A Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták pénteken Csányi Sándort, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, akinek Baranyában jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásai vannak – övé például a mohácsi vágóhíd. Az avató ünnepség után lehetőséget kapott a Szabad Pécs arra, hogy rövid interjút készíthessen az üzletemberrel, aki nem mellesleg a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

Évtizedek óta várunk itt Baranyában a Nagy Gazdasági Fellendülésre, ami csak nem akar eljönni. Cégein keresztül Ön hosszú ideje fontos szereplője a helyi gazdaságnak. Mit gondol, mikor indulhat meg felfelé Baranya?

Ami tőlem telt, azt megtettem, elég sok fejlesztést hajtottunk végre Baranyában az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. Infrastrukturálisan ma már nagyon jó helyzetben van Pécs és Baranya, hiszen az autópályán sokkal egyszerűbb ide eljutni. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságfejlesztés előtt az egyik legfőbb akadály a képzett munkaerő hiánya. Kérdeztem például a kollégákat korábban, hogy miért nem hozzuk Pécsre a call centerünket. Azt mondták, azért, mert nincs annyi munkaerő, hogy el tudjuk itt indítani ezt a tevékenységet. Nem ismerem egyébként elég mélyen Baranya általános gazdasági helyzetét, de úgy látom, most minden készen áll arra, hogy különböző iparágak szereplői ide betelepedjenek.

A mohácsi vágóhídat tavaly avatták. Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket? Igaz-e az a hír, hogy a munkavállalókat magasabb bérekkel Nyugat-Európába csábítják, sokszor sikerrel?

Nagyon nehéz volt elindítani a vágóhidat, mert nehéz volt munkaerőt szerezni. A kollégáim az utóbbi időben viszont arról tájékoztatnak, hogy vannak sorban álló jelentkezők és stabilizálódott a létszám. Ilyen gondokról tehát nem tudok beszámolni, viszont több mint egymilliárddal nőtt meg a tervekhez képest a bérköltsége a vágóhídnak, ez váratlan kiadásnövelő tényező volt. Másrészt rosszkor indultunk olyan szempontból, hogy éppen akkor ugrottak meg a sertésárak, aminek az érvényesítése a fogyasztói árakban egy sokkal hosszabb folyamat, tehát nem mondható az, hogy az első évben nagyon kiugró, pozitív eredményt produkált volna a vágóhíd – viszont hónapról hónapra javult az eredmény. A termékek korszerűek, a technológiával nincs semmi gond, a munkaerő rendelkezésre áll, a piacépítés folyamata zajlik. Ami nem kedvező, hogy jó néhány piac – elsősorban az ázsiaiak – bezárult előttünk az afrikai sertéspestis miatt. Ez nehezíti a helyzetet, de ennek a hatását tisztán még nem látjuk.

A 2016-os nagy Eb-eufória után most újra nagyon mélyen van a magyar futball. Hogy lehet ebből a sikertelenségből kikecmeregni? Mind a három fiam futballozik. Jó sportágat választottak?

Nyilván jó sportágat választottak, Ön nem olyan embernek tűnik, aki rákényszeríti a gyerekeire az akaratát, ha a kedvenc sportágukat űzik, az mindenképpen jó. A futballt sajnos sokan összekeverik a profi futballal, pedig 97-98 százaléka amatőr és utánpótlás futball, és csak két-három százaléka a ?kirakat?. Ez a 97-98 százalék olyan értelemben jól működik, hogy az infrastruktúrája fejlődött, korszerűbb lett, megduplázódott a játékosok száma, hétezer helyett több mint 11 ezer csapat versenyzik a mi rendszerünkben. Ami a kirakatban van, tehát a klubcsapatok, nem eredményes nemzetközi szereplése és a sikertelen világbajnoki selejtezősorozat, az persze nem biztató. Ugyanakkor az U17-es és az U19-es női és férfi válogatott kétszer egymás után került ki az elit körbe az Európa-bajnokságon, amire évek óta nem volt példa – tehát valami mégiscsak elindult. Abban bízom, hogy a most bevezetett rendszer, ami a produktivitási mutatóra épül, és az utánpótláspénzek egy részének odaítélését attól teszi függővé, hogy az adott utánpótlásműhely milyen játékosokat nevel ki, hogy azok bekerülnek-e az NB I-be, NB II-be, a top bajnokságokba vagy a válogatottba, arra fogja ösztönözni a labdarúgás minden szereplőjét, hogy minőségi munkára térjenek át. Beigazolódott több csapatnál, hogy nem igaz, hogy az idehozott külföldiek általában tehetségesebbek a magyar játékosoknál. A tavalyi bajnok, a Honvéd tele volt fiatal magyar játékosokkal. Azok a csapatok, ahol magyar fiatalok komoly szerepet kapnak, hosszú távon eredményesebbek.

KategóriákMETÁL