Szerintük sokkal többre lenne szükség 150 milliárdnál, hiszen csak a mellékúthálózat rendbetétele többe kerülne. Úgy vélik, a falusi CSOK sem jó ebben a formában.
A kormány által meghirdetett Magyar Falu Program kapcsán tartott sajtótájékoztatót délelőtt a pécsi Kossuth téren Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési frakcióvezetője, Hohn Krisztina, az Új Kezdet alelnöke és az LMP-frakció tagja, valamint Ignácz József, Besence polgármestere.
Keresztes azzal kezdte, hogy 2010 óta romlott a kistelepülések közszolgáltatásokhoz való hozzáférése, és a kormány ezt még azzal tetézte, hogy az önkormányzatok mozgásterét totálisan leszűkítette, önvédelmi képességüktől fosztva meg a legkiszolgáltatottabb településeket. Ennek szerinte tragikus következményei lettek, például az elvándorlás. ?Orbán Viktor és kormánya falurombolást hajt végre 2010 óta? – fogalmazott.
A Magyar Falu Programról elmondta, 150 milliárd forintot rendelt ehhez a célhoz a kormány, ennek körülbelül felére lehet majd pályázniuk a településeknek, de ez szerinte semmiképpen nem elegendő a problémák súlyát figyelembe véve. Megemlítette például, hogy az országos mellékúthálózat 71 százaléka tartozik a ?rossz? vagy a ?nem megfelelő? kategóriába, míg 2013-ban ?csak? 63 százaléka tartozott ide, ebből is látszik szerinte, hogy romlott a helyzet. Keresztes úgy véli, csak erre az egy célra sokkal több pénzt kellene elkölteni, mint 150 milliárd forint. Hozzátette, nem igaz, hogy ne lenne erre pénz. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a napokban Szerbiában megerősítette, hamarosan aláírják a szerződést a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséről, ami a legszerényebb becslések szerint is 500 milliárdos projekt lesz, aminek semmi más jelentősége nincs, mint hogy Kína számára referenciamunkát biztosítson az EU-ban. Hangsúlyozta, a kínai hitelt a magyar adófizetők fogják visszafizetni, de a beruházás magyar közlekedési igényt nem fog szolgálni.
Elmondta, az LMP figyelemfelhívó kampányt indít el ma a Facebookon, aminek első része a közúthálózat állapotáról szól majd.
Hohn Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy polgármesterekkel beszélgetve azt látja, inkább pesszimisták a Magyar Falu Programmal kapcsolatban, többek között például azért, mert sok régióban az egyéni körzetből az országgyűlésbe jutott fideszes országgyűlési képviselők már most elkezdték felosztani a pályázati pénzt, úgy, hogy a pályázatokat még senki be sem adta. Sokan attól is tartanak, korábbi rossz tapasztalataikra alapozva, hogy bonyolult lesz az elszámolási rendszer.
Ignácz József polgármester a falusi CSOK-ról beszélt. Elmondta, bár a részletes szabályokról még nem sokat tudni, naponta jelennek meg a sajtóban információk a témában. A reményt a csalódottság, majd a düh váltotta fel benne, tette hozzá, utalva arra, hogy a falusi CSOK esetében legalább egy éves folyamatos társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolnia minden igénylőnek, kétszer annyit, mint amennyit eddig kértek. Ezzel a nemrég még munkanélkülieket és a közmunkásokat kizárják a támogatásból. Ignácz szerint ezzel azok a gyerekek, akiknek a szülei nem tudnak megfelelni a feltételeknek, és ezért nem tudnak hozzájutni az amúgy a gyerekek után járó támogatáshoz, hátrányos helyzetbe kerülnek. A polgármester úgy véli, hogy ez az alaptörvénybe ütközik, ezért Keresztes László Lóránt segítségével az alkotmánybírósághoz fordul. Hozzátette, üdvözlendő lenne, ha egy jogszabálymódosítással a gyámság intézményén keresztül is igényelhető lenne a CSOK, mert akkor a szülők miatt egy gyerek sem esne el a normális lakhatás megteremtésének lehetőségétől
Keretes szerkezetek.
