Megpróbáltuk összeszedni, hogy a költségvetési támogatáson felül mennyi közpénzt csatornáztak a városi cégek az eladás előtt álló propagandamédiába.
Megpróbáltuk összeszedni, hogy a költségvetési támogatáson felül mennyi közpénzt csatornáztak a városi cégek az eladás előtt álló pécsi fideszes propagandamédiába. Más érdekességet is találtunk.
Mivel gyakran a legegyszerűbb kérdésekre sem válaszol a pécsi önkormányzat, illetve a városi cégek, így közérdekű adatigényléssel próbáltuk kideríteni, hogy az elmúlt években mennyi közpénz áramlott a fideszes propagandamédiaként is működő PécsMához és Pécsi Hírekhez. Az összegyűjtött adatokból – és a tavalyi beszámolóból – kiderül, hogy sokat, de nem eleget. A 2018-as évet például harminc milliós buktával zárta az említett termékeket gondozó Pécsi Kommunikációs Központ Kft., annak ellenére, hogy a garantált támogatáson és a becsatornázott pénzeken felül piaci értékesítésnek tűnő bevételei is vannak. De haladjunk sorjában.
Mit kérdeztünk?
A legnagyobb költségvetéssel rendelkező városi tulajdonú cégeknek, amelyek gyakran hirdetői, ügyfelei az önkormányzati médiának, ugyanazt a közérdekű adatigénylést nyújtottuk be. Ráadásul ugyanazon a napon, mert nem csak a kérdéseink megválaszolását, de annak határidejét is törvény garantálja. Szándékosan olyan adatokat kértünk, amiknek a kiadása könnyedén teljesíthető, többletfeladatokkal nem jár, így a kiadásukért csak bajosan lehetne pénzt kérni. Ezért a 2017. január 1-től 2019. április 30-ig megkötött hirdetési, promóciós és médiamegjelenésre vonatkozó szerződések listáját kértük a szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, a szerződő partner elnevezése és a megkötés dátuma megjelölésével.
A legtöbb városi cég a törvényi előírásokat betartva 15 napon belül válaszolt. Jó példaként a PÉTÁV-ot említhetjük, az ő adataik eleve megtalálhatók a cég weboldalán. A Pécsi Sport Nzrt., illetve a Pécs Zoo még kiegészítő információkat is küldött. Velük szemben rossz példaként a Pécsi Városfejlesztési Nkft.-t és a Pécsi Vagyonkezelőt találjuk. Utóbbi ellen keresetet nyújtottunk be bíróságon a Transparency International Magyarország segítségével. A többiek, azaz a Biokom Nkft., a Zsolnay Örökségkezelő és a Tüke Busz betartották a törvényi minimumot.
Közben – jóval a törvény által előírt határidőn túl – a Pécsi Városfejlesztési Nzrt. mégiscsak válaszolt a kérdéseinkre. Érdekes módon, mindössze két nappal azután, hogy ebben a cikkben megírtuk: közérdekű adatigényléseink sorozatos figyelmen kívül hagyása miatt a Nemzeti Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bepanaszoltuk a városi céget. A Pécsi Vagyonkezelő elleni per – szakértők szerint egyértelmű – eredményét sajnos nem tudjuk megvárni ehhez a cikkhez, de ígérjük, hogy azokról a fejleményekről külön beszámolunk.
Mit találtunk?
A vizsgált években a pécsi városi cégek elsősorban keretszerződéseket, másodsorban alkalmi, egyedi szerződéseket kötöttek a Pécsi Kommunikációs Központtal. Előfordult, hogy a teljesítések – igénybe vett szolgáltatások – tükrében a keretösszeget emelni kellett, de általában ezek kimerítéséig hirdettek, vettek igénybe szolgáltatásokat. Persze felmerül a kérdés, hogy mi értelme van egy gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő városi céget hirdetni? Egy teljesen általános céghirdetésnek – a közpénzégetésen és propgandafinanszírozáson túl – sok értelmét nem látjuk. Nagyban, ezt a Szerencsejáték Zrt. és MVM ciklusokon átívelő gyakorlata jól példázza.
Azonban adódhatnak esetek (álláshirdetés, rendkívüli események, kampányok, fontos közérdekű információk, menetrendváltozás, stb.), amiket van értelme a médiában hirdetni. Ilyenkor egy hatékony médiamix (azaz különböző újságok, hírportálok, rádió, tv, stb. segítségével, célzottan kialakított felületvásárlás) az ideális. Viszont, pusztán a kikért adatok alapján azért sem könnyű tisztán látni a pécsi helyzetet, mert a városi cégek egy részének a kommunikációját is a PKK-ba integráltatta a városvezetés. (Ami szakmai szempontból önmagában is aggályos, hiszen így – adott esetben – az újságíró akár saját kollégáját kérdezheti. Ez több, mint furcsa hiszen érdekellentétek is kialakulhatnak egy cégen belül, amit aztán a főnökségnek kell feloldani. – a szerk.)
Mindenesetre az is érdekes, hogy mennyire hasonló keretösszegeket „alkudtak ki” teljesen más profilú és így – feltételezhetően – teljesen más igényekkel rendelkező városi cégek.
Meg az apró
Az összesítésünkből az is kiderül, hogy a nagyobb városi cégek így összesen 60 millió forintról kötöttek szerződést a PKK-val 2017-ben, de 2018-ben és 2019-ben is 42-42 millió forintról.
Ezeken túl, és persze a 200 millió forintos költségvetési támogatáson felül, Pécs városa 2017-ben legalább öt határozott idejű szerződést is kötött a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-vel. Ezek végösszege 62 millió forint, azonban nem mindegyik realizálódhatott azóta sem valós bevételként. Ennek oka, hogy a projektek, amiknek a költségvetéséből forrásokat különítettek el kommunikációra, még nem fejeződtek be, illetve el sem kezdődtek (pl. leendő pécsi akvapark), így teljesíteni és kiszámlázni sem lehetett ezeket a szolgáltatásokat. Kérdés, hogy mi lesz ezeknek a projekteknek a kommunikációjával, ha esetleg valóban sikerül privatizálni a PKK-t?
Furcsaságok, anomáliák
A szerződésekkel kapcsolatban a tényleges teljesítést nyilván nehezen vitathatjuk. Egy esetleges ellenőrzés során valószínűleg az derülne ki, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Ugyanakkor, a hirdetések, szolgáltatások gyakorlati hasznát már nehezebb volna 100%-osan alátámasztani. Nem egyszer fordult elő, hogy például a Zsolnay Örökségkezelő sajtóközleményei mögé egyszerűen odatettek egy (x)-et ezzel jelezve, hogy fizetett tartalomról van szó.
Az pedig – bár nem városi cég hirdetéséről van szó – külön vicc kategóriába esett, amikor sokáig úgy volt fent egy korrupció elleni küzdelemről szóló kormányzati hirdetés a pecsma.hu-n, hogy a linkje sehova sem mutatott, önmagában pedig szinte semmi információt nem hordozott a kép.
Új nagymenők, régi vazallusok
Elsősorban ugyan a Pécsi Kommunikációs Központra jutó közpénzek útját vizsgáltuk, nem lehet figyelmen kívül hagyni a többi, NER-nek kedves helyi médiacéget sem. Ezek közül egyértelműen az egyik legkomolyabb szereplő – alig néhány év alatt – a P1-cégcsoport lett. Fodor Józsefnek, a városi tulajdonú Irány Pécs Nkft. vezetőjének az érdekeltségébe tartozó három cég a Zsolnay Örökségkezelővel 2018-ban legalább nettó 240 millió forint értékben kötött médiaszolgáltatásokról szóló szerződéseket. (A szintén Fodorhoz kötődő Rádió 1 Pécsről és a frekvenciapályázat visszásságairól a Szabad Pécs is beszámolt.) Ez az összeg a teljes cégcsoport életében sem elhanyagolható mértékű bevételnek látszik, a legnagyobb falat ebből azonban P1 Rádió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötött “rádió- és televízióműsor készítése, sugárzása, műsoridő biztosítása” címen futó szerződés. A ZSÖK által megküldött táblázatból ez, a legnagyobb tétel nettó 165 millió Ft-ról szól, ami egy 2019-től induló hároméves keretszerződés. A P1 Rádió Kft.-t egyébként 2017-ben hozták létre, de az első „igazi” éve 2018 volt. Értékesítésből rögtön 149 millió forintos nettó árbevételre tett szert, az adózott eredménye pedig 61 millió forint lett.
Érdekes fejlemény, hogy közvetlenül csak a Biokom (gyászhirdetések jutaléka) és Pécsi Sport Nzrt. kötött az elmúlt években szerződést a Dunántúli Naplóval (MediaWorks illetve KESMA). Ráadásul utóbbi esetében ezek az 500 ezer forint körüli, fél illetve egy évre szóló keretösszegek a többi városi cég médiás szerződéseinek tükrében csak aprópénznek tűnnek.
A Pécsi Napilapot (pecsinapilap.hu) kiadó Lexum-Invest Kft. is kieshetett a pixisből, hiszen korábban jó néhány városi céget a hirdetői között tudhatott, ma már ezek lemorzsolódtak. Ebből a körből két kitartó hirdetője volt még 2017-ben a cégnek: havi 300 ezer forintról szóló szerződésük volt a Biokommal és egyéves nettó 2,4 millió forintos megállapodást kötöttek a Tettye Forrásházzal Tüke Busszal. (Javítva, a tévedésért elnézést kérünk. – a szerk.)
Közvetlen kapcsolatot a Pécsi Újságot kiadó – és Pauska Zsolt érdekeltségébe tartozó – Equator Média Kft.-vel ma már nagyítóval kell keresni, pedig egykor – a Fidesz hatalomra kerülése után szinte azonnal – igen jól mutató megállapodásokat kötöttek. Azért a Pécsi Kommunikációs Központ nyilvánosan is elérhető szerződései között találni érdekességeket: 2016 őszén fél évre és nettó 6,33 millió forintról szóló megállapodást kötöttek egy közbeszerzés alapján.
Tény, hogy ugyanebben az időszakban a P1 itt is jobban járt: szintén egy közbeszerzés alapján fél évig havonta nettó 1,8 millió forintot számlázhattak a Pécsi Kommunikációs Központnak.
Influenszermarketing 1.0
Azt már csak külön érdekességként tesszük hozzá, hogy a Pécs Zoo innovatív – bár vitatott – hirdetési formákkal is kísérletezik. A kikért adatokból kiderül, hogy a népszerű YouTube-os PamKutya csapatának 500 ezer forintot fizettek a fókás epizódért. Ezért:
Az 1,8 millió megtekintés önmagáért beszél, bár az számunkra egyáltalán nem derült ki a videóból, hogy fizetett promócióról van szó. (A videó 2017-es, azóta sokkal szigorúbb szabályozása van a kérdésnek.) Más termékelhelyezés is van a 10 perces alkotásban, így valószínű, hogy a félmillió forint nem a teljes költségvetése volt a projektnek.
Viszont egy másik vlogger videóját az alkotó kérésére üzleti titoknak nyilvánították, ami jogilag erősen vitatható. Mindenesetre most nem derült ki, hogy Dobó Ági – Kiscsaládom vloggert és ezt az 51 ezer megtekintést begyűjtő 22 perces videót mennyi közpénzzel támogatta (már egyértelműen jelölve) a Pécs Zoo.
Frissítés (2019.08.26.): A cikk folytatása itt olvasható.
A közérdekű adatigénylésünk eredményét, azaz a városi cégek által küldött dokumentumokat tömörített zip formátumban innen lehet letölteni. A fájl megnyitásához szükséges jelszó „akcios_a_pecsi_propaganda01”. Jó böngészést! Ha valami érdekeset fedeznek fel, amit mi kihagytunk, akkor kérjük, jelezzék a szabadpecs@szabadpecs.hu e-mail-címen.
