, hogy vajon az kinek a sara, és kinek a felelőssége, hogy nem gondoskodtak az elmúlt két évben ezeknek az elemeknek a védelméről. Hangsúlyozzuk, még egyszer, hogy az előző vállalkozóval már két éve szerződést bontottak, közben pedig több vizsgálat is volt. És ez nem csak azért lehet érdekes, mert azok éppen azért is voltak, hogy kiderítsék, mennyi mindent kell még beépíteni, de azért is, mert e között a helyszínen járt sok műszaki ember közül ezek szerint egyetlen egy sem akadt, aki szólt volna, hogy Gyerekek, ez így nem lesz jó, be kellene fedni egy ponyvával, vagy elszállítani innen, mint a pálmákat meg a leandereket szokták, egy téli kertbe. Tényleg, hogyan is volt ez az azt megelőző 20-22 évben??
Kővári János szerint felelőst kell keresni
A gazdasági bizottság ülésén részt vett Kővári János (ÖPE) is (a jogi bizottság is tárgyalta amúgy). Azt mondta a Szabad Pécsnek, hogy a program indulása óta immáron negyedszerre módosították a bekerülési összeget, vagyis a vállalkozói díjat, így mostanra már 400 millió fölött vagyunk, dupla annyi, mint amit eredetileg terveztek. Hozzátette: két évig nem találtak kivitelezőt, aki pedig nemrég elvállalta, most bejelentett egy plusz 85 milliós igényt.
Kővári azt kérdezte Merza Pétertől a gazdasági bizottság ülésén, hogy nincs-e itt az ideje megnevezni a felelősöket. Az ÖPE pécsi képviselője eleve nem érti, miért a pécsi önkormányzatnak kell ezt az egészet finanszírozni, de ezt a kérdést már 3 éve is feltették egyszer. Kővári János szerint felmerül, hogy mi lett az első kivitelezővel, miért kellett szerződést bontani vele, és hogyan bontódott fel a szerződés, miért nem a kivitelező felelős a károkért? Az is kérdéses Kővári szerint, hogy egyáltalán igaz-e, hogy a fent részletezett munkák ennyibe kerülnek. Ilyen költségvetési helyzetben, amikor ekkor az önkormányzat hiánya, szerinte ez megengedhetetlen, fogalmazott.
19? Lapot!
