Azt tudjuk, hogy eredménytelenül zárult a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. értékesítésére kiírt pályázat, de azt, hogy egyáltalán volt-e kérője a propagandában erős Pécsmát és Pécsi Híreket is kiadó cégnek, még nem tudni. De az igazi kérdés nem is ez, hanem, hogy mi történhetett a színfalak mögött.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Értékesíteni kívánta a pécsi önkormányzat a 100%-os tulajdonában álló médiaholdingot, a Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) Kft.-t. Ez az a cég, amely kiadja Pécs szerintünk egyértelműen elsőszámú ner-es propagandatermékeit, az internetes Pécsmát, és a heti gyakorisággal megjelenő, ingyenesen terjesztett nyomtatott lapot, a Pécsi Híreket. 

A PKK-ra, mint ebben a cikkben megírtuk, július 29-ig várták a pécsi propimédiacégbe befektetni hajlandó vevőjelöltek ajánlatait. A cégért a város minimum 18 millió forintot szeretett volna kapni, és voltak egyéb kívánalmak is, amelyeket kikötöttek, például a statisztikai létszám megtartását legalább egy éven át.

Arról lapunk is értesült a pályázati határidő lejárta után, hogy nem lett eredményes a kiírás, és ezt a Pécsi Stopnak meg is erősítette a pécsi önkormányzat.

Amit biztosan tudunk tehát, az az, hogy eredménytelenül zárult a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. értékesítésére kiírt pályázat, de azt, hogy egyáltalán volt-e kérője a Pécsmát és Pécsi Híreket is kiadó cégnek, még nem tudni. 

Még szerdán fordultunk további kérdéseinkkel a pécsi önkormányzathoz és a város jegyzőjéhez, de egyelőre nem kaptunk választ. Azt tudakoltuk, hogy volt-e egyáltalán olyan jelentkező, aki  kiváltotta a pályázati csomagot (erről nincs semmilyen információnk), avagy olyan is akár, aki adott be ajánlatot, csak éppen bármi okból nem érvényeset. Ez utóbbiról a nem hivatalos értesülésünk az, hogy végül nem pályázitt senki. Azt is megkérdeztük persze, hogy meghirdetheti-e még eladásra ebben a ciklusban a PKK-t az önkormányzat, nyilván erre sem kaptunk választ. Amúgy nagyon érdekes helyzet lenne, ha lenne ismételt próbálkozás.

De az igazi, vagy az előzőeknél sokkal fontosabb kérdés az, hogy vajon mi történhetett a színfalak mögött. Mert azt egyértelmű, hogy az újabb blama a pécsi városvezetés eddig sem túl  izmos imázsát nem erősíteni fogja.

A véleményünk persze megvan a dolgok ilyetén menetéről, de teljesen egyértelmű, hogy hazánkban, pláne a ner Magyarországán egy ilyen stratégiai jelentőségű(nek vélt) önkormányzati cég értékesítése nem úgy működik, hogy jön egy kósza ötlet, azt kidolgozzák gyorsan, annyira legalább, hogy ki lehessen írni a pályázatot, aztán várják, hogy hátha megjön majd a vevő is.

Egyértelmű, hogy egy ilyen eladást a ner “profijai” alaposan előkészítik, előtte megbeszélik, hogy kb. milyen áron, milyen konstrukcióban, kinek vagy kiknek adják el. Még egyszer mondjuk: megvan erről a szisztémáról a véleményünk, de azért a pécsi (és úgy általában a magyar) önkormányzati cégek működése (tisztelet a kivételnek), nem éppen piaci alapú, vagy a normál piac logikája alapján működik.

És mondhatni, hogy ez kiváltképpen igaz például az önkormányzati médiacégekre, és azon belül is kiemelten a Pécsi Kommunikációs Központra. A jelenséget ebben a részletes, tényfeltáró cikkünkben bemutattuk nemrég.

A Pécsi Stop a már idézett cikkben is leírta, hogy Páva Zsolt leköszönő pécsi polgármester a PKK értékesítése kapcsán a júniusi közgyűlés elé benyújtott előterjesztésben azt írta, hogy

“a szervezeti és strukturális átalakítások során elérhető hatékonyabb, gazdaságosabb működés elérése miatt javasolja a cég nyílt pályázat útján történő értékesítését”.

A Pécsi Stopnak sem sűrűn válaszoló, de most kivételt tévő pécsi önkormányzat részéről azt is lenyilatkozták, hogy az erdménytelen pályázattól függetlenül a pécsi önkormányzati médiacég “működése zavartalanul folyik tovább”.

A valóban hirtelen jött, illetve a bejelentéshez képest igen gyorsan lefolytatott értékesítés, pontosabban értékesítési próbálkozás mögötti valós szándék előttünk továbbra is ismeretlen.

És nem csak az a része, hogy miért éppen most, egy ötéves önkormányzati ciklus végén, a soron következő helyhatósági választás előtt pár hónappal kerítenek erre sort, hanem körülbelül minden egyéb részletét illetően is. 

Vajon miért éppen most hivatkoznak arra, hogy sokba kerül a cég működtetése, amikor éveken át  nagyságrendekkel több, évi több tízmillió forinttal több pénzt toltak a PKK-ba, mint tavaly, pláne az idén? És miért éppen most lett sürgős az eladás, amikor elviekben annyira, de annyira rendbe lett téve a város költségvetése, hogy immáron a kerítés is kolbászból van Pécsett? Avagy persze mégsem teljesen.

De még ennél is érdekesebb, egyben jóval nyugtalanítóbb kérdés az üggyel kapcsolatban az, hogy vajon mi történhetett a színfalak mögött. 

  1. Mert vagy az történt, hogy meggondolták magukat.
  2. Vagy az, hogy olyan gondolta meg magát, aki már-már biztos vevőnek tűnt.
  3. Esetleg valóban van számba vehető vevő a PKK-ra, de nem ezekkel a feltételekkel (értsd: olcsóbban és kevesebb kötöttséggel) venné meg, és ebben volt egy kis félreértés.
  4. És persze az is lehet, hogy totális amatőrizmust és kapkodást sikerült ismét bemutatni a pécsi városházán. Sajnos láttunk már erre is példát korábban.

Az eladásról, főleg annak időzítése miatt szinte meggyőződésszerűen gondoltuk eddig, hogy ki akarták menteni a mostani ellenzék, illetve a nem kizárható módon jövőbeni új városvezetés elől a céget. Akár azért, mert arra startégialilag szükségük van, akár azért, mert ezt megígérték a cégben közreműködő embereknek, akár azért, mert sok olyan számla és szerződés futhatott át a cégen keresztül, amelyet nem kívántak a jövő esetleges pécsi ellenzéki vezetése orrára kötni. Avagy tényleg tárgyaltak már, és akár nem is kevés ideje a cég eladásáról médiaszereplőkkel, akik új tulajdonosként még hatékonyabban tudnák támogatni akár még a választás előtt is, a kampányban a helyi Fideszt.

Persze az is lehetséges, hogy éppen a helyi Fidesz fújta le az értékesítást, mert valami miatt  magabiztosabbak lettek a saját pécsi győzelmi esélyeiket illetően.

KategóriákMETÁL