A pécsieknek az Elcoteq a bezzegbefektető. Nem csoda, hogy sokan a város megmentőjeként gondolnak a 2011-ben bezárt elektronikai gyárra, ami a csúcsán 7 ezer embernek adott munkát. A különböző telefongyártóknak beszállító finn cég pécsi üzeme 1998-ban, 6 milliárd forintos beruházás eredményeként nyitotta meg kapuit. Reijo Itkonen, a gyár létrehozója és első vezére aktív nyugdíjasként tért vissza Pécsre, és most a Villányi borvidéken készít borokat.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Hogyan került Magyarországra?

Az Elcoteq-hez 1997-ben csatlakoztam, ami addig helyi szinten volt aktív, és Finnországon kívül csak Észtországban volt még egy kisebb gyára. Az első Elcoteq-es névjegykártyámon az állt, hogy ?globalization manager”. Az első projektem pedig Magyarország volt. Annyit tudtam, hogy itt nyitunk gyárat, erről szólt a megbízásom, minden mást nekem kellett elintéznem. Nagyon örültem, hogy végre az alapjaitól építhetek fel valamit, mert korábban mindig optimalizálnom, racionalizálnom és javítanom kellett a működést. És mindig azon bosszankodtam, hogy az elején, hogy lehetett volna elkerülni a hibákat, buktatókat. Ez egy álommunka volt számomra.

Egyedül állt neki a feladatnak?

Egy műszaki tanácsadó járta velem az országot, amikor több mint egy tucat várost kerestünk fel. Ő azt tudta megmondani, hogy a felkínált infrastruktúra, a létesítmények alkalmasak lesznek-e a céljainkhoz. Minden másért én viseltem a felelősséget, persze az Elcoteq erőforrásaira is hagyatkozva.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

Mi volt az első benyomása Pécsről?

Nagyon kedveltem, hogy ilyen kompakt a város. A belváros rögtön megtetszett, persze a külsőbb kerületekben – főleg akkoriban – nem volt sok megkapó dolog.

Miért Pécs lett a befutó?

A város alpolgármesterével, Papp Bélával (SZDSZ) és Kékes Péterrel, a Pécsi Ipari Park vezetőjével tárgyaltam a legtöbbször, de rögtön az első megbeszélés után úgy éreztem, hogy megértjük egymást. Nem beszéltünk közös nyelven, de rögtön közös nevezőre jutottunk. Értették az iparági követelményeket, és az is segített, hogy akkor a Nokia már a városban volt. Ki is most a polgármester?

Legjobb tudomásom szerint Páva Zsolt. (Az interjú 2017. szeptember 6-án készült. – szerk.)

Neki is volt szerepe abban, hogy idetelepült az Elcoteq. Mindenesetre minden városban ilyen tárgyalások zajlottak, de Pécsnek tettünk ajánlatot. Nagyon sok támogatást kaptunk abban, hogy eljussunk a jövendőbeli munkavállalóinkhoz, hogy a megfelelő oktatási programokat tudjuk létrehozni. És az adózásról is lehetett velük beszélni. Fontos tényező volt, hogy a munkaerő itt olcsóbb volt, mint például Budapesten. Aztán a döntést – a beszámolóim alapján – a cégvezetés hozta meg, én pedig ideköltöztem.

Részlet a korabeli Dunántúli Naplóból. Forrás: hungaricana.hu

Részlet a korabeli Dunántúli Naplóból. Forrás: hungaricana.hu

 

Hogyan állt neki a gyár felépítésének?

Fel kellett venni egy csomó embert, meg kellett találni a mérnököket és persze meg kellett építeni a gyárat. Az első magyar külsős konzultáns, akivel dolgozni kezdtem egyébként később a feleségem lett.

Milyen problémákkal szembesült?

Például a lopás komoly kihívást jelentett. Az alkalmazottak közül rengetegen úgy gondolták, hogy ami a gyárban van, az övék is. Több mint egy év kellett, amíg tudatosítani tudtuk, hogy ez nem így van, ez egy másfajta vállalati kultúra. Ehhez rengeteg biztonsági intézkedés és egy nagyon jó biztonsági főnök is kellett.

Persze voltak más nehézségek is, de ezek olyanok, mint egy gyerek nevelése során. Mindig van egy újabb szakasz, amin át kell lépni, meg kell találni a legjobb megoldást. Aztán ez egy nagyon jó gyár is lett. Nem az itteni teljesítmények miatt kellett bezárnia, hanem az anyacég problémái miatt.

Ön meddig irányította a gyárat?

Az első két évben. Aztán néhány hónapra visszaköltöztem Finnországba, de amikor megvettük a Nokia itteni gyártókapacitását, visszatértem az integráció miatt. Aztán az Egyesült Államokba költöztünk.

Mennyien dolgoztak a gyárban ezekben az években?

Emlékszem, azt mondtam a várossal folytatott tárgyalások során, hogy 600 embert szeretnénk felvenni az első évben. Óvatosságra intettek és azt mondták, hogy először 100 főben gondolkodjunk. Aztán három év múlva már 3000 embernek adtunk munkát.

Ön szerint miért nincs olyan nagy foglalkoztató a városban, mint az Elcoteq?

Őszintén szólva én sem értem. Főleg, hogy már van autópálya is. Mi annak idején rengeteget lobbiztunk mind az autópálya, mind a reptér érdekében. Ezek a logisztikai lehetőségek sokkal több befektetőt indokolnának. Ha én lennék a városházán, biztos, hogy több energiát fektetnék külföldi befektetők idecsábításába. De már nem tudom, hogy pontosan mi a helyzet, hiszen nem tartom a kapcsolatot a döntéshozókkal. Lehet, hogy tévedek, de mintha az egyetem irányába és a diákokra épült infrastruktúra irányába tevékenykedne a város. Ami nagyon jó, de nem javítja annyira a foglalkoztatottságot, mint például a gyártás.

Lehet, hogy a nagypolitika is hatással van arra, hogy nincs elég befektető a városban, de igazából nem tudom.

Milyen telefonja van?

A svájci most is Nokia, de be kell valljam, hogy a magyar az Huawei. Ez az első olyan telefonom, ami nem Nokia, de amint elérhető lesz Magyarországon a legújabb típus, akkor lecserélem.

Már a borokra koncentrálnak

Az elektronikai mérnök végzettségű Reijo Itkonen a Nokiánál kezdte a pályafutását, adatemenedzsmenttel foglalkozott, majd egy másik cégnél orvosi elektronikai eszközökkel. Ezután a gyártástechnológia kedvéért visszatért a Nokiához, majd a teljes tévés üzletágat ő menedzselte. 1997-ben az Elcoteqhez és Magyarországra igazolt. Pécsett ismerkedett meg második feleségével, Pap Judittal, és már együtt költöztek az Egyesült Államokba, aztán Svájcban alapított céget. Nyugdíjba vonulása után, 2012-ben a Villányi borvidéken vásároltak 2 hektár szőlőt és Rejiji Wines néven hozzák forgalomba boraikat. Közben Budapesten egy különleges borbárt is üzemeltetnek, ahol a technológiának köszönhetően prémium tételeket lehet kis mennyiségben is kóstolni. Így Svájc, Budapest, Pécs és borászatuk között ingázva töltik a napjaikat, de az utóbbi időben leginkább az organikus szőlőre és őszinte borkészítésre koncentrálnak.

KategóriákMETÁL