Gyertyát gyújtottak, vonultak, Btk-szigorítást javasoltak, és mindenféle erőszak ellen demonstráltak szombaton Siófokon, egy néhány hete történt kutyagyilkosság kapcsán.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az országos sajtó a múlt hónapban nem valamelyik strand, hanem az egyik városszéli panzióban történt sajnálatos eset kapcsán írta le a legtöbbször Siófok nevét. Egy, magát kutyabarát helyként hirdető szállás tulajdonosa egy vita hevében agyonütötte egy vendége kiskutyáját egy vascsővel. A rendőrség állatkínzás gyanúja miatt indított eljárást. Az eset után a Facebook-on hirdettek mostanra demonstrációt az ominózus siófoki panzió elé.
Gyalogmenet az erőszak ellen
Amelyre most nagy betűkkel ki van írva, hogy: „ELADÓ”. Nem tudni, az eset nyomán hirdették-e meg, vagy sem, mindenesetre a forgalmának és népszerűségének bizonyosan nem tettek jót a történtek. A Facebookon az eset nyilvánosságra kerülése után gyakorlatilag pillanatok alatt végigfutott az is, hogy pontosan melyik szálláshelyről is van szó.
Az egyébként évtizedek óta siófoki vállalkozó tulajdonosok a város másik felében lévő vendéglátó egységüket már régóta zárva tartják.
Mozgást szombaton nem láttunk a panziónál, amikor a néhány tucatnyi tüntető a bejáratától nem messze gyertyákat gyújtott az „Együtt az erőszak ellen” feliratú molinó mellett. Egy hangos szó nem sok, annyi sem hangzott el; néma tiltakozás volt ez, melyet követően az állatkínzás ellen demonstrálók menete rendőri felvezetés mellett gyalog indult el a városközpont felé, mintegy háromnegyed órás sétára.
Gyilkolótelepek állami pénzen
Beszédeket már a Fő téren tartottak az állatvédők, itt is csatlakoztak hozzájuk néhányan, többek is természetesen kutyával.
„Kutyák tucatjai halnak meg naponta, mindenféle emlékezés nélkül. Számomra a gyepmesteri telepek működése a legfelháborítóbb. Állami pénzen fenntartott gyilkolótelepek létezhetnek ma is, száz fölött lehet az ilyenek száma az országban. Számolatlanul mennek a halálba az állatok, de szerencsére egyre több már az állatbarát telep is, ahol nem altatnak, hanem ivartalanítanak, gazdát keresnek a befogott állatoknak” – ezt Lajos Valéria, a Siófoki Állatvédő Alapítvány aktivistája mondta beszédében.
Lajos Valéria szerint európai módon egységes gyepmesteri, ebrendészeti szabályozásra van szükség és arra, hogy az állami pénzeket önkormányzatok és állatvédők együttműködése révén felvilágosításra, ivartalanításra, menhely-létesítésre költsék. A cél az – tette hozzá –, hogy kevesebb állat kerüljön utcára, menhelyre, felelőtlen gazdához.
„Minden állat megérdemel egy szerető családot, mi ezért küzdünk nap, mint nap.”
A Lajos Valéria által kívánatosnak tartott állatmenhely működik egyébként hosszú évek óta Siófokon, önkormányzati támogatással, a szakemberek több ízben is példálóztak már országosan a tevékenységével (a szombati tüntetés céljaival egyetértett Lengyel Róbert siófoki polgármester is, erről levélben értesítette a szervezőket).
Nemkívánatos az elefánt
Az egyik szervező arról beszélt: nemrég született gyermekét arra neveli, hogy tiszteljen minden állatot a Földön. Papp Rita, a Civilek az Állatokért Egyesület vezetője pedig úgy vélte, a magyar döntéshozóknak is foglalkozni kéne azzal, hogy tiltsák be a vadállatos cirkuszi produkciókat, az elefántosokat, oroszlánosokat és hasonlókat. Azt mondta, hogy az Európai Unió 28 országából már 20-ban született ilyen jogszabály. Idehaza 30 ezer fölött jár az online-aláírásgyűjtés ennek érdekében.
Jámbor emberek kontra erőszakoskodók
„Azért jöttünk, hogy megmutassuk: vannak másféle emberek is” – kezdte felszólalását Szokolay Zoltán író.
„Ha maradt még természetes védekező reakciója ennek az országnak, akkor most működésbe kell hozni! Megálljt mindenféle erőszaknak! Meg kell védeni a jámbor embereket a gátlástalan erőszakoskodóktól! A jog állítólag miértünk, jámbor emberekért van. Ha pedig így van, akkor most itt, a siófoki tüntetésen jogszabálymódosítási javaslattal élünk, amelyet kidolgozott formában el fogunk juttatni Kövér László házelnöknek is” – követelte – és nem csak ő.
Mint mondta, egyrészt azt szeretnék, ha emelnék az állatkínzás büntetési tételét, és azt is, ha lenne alsó határa is, mert ma nincs. Tehát 1-3 év legyen a büntetési tétel, súlyosabb esetben 1-5 év.
Az állatvédők azt is javasolták, hogy a kirívóan durva elkövetők ne szabadulhassanak kedvezménnyel; se a kutya-, se az embergyilkosok…
