Némileg. Még nem előre eldöntött a lehetséges jövő alapján, hogy ki lesz bűnöző, mint a K. Dick-novellában (és az az alapján készült Spielberg-filmben), a Különvéleményben, ugyanakkor az új, nyártól életbe lépő új magyar Büntetőeljárásról szóló törvényben (Be.) lesz egy olyan rész, amiről a pesszimistább olvasóknak akár egy másik híres irodalmi mű, a Orwell 1984-e is eszébe juthat. Már az elég lehet ugyanis júliustól elviekben, akár titkosszolgálati eszközök bevetéséhez, lehallgatáshoz, megfigyeléshez, akár az illlető lakásának titokban történő bekamerázásához is, ha az adott személlyel kapcsolatban az a gyanú merül fel, hogy szóba jöhet bűncselekmény lehetséges elkövetőjeként.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az magyarügyvédblogon Magyar György jogász fejti ki azt, hogy egy speciális eljárás, az úgynevezett előkészítő eljárást vezeti be az új Be., amelynek célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e?.
Ennek érdekében pedig bevethetik az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálját.
Aki tehát bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet – ami már önmagában meglehetősen nehezen értelmezhető fogalom ?, számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplő adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést.
Ha ez nem lenne elég, mindezt azzal a személlyel szemben is megtehetik, ?akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart?. Ez meg szinte meghatározhatatlan kör, hiszen belefér az érintett rokonsága, baráti köre, valamennyi szomszédja, mi több, összes munkatársa, de még az alkalmi ivócimborája is. S akkor még nem is beszéltünk arról, mit jelenthet a ?közvetve kapcsolatot tart? fordulat. A bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személy apósának összes kapcsolata, barátjának a barátja, a szomszédjának a jó ismerőse ellen is lehet titkos felderítést folytatni? A kérdés nem teljesen megalapozatlan, hiszen a közvetett kapcsolat ilyen esetekben is megállapítható.
Azután van ebben az új szabályozásban még egy rejtett akna. ?A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet? – írja elő a büntetőeljárási törvény. Annak tehát semmi akadálya, hogy például egy parlamenti képviselő esetében megindítsák az előkészítő eljárást.
Nem is lehet azon mit csodálkozni, hogy civilek azért tiltakoznak a jogszabály-változtatás ellen, mert szerintük visszaélésre is lehetőséget adhat hatóságoknak az újítás, amellett, hogy nyilvánvalóan a többség fokozott védelmét is előidézheti, a hatalomnak nem tetsző egyének ellen jóval egyszerűbb lehet a jövőben elrendelni például lehallgatást. És ezek lehetnek egyszerű állampolgárok is, harcosabb civilek, de akár ellenzéki politikusok is.
Magyar György azt is írja, hogy álláspontja szerint, a júlisutól hatályos elfogadott új Be. alapján a bűnüldöző apparátus egyszerű gyanú nélkül is bevetheti szinte a teljes eszköztárát annak érdekében, hogy megállapítsa: szóba jöhet-e valaki bűncselekmény elkövetőjeként. De szerinte ez a meghatározás nagyjából értelmezhetetlen.
A Be. legfeljebb annyiban segít, hogy előkészítő eljárást
?a szerv hivatalból tudomására jutott,
?a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
?az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján lehet elrendelni.
(via 444)
19? Lapot!
