Pontosabban a mohácsi csata török győzelmi emlékművének helyéről, amiből a török kiűzése után keresztény kápolna lett. Úgy tűnik ugyanis, hogy sikerült azonosítani a pontos helyszínt kutatóknak, adta hírül a Magyar Távirati Iroda.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Pécsi vezetésű kutatócsoporté az érdem: Pap Norbert vezetésével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét.
Azét a Mohács melletti emlékműét, amelyet a törökök kiűzését követően, 1687-ben keresztény kápolnává átalakítottak. Így lett belőle a csata legelső keresztény mementója, egyben a visszafoglalás szimbóluma.
Pap Norbert, a kutatás vezetője, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója szerint a felfedezés a budai Gül Baba-türbéjéhez és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexuméhoz hasonlítható, hiszen a mohácsi egykori győzelmi pavilon a “legszentebb” magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott.
Magának a csatának a részletei egyébként, noha a magyar történelem talán legismertebb ütközete volt, és egyik legfájóbb veresége is, még mindig nem teljesen ismert.
Pap Norbert is elmondta ezt: “nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét, köztük a táborokat, az összeütközés centrumát, és azt sem, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették?.
Új kutatásukban arra tesznek kísérletet, hogy új módszerekkel és modern műszerekkel többet tudjanak meg az ütközetről.
A mohácsi csatáról, amelyben I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló 60-80 ezer fős oszmán sereg ütközött meg a mohácsi harcmezőn II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál- kalocsai érsek és Szapolyai György-vezette keresztény, közép-európai nemzeteket felvonultató 25-27 ezres hadsereggel. – a végeredmény ismert.
A pécsi kutató szólt arról is, hogy az oszmánok szemében Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelme mindmáig, így tehát őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.
A kutatócsoport nyolc évvel a mohácsi csata 500 éves évfordulós megemlékezései előtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára. Fodor Pál (MTA BTK) és Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyertek az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására.
?Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés? – közölte.
Az új mohácsi kutatás első komoly eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása , közölte Pap Norbert.
“A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény oldali emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára. A kutatók azon dolgoznak, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak a feltárásához is közelebb kerüljenek.?
Majdnem napra pontosan 492 éve volt
A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen 2018. augusztus 29-én megemlékezés és koszorúzás lesz a mohácsi csata 492. évfordulóján. A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen minden évben megemlékeznek ugyanos a tragikus végű mohácsi csata áldozatairól és megkoszorúzzák a hősi halottak tömegsírjait. Az ünnepség 17.00 órakor kezdődik.
19? Lapot!
