Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya kétségkívül a 2015-ös Volvo-gate néven elhíresült ügy. A 3,5 milliárdos buszbeszerzés előzményeiről és hátteréről a Szabad Pécs 2018 elején kétrészes cikksorozatban számolt be. Másfél év múltán a történetet újabb két résszel folytatjuk. Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái. Tervünk szerint a Szabad Pécs a Volvo-gate hátterét feltáró cikksorozat utolsó, negyedik epizódját is közli ezen a héten. Abban a buszbeszerzési korrupciós botrány politikai  szálát mutatjuk be.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Az országosan, sőt a nyomozásnak “köszönhetően” nemzetközileg elhíresült 3,5 milliárdos pécsi használtbusz-beszerzés előzményeiről és hátteréről másfél éve, kétrészes cikksorozatban számolt be a Szabad Pécs.

Akkor részletesen írtunk arról is, hogy mi is történhetett, hogyan mozgathatták a több száz millió forintra rúgó korrupciós összeget a történet kulcsszereplői, és hogy min is bukhattak meg az elkövetők.

Már akkor azt írtuk: nem biztos az, hogy az igazi főkolomposokat, a közpénzlopást kitervelő és végrehajtó szereplőket/főszereplők mindegyikét fogják majd végül perbe. Sőt, azt is megírtuk, hogy közszereplők is érintettek lehettek a buszbeszerzési botrányban. Ám akkor, 2018. év elején még egyetlen személyt sem gyanúsítottak meg a bűnesettel összefüggésben Magyarországon. Már idehaza is nyomoztak az ügyet kirobbantó holland hatóságok kérésére, de a nyomozás csigatempóban haladt. Látszólag legalábbis mindenképpen, tekintve, hogy a nyomozást 2016 őszén indították el.

Három év múltán lezárják a nyomozást

A Szabad Pécs friss, nem hivatalos, de biztos értesülése, hogy a magyar hatóságok három év múltán, hamarosan lezárhatják a korrupciós ügy miatt indított nyomozást.

A 3,5 milliárdos hitelfelvételt célzó közbeszerzés kiírása 2015 januárjában volt, azaz csaknem öt éve, de a konkrét beszerzés előkészítése már annak előtte megkezdődött. A buszbotrányról szóló előző cikkeinkben hivatkoztunk is egy 2014 decemberében tartott rendkívüli  pécsi közgyűlési ülésre, ahol már szóba került a leendő közbeszerzési eljárás – és már akkor 3,5 milliárdos hitelösszegről szóló közbeszerzésről beszéltek. Noha, éppen ekkoriban szereznek tudomást a Tükénél a holland buszokról és azok lehetséges vételáráról.

Három gyanúsított (+1)

Amint a bevezetőben írtuk is, 2018. év elején még nem volt az ügynek egyetlen gyanúsítottja sem. Azóta ismert lett, hogy három személyt gyanúsított meg a rendőrség és hogy aztán lefoglalásokra is sor került, több száz millió forint összértékben.

Lapunk most azt is megtudta, hogy a korábban már közölt három gyanúsítotton kívül mást nem gyanúsítottak meg a nyomozás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök. Illetve mégiscsak lesz új gyanúsított, egy külföldi állampolgárságú férfi. Ő azonban már csak egy új, kapcsolódó eljárásban lehet gyanúsított. Róla cikksorozatunk befejező, terveink szerint holnap megjelenő részében részletesebben is szólunk majd. Mint írtuk, abban az ügy lehetséges politikai kapcsolatait mutatjuk be.

Volvo tükésítve, “eozinzöldben”

A 3 éve indult hazai nyomozás tehát hivatalosan még tart, de forrásaink szerint a nyomozás lezárás előtt áll, az eljárás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök már “referáltak” a Baranya Megyei Főügyészségen, de még biztosan van hátra a vádemelési javaslat ügyészségnek való megküldése előtt néhány fontos adminisztrációs lépés, például a gyanúsítottak és ügyvédeik számára szóló iratismertetés.

Az elszabadult euró ár a forintosított korrupciós összeget is emeli 

A Szabad Pécs információi szerint az ügyészség által korábban hivatalosan közölt egymilliárd forintot megközelítő, feltételezett elkövetési érték nem változott, az maradt 3 millió euró, ami a mai árfolyam már ténylegesen is egymilliárd forintot tesz ki.

Hűtlen kezelés helyett gazdasági csalás

Fontos új értesülésünk, hogy mostanra változtattak a feltételezett bűncselekmény minősítésén is. Korábban különösen jelentős vagyoni hátrányt (500 millió forint feletti feltételezett elkövetési érték) okozó hűtlen kezelés miatt indult el a rendőrségi eljárás. Ezt most a tudomásunk szerint megváltoztatták, a nyomozást úgy zárhatják le, hogy már gazdasági csalás gyanúja miatt tesznek vádemelési javaslatot. Aminek büntetési tétele a hűtlen kezeléssel megegyező, és szintén az összeghatárhoz kötött.

Breda, város és ügyészsége Hollandiában

Mint már ismert, a magyar hatóságokat, jogsegély keretében egy holland város, Breda ügyészsége kereste meg. A hollandiai ügyészség a magyar-holland ügylet kapcsán már 2016 ősze előtt nyomozni kezdett. Magyarországon a hollandok megkeresésére a Legfőbb Ügyész az ügyet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz rendelte, de a felügyeletet a Baranya Megyei Főügyészség látja el.

2015, 3 500 000 000, 115 (77+38)

Az ügyről is érdemes röviden szólni emlékeztetőül: a pécsi önkormányzat egyik többségi tulajdonú, a helyi buszközlekedés megszervezésével foglalkozó cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben 3,5 milliárd forintért 115 használt Volvo-buszt vásárolt Hollandiából, többségében szólót (77 db), mintegy harmadában csuklóst (38 db).

A közgyűlés nélkül nem ment volna

A buszok megvásárlását a pécsi közgyűlés fideszes többsége megszavazta, jóváhagyta. Az ő döntéseik nélkül, az összeg nagyságrendje miatt a Tüke Busz nem is vásárolhatott volna néhány busznál többet saját hatáskörben, ilyen jogot nem rendeltek a társaság vezetéséhez, így a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló pécsi képviselő-testület beleegyezése nélkül ez nem lehetséges.

Berkecz Balázs (ex-Együtt) kreativkodott a 2018-as választások előtti időszakban, kis meglepetéssel szolgált, a közgyűlési pulpitusra a kormánypárti politikusoknak játékbuszt ajándékozott 2018 februárjában – nem voltak miatta boldogok

Tehát a Tüke Busz vezetése akkor sem dönthetett volna sem a nagyságrend miatt sem a hitelfelvételről, sem a buszvásárlásról, még akkor sem, ha a társaságnak amúgy lett volna e célra saját forrása.

0,00 forint, nem több

Csakhogy nem volt, még néhány buszra sem volt elegendő pénzük, így még minimális önerőre sem futotta.

Sőt, a használt buszflotta megszerzésére a pécsi önkormányzatnak, sem volt pénze, egyetlen forint sem állt e célra rendelkezésre.

Mindezért a teljes összegre, a vételár 100%-ára közbeszerzést írtak ki pénzügyi szolgáltatók részére 2015 januárjának végén. A közbeszerzést három héten belül lezárták, és azt végül a K&H Bank, mai nevén a K&H Csoport nyerte.

Egymilliárd forint is lehet a korrupcióval érintett összeg a pécsi holland buszos Volvo-gate ügyben ? I. rész


Mindezekről korábbi cikkeinkben is írtunk már. Ahogyan arról is, hogy a pénz egy részét valójában nem a buszok vásárlására költötték el (a feltételezett egymilliárdos elkövetési érték nagy részét ez jelentheti).

A banktól megkapott teljes hitelösszeget, azaz a 3,5 milliárd forintot Pécsről, a Tüke Busztól elutalták ugyan, de az összeg nem a tényleges eladóhoz, hanem egy közvetítő céghez került.

A célországba, azaz Hollandiába érkezett meg a 3,5 milliárd forintak megfelelő euró, de nem a buszokat tulajdonló hollandiai Volvóhoz, és nem is a gyártói aranykártyás járműparkot a 2015-öt megelőző 7-8 évben használó, Breda város központjával szerveződő kistérségi közösségi közlekedési társasághoz, hanem a Bus & Coach Trade BV nevű, alapvetően buszkölcsönzéssel, utazásszervezéssel és (használt) járművek értékesítésével foglalkozó magán társasághoz.

A pénz egy részének nem is kellett megérkeznie sosem

Onnan azonban a teljes összeg már nem érkezett meg a buszokat eredetileg áruba bocsátó hollandiai Volvóhoz. Merthogy a buszflotta nem 3,5 milliárd forintba került, hanem jelentősen olcsóbb volt. Azt cikksorozatunkban leírtuk már, hogy a Tüke Busz a pécsi közgyűlés felhatalmazásával adás-vételi szerződést a Bus & Coach Trade BV-vel kötött, mert ők voltak a 2015 tavaszán kiírt járműpark megvásárlását célzó nyilvános közbeszerzési eljárás egyetlen érvényes pályázói, és így nyertesei is.

A szemfüles, szerencsés hollandus

Akkor ugyanis már csak a Bus & Coach tudott pályázni. Azt feltételeztük másfél éve is, és most is csak feltételezésként tudjuk megírni, hogy a Bus & Coach ekkorra már egy opciós vételi ajánlattal megszerezte a 115-125 darabos buszpark feletti tulajdonosi jogokat. Azaz ők a közbeszerzésre – és ezt majdnem száz százalékos bizonysággal állítjuk – jogszerűen jelentkeztek. Sőt, ezzel a buszparrkal nem is tudott volna a mi logikai következtetésünk szerint más cég pályázni. Márpedig a pécsi önkormányzatot vezető közgyűlési többség jóváhagyásával, a Tüke Busz által kiírt közbeszerzési eljárást gyakorlatilag erre a buszflottára írták ki. Magyarán a szóban forgó használt holllandiai Volvo-flottával lehetett erre a kiírásra sikerrel kecsegtetően jelentkezni, egyéb más indulóknak esélye nem volt (legfeljebb  matematikai).

Egymilliárdos pécsi Volvo-gate ? II. rész


Mindezt azért is kellett feleleveníteni, mert az ilyen és ehhez hasonló, önmagukban is érdekes részletek lehetséges okait és következményeit egybeolvasva már könnyen megfogalmazódhat a laikusokban is az a gyanú, hogy egy előre eltervezett, sem összegét sem kivitelezését tekintve nem kispályás korrupciós ügy zajlott a szemünk előtt. Amelynek során amellett, hogy megoldották a pécsi önkormányzat közlekedési cégének kétségtelenül sürgős megoldást igénylő problémáját (magyarul hoztak egy majdnem  teljes flottányi használt buszt), a közbeszerzés során mesterségesen “teremtettek” egy, a buszok megvásárlása szempontjából felesleges, de igen jelentős pénzforrást.

Valójában érték feletti összeget kértek kölcsön

Magyarul jóval magasabb összeg hitelfelvételére írtak ki közbeszerzést, mint amelyre valójában szükség volt a buszok megvételéhez. Már, ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy akár a pécsi önkormányzat vezetésének, akár a buszos társaságnak, és az ő ügyleteiket rendszeresen segítőknek, ellenőrzőknek azzal a céllal kellett ennek a beszerzésnek nekiindulniuk, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legjobb ár-érték arányú, megfelelő számú és műszaki állapotban lévő, lehetőleg egységes járműparkot vásárolják meg, a lehető legolcsóbban. Azaz jó gazda módjára járnak el.

Mennyi? Nem annyi

Csakhogy a pécsi buszos cégnél és a pécsi városvezetésnél is ott volt az az információ már 2014 őszén-telén, amely tudatta, hogy van egy eladósorba került nagy, 125 darabos buszflotta Európában, Hollandiában, amit mintegy 2,8 milliárd forintnak megfelelő eurós kikiáltási áron eladnának. Ebből lett az, hogy végül nem 125, hanem 115 buszt vásároltak meg (a tíz eredetileg is légkondícionált járműveket egy másik magyar buszos közlekedési társaság szerezte meg), és a valami okból 3,5 milliárd forintos hitelre kiírt közbeszerzés maximális összegéért, 3500 millió forintért vették meg a 115 használt Volvót, de már az időközben felbukkanó “ügyes” hollandiai közvetítő cégtől. Amely valami okból tudomást szerzett az eladó buszokról, és annak ellenére, hogy nekik erre nem volt pénzük, opciós jogot kötöttek ki a buszflottára, mielőtt még a pécsiek léphettek volna.

FRISSÍTÉS – november 4. 17.55 – Itt az ígért negyedik rész

Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, IV. rész – A politikai kapcsolat

Kábé 1 milliárd (kb. ezer millió)

Az, hogy az egymilliárdos összeg, amely után nyomoznak, hogyan jött ki, pontosan nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Bus & Coach és a tényleges eladó végül nem is 2,8 milliárdért, hanem olcsóbban, akár nagyjából 2,5 milliárd forint körüli összegért kötött üzletet. A nem kis különbözet nagy része pedig végül magánzsebekbe vándorolt, mint megírtuk. Csak a holland banki szféra vészjelzőrendszere, a kulcsfigurák, vagy minimum az egyik szereplő óvatlansága (=ostobasága), és a holland hatóságok ravaszsága akadályozta azt meg, hogy a korrupciós összeg teljes egészében ténylegesen is bekerüljön az említett kulcsfigurák zsebébe. A tudomásunk szerint ugyanis a lefoglalt pénz, több száz millió forintnak megfelelő euró jelenleg is zár alatt van Hollandiába. Arról, hogy hogyan is zajlott/zajlódhatott a gyakorlatban a pénz mozgatása, másfél éve, ebben a cikkünkben írtunk.

És még röpke 440 millió

Csakhogy nem csupán a Pécsről elutalt 3,5 milliárd és a ténylegesen a buszokért kifizetett összeg közti pénz jelenti a kárt, amit a pécsiek elszenvedtek.  A nyomozás az alábbiakban tárgyalandó részletre nem terjedt ki, hiszen nem része a feltételezett bűncselekménynek, de több, mint 400 millió forintról van szó, ami a banki hitelhez köthető.

Mint írtuk ugyanis, a K&H Bank nyerte meg a hitelfedezet biztosítására szóló közbeszerzést. Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési kiírásra jelentkezők közül a K&H egyetlen igazi vetélytársa az OTP Nyrt. volt. Ők azonban valójában egy olyan körülmény miatt maradtak alul, és nem lettek nyertesei a kölcsönbeszállítói közbeszerzésnek, amely pedig éppenhogy a szabályok követéséről és megköveteléséről szóltak.

Nem győztes ajánlat

Az OTP ajánlata ugyanis a Szabad Pécs értesülése szerint jóval kedvezőbb volt, mint a K&H Banké. A visszafizetendő összeget tekintve az OTP által ajánlott konstrukció az általuk kért olcsóbb kamat miatt a futamidő végéig több száz millió forint, mintegy 440 millió forint megtakarítást jelentett volna az adós gazdálkodó szervezetnek, azaz a Tüke Busznak, és persze így Pécs városának és a pécsieknek. A tíz éves futamidejű hitelnél évente nagyjából 44 millióval kellett volna kevesebb kamatot fizetni tehát, ha az OTP adhatja a kölcsönt.

Macerás ügyek

Csakhogy az OTP a Szabad Pécs információi szerint ragaszkodott a jogszabályokhoz és megkövetelte azt, amit a versenytársának is ki kellett volna kötnie az általunk megkérdezett, közigazgatásban dolgozók, banki szakemberek és ügyvédek szerint: az önkormányzati hitelfelvételhez szükséges előzetes kormányzati jóváhagyást. Mint ismert ugyanis, az önkormányzati hitelfelvétel 2018 januárjától szigorodott, de már előtte is, a 2011-ben meghirdetett nagy állami-önkormányzati hitelátvállalási program elindulása után hitelstopot vezettek be. És 2015-ben már egészen biztos, hogy az önkormányzatoknak az egy éven túli hitelek felvételéhez, pláne több milliárdos hitelfelvételhez előzetes kormányengedély volt szükséges. Ezeket a kéréseket kéthetente tartandó kormányülésekre kellett előterjeszteni, és ott döntötték el azt, hogy hozzájárulnak-e az új/újabb hitel felvételéhez vagy sem. Ezt nyilvánvalóan a bankok is tudták, így ki is kötötték, vagy ki kellett volna kötniük, kis túlzással rutinból. 

Kész. Fizető. Kezeslábas.

A K&H Bank azonban nem kért ilyen engedélyt, számukra elegendő volt a pécsi önkormányzat nyilatkozata a szerződés záradékában, amelyben a visszafizetésre garanciát vállalnak többségi tulajdonosként. Lényegében tehát készfizető kezességről volt szó. Fontos megjegyezni, hogy a többségi tulajdonú önkormányzati társaságokról is szó van ebben a körben, nem csak a közvetlenül az önkormányzatokról. Pláne, ha egy település önkormányzata belép egy hitelfelvételbe kezesként.

Pécsnek tehát annyira kellettek a buszok, hogy az akkori városvezetést és közgyűlési többséget nem hatotta meg az, hogy a hitelfelvételt célzó közbeszerzésből végül egy jóval drágább ajánlatot tevő bank került ki győztesen. A közbeszerzés során lepontozták a “kekeckedő” OTP-t.

Politikai lobbi numeró unió

Ami a politikai részét és a jó gazda szerepét jelenti, nem döntött senki úgy, hogy akár érvényteleníti a beszerzést és új eljárást ír ki, akár bevállalja az olcsóbb hitelt, és beszerzi a  kormány előzetes engedélyét. Ami ebben a helyzetben azért is érthetetlen, mert azt azért kevesen vitatják, hogy buszokra előbb-utóbb szükség lett volna – de inkább előbb. Csakhogy ne feledjük, mert akár ennek is lehetett szerepe abban, hogy nem lett meg a kormányengedély: a buszokat jóval olcsóbban vették mint amennyi hitelt felvettek. Egy esetleges külsős ellenőrzés talán erre a részletre is fényt deríthetett volna. Nem mondjuk, hogy emiatt döntöttek a K&H mellett, és nem például az elhúzódó eljárás megakadályozása miatt.

Belekevertük Orbánt, pedig a Páva, Bánki, Csizi, Hoppál sorról beszéltünk

Mindenesetre az biztos, hogy politikai lobbira mindenképpen szükség lett volna, valószínűleg a gyakorlatban magánál Orbán Viktornál kellett volna azt kérni, hogy engedélyezzék a hitelfelvételt. Ez végső soron a pécsi-baranyai országgyűlési képviselők és/vagy a polgármester politikai feladata lett volna nyilvánvalóan.

Az előzetes kormányengedélyt tehát akkor nem szerezték meg, és inkább megszavazták és aláírták a K&H szerződését, aztán felvették a 3,5 milliárd forintot. Vagyis a “bukó” összeg, innen nézve nagyjából 1,4 milliárd forint összeségében.

100%

Csakhogy nem csak a felvevő oldalán volt roppant fura ez az ügylet, hanem a banki oldalon is. És nem csak azért, mert nem kérték a kormányengedélyt. Mert, ha a “merev” szabályoktól eltekintenénk, mondhatnánk azt is, hogy a város kezességet vállalt, és ezt ők is kikötötték, valóban.

Igen ám, de mint mondtuk, a K&H a teljes vételárat finanszírozta. Magyarán 100%-os forrást nyújtott 2015-ben, azaz bőven a hitelválság után egy gépjárműpark, ráadásul használt gépjárművek megvásárlására.

Nem egy-két, hanem 115 busz teljes vételárára, azaz 3,5 milliárd forintra, nulla forint önrővel, tíz évre. Mint annak idején a rossz példaként emlegetett újautóvásárlásokkor. Egészen rendkívülinek tűnik a lehetőség a pécsi önkormányzat részére, hogy nulla forint saját forrással lehet használt járműveket hitelből venni. És még furcsább lesz ez az ügylet, ha még tovább gondoljuk a történteket.

Merthogy pályázni és egy nagyon rövid határidejű közbeszerzést megnyerni is más, és aztán a pénzt valóban elutalni a körülmények feltételezett ismeretében. Amelyek akár korábban is, de a tényleges ügylet, buszos adás-vétel előtt kiderülhettek egy alapos banki előkészítő munkával.

Merthogy elviekben látnia kellett, vagy legalábbis láthatta (megvizsgálhatta volna, sőt) a finanszírozó bank is azt, hogy az a cég, amelynek elutalják a felvett hitelt, valójában nem rendelkezik buszokkal, legfeljebb opciós joga lehet, a társaságnak a hivatalos papírokban a vagyonában nem szerepelnek a hitelfelvétel előtt a buszok.

Piacin túli

Egyértelmű közvetítői szerepről van szó, ami még egy normális átlagos piaci jutalék esetén talán bele is fért volna a “buliba”. De mint kiderült, és mint mondtuk, erre volt előzetes információja a pécsi önkormányzatnak és a pécsi buszos cégnek is: a BUS & COACH TRADE BV nevű holland társaságnak kifizetett 3,5 milliárd forinttal egy legjobb esetben is 2,8 milliárd forint értékű, de inkább csak 2,5 milliárdos használt, 7-8 éves járművekből álló buszparkot vásárolnak meg. Lefordítva még érthetőbbre: a K&H önerő kikötése nélkül, az előzetes kormányzati engedélyt mellőzve 3,5 milliárd forint hitelt ad a pécsi Tüke Busznak arra, hogy 2,5-2,8 milliárd forint értékű buszokat vásároljon meg. Nem is száz százalékos hitelt nyújtottak használt buszok megvételére, hanem valójában, végső soron 125-140%-osat.

Ha azt mondjuk erre, hogy különös, sőt szokatlan, sőt, rendkívüli, és nem a bevett gyakorlatnak megfelelő, akkor biztosan nem túlzunk.

Igaz, a másik oldalon meg is kérték az árát, kamatosan.

Kereskedelmi/Hitel

Lapunk megkeresete a K&H-t is ezekkel a kérdésekkel.  Emlékeztettük őket arra a kérdéssorunkban, hogy a buszok valójában 2,5-2,7 milliárd forintba kerültek, s hogy nyomozás indult a hitelük által biztosított beszerzéssel összefüggésben, egymilliárdos feltételezett elkövetési hűtlen kezelés/gazdasági csalási gyanúja miatt.

Azt kérdeztük, hogyan volt lehetséges, hogy állami engedély hiányában is adtak hitelt egy önkormányzati társaságnak, és elfogadták a helyett az önkormányzat készfizető kezességvállalását? Hogyan volt lehetséges, hogy elviekben 100%-os forrást adtak használt gépjárművek beszerzésére? Hogyan volt lehetséges, hogy valójában több, mint 100%-os forrást adtak hitelként használt gépjárművek vásárlására? Volt-e azóta ilyen esetük? Arra is rákérdeztünk, hogy mennyi jutalékot fizettek ki a hivatkozott hitel folyósítása után a “hitelt” intéző pécsi közvetítőiknek. (Lapunknak ugyanis vannak ilyen irányú nem hivatalos információi, és mint látható lesz mindjárt, ugyan nem válaszoltak erre a kérdésre, de nem is cáfolták.)

A válasz a következő volt: „a K&H Bank több évtizede foglalkozik a közszféra finanszírozásával. Az általunk kihelyezett hitelek kapcsán eleget teszünk a hatályos jogszabályi előírásoknak, a nyilvános pénzügyi tenderekre vonatkozó kötelezettségeknek, az önkormányzati alrendszer és kapcsolódó gazdasági társaságai hitelezésére vonatkozó, a stabilitási törvényben meghatározott eljárási szabályoknak, valamint a körültekintő banki kötelezettségvállalásra vonatkozó hatósági elvárásoknak”.

A bank tehát lényegében azt mondta, hogy szerintük teljesen jogszerűen jártak el.

?.?….?…?

Ettől teljesen függetlenül is adja magát a kérdés azonban, hogy miért nem az olcsóbb hitelt választotta Pécs és a Tüke Busz vezetése. Ki volt döntési és valódi, gyakorlati döntési helyzetben. Hagyagságból elkövetett “bűn”-e ez, vagy a korrupciót tudatosan, jó előre kigondolták. Kérdés persze az is, hogy később, a buszok beszerzésére kiírt közbeszerzést miért nem érvénytelenítették arra hivatkozva, hogy nem lehet 3,5 milliárdot fizetni egy hónapokkal korábban 2,8 milliárdos irányáron kínált 125 darabos flotta 115 (és 3-4 hónappal minimum idősebb) buszáért. Persze a fő kérdés az az, hogy miért írtak ki eleve 2,8 helyett 3,5 milliárdos összeggel közbeszerzési eljárást a hitelfelvételre.

Cikkünk befejező, negyedik részét a terveink szerint holnap este közöljük, a Volvo-gate politikai szálát mutatjuk be.

Cikkünk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.

KategóriákMETÁL