A Portfólió.hu idézi a Reuters hírügynökséget, amely egy névtelenséget kérő brüsszeli, Európai bizottsági forrásra hivatkozik a hírben. Aminek lényege: elképzelhető, hogy Magyarország az idén már nem kap pénzt Brüsszeltől!
A cikk a hirdetés után folytatódik
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy Magyarország és az Európai Bizottsá g között elszámolási viták vannak, ami miatt hazánk alig kapott uniós forrásokat a pályázatokhoz az EB-től az idén. Arányaiban elhanyagolható mértékű összeg érkezett 2018-ban Brüsszelből a folyamatban lévő, vagy indulás előtt álló, nyertes hazai uniós fejlesztési pályázatok miatt a magyar kormánynak. Így a pályázóknak kifizetett pénzek nagy résza a hazai, magyar állami önerőt, illetve a kormány által vállalt előleget jelentette.
Amellett legfeljebb abból lett pénz, ha valamely cég/szervezet esetleg előre felvett hitelt/vagy a megítélt támogatástól függetlenül rendelkezésre állt nála az összeg (egy része), és most ő maga előlegezi meg magának, amíg nem érkezik meg az uniós pénz, hogy haladjon a fejlesztés/építés, beszerzés stb. Avagy a bevont partnerek vállalják, hogy a szokásosnál hosszabb idő után jutnak csak a pénzükhöz.
A Reuters információja ugyanakkor az, hogy az idén talán már nem is zárulnak le a tárgyalások, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások. Sőt a nem hivatalos információ szerint egyes projektek lehet, hogy nem is lesznek jogosultak végül a Magyarországon megítélt uniós támogatásra.
A tárgyalások elhúzódásának híre a magyar államháztartás számára kifejezetten negatív üzenetet jelenthet, és a forint árfolyamára is hatással lehet.
A Portfólió megjegyzi, hogy a Sargentini-jelentés múlt heti elfogadása nem erről az ügyről szólt, közvetlenül nincs köze hozzá, hatása azonban lehet a találgatás szerint. Az ilyesfajta kiszivárogtatás (a lap egyértelműen annak, s egyben az Európai Bizottság üzenetének véli a hír megjelenését) ugyanis nagyon ritka, így annak már önmagában is van jelentősége. Az időzítése pedig jelezheti, hogy a jelentés ily módon bátrabbá teheti a Bizottságot és kihathat a szervezet és a magyar kormány közötti, a 2014-2020-as ciklust érintő viták rendezésének idejére is. Vagyis későbbre utalhatja a magyar büdzsé számára egyre fontosabbá váló összegeket Brüsszel. A Reuters szerint a mostani fejlemény még inkább ronthatja a magyar kormány és a Bizottság között egyébként is feszült viszonyt.
A nemzetközi hírügynökség brüsszeli forrása jelezte: tisztában vannak vele, hogy a magyar kormány nagyon jelentős előlegeket fizetett ki Magyarországon a nyertes pályázóknak. Ráadásul nem keveset még azelőtt, hogy a nyertesek a teljesítési alapú számlákat egyáltalán be tudnák mutatni. Márpedig a magyar hatóságok végül azokat küldik Brüsszelbe, hogy a Bizottság az árukat térítse meg. A kiszivárogtatott hír szerint a magyarországo számlák (EU-hoz való) beérkezése sem zökkenőmentes, folyamatos viszont az egyeztetés a két fél közt a feltételezett szabálytalanságokról.
Az ügynökség brüsszeli forrása hozzátette: az is kérdéses, hogy bizonyos projektek teljes mértékben jogosultak-e az uniós finanszírozásra.
A hazai kifizetések magas mértéke és az elmaradó brüsszeli utalások miatt a magyar államháztartási deficit elképesztően magas lett, részben ezért döntött úgy a magyar kormány szeptember elején, hogy a szokásosnál kisebb mértékű előleget fizet ki a nyertes pályázóknak, hogy a magyar költségvetés ne fusson el még nagyobb hiány felé. Ez viszont nem várt nehéz helyzetbe sodorhat számos projektgazdát, akik nyilván nem így kalkuláltak eredetileg.
Szerdai hír/fejlemény a pénzlehívási tervet sodorja veszélybe, s annak a veszélyét növeli, hogy az idei pénzforgalmi hiány még tovább, akár 2000 milliárd forint körülig (vagy afölé) is emelkedhet, ha nem kezdi el lassítani a kormány a havonta átlagosan 150-200 milliárd forintnyi itthoni EU-s pályázati kifizetést a nyerteseknek.
Nem csak Lengyelország nem, Bulgária sem
A Sargentini-jelentéshez már konkrétan kapcsolódó minapi hírek egyike, hogy Lengyelország után Bulgária is jelezte, hogy élne vétójogával, nem szavazná meg Magyaroszág szavazati jogának felfüggesztését a 7-es cikk-eljárásban. A másik új hír, hogy Fidesz uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt jelezte, egyértelművé tette, hogy az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképp sem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt. Orbán Salzburgban a még mindig tartó uniós csúcson pedig vissza is vágott egy nyilatkozatával, miszerint a Fidesz az Európai Néppárt legsikeresebb pártja. (Megj.: ezt egyébként mindenki elismerte, már ami a választáson megszerzett szavazatarányt jelentette az elmúlt három magyarországi parlamenti választáson. De az is igaz lehet, hogy éppen ezért nem zárták még ki őket, és az is, hogy ha odáig jut az ügy, akkor ez a tény nem fogja megakadályozni az Európai Néppárt tagjait abban, hogy végül mégiscsak kizárják soraikból a Fideszt.)
19? Lapot!
