89 éves korában, csütörtökön elhunyt Kele Pál atya, címzetes apát, pécsi püspöki tanácsos, nyugalmazott plébános. Kele Pál mintegy ötven évet szolgált Pécsett.
Kele Pál atya a Pécsi Hittudományi főiskola nekrológja szerint 1930-ban született Karcagon. Gyermekkora óta a papságra készült. Gimnáziumi éveit Sopronban végezte, domonkos-rendi szerzetesnek készülve. A rend feloszlatását követően került a Pécsi Egyházmegyébe növendéknek, titokban “civil”-ként, mert volt szerzetesként hivatalosan nem lehetett diák. A szeminárium Győrbe való költözése után – szintén titokban – 1954-ben fejezte be teológiai tanulmányait és lett egyházmegyés pap.
Kele Pál volt az utolsó tanúja és még élő hallgatója az 1951-ben bezárt Pécsi Szemináriumnak. Káplánévei, majd az ibafai plébánosi évek után Pécs-Gyárvárosban később Pécs-Belvárosban lett plébános.
Mintegy 50 évet szolgált Pécsett, nagy köztisztelet övezte, melynek elismeréseként Tüke-díjat kapott.
Mint a hittudományi főiskolai nekrológ írja, Kele Pálban, “Pali atyában” benne maradt a domonkos lelkiség, az igehirdetés szolgálatának a fontossága. Ezért kérte fel Mayer Mihály püspök atya az újjáalapított Pécsi Püspöki Hittudományi főiskola tanárának. Közel egy évtizedig tanított homiletikát, beszédtant a felnövekvő papnövendékeknek, teológusoknak. Pali atya szívügyének tartotta mind az oktatást, mind a felnövekvő fiatalokkal való foglalkozást.
Élete hátralévő pár évét a Szent Lőrinc Gondozóotthonban töltötte. Megmaradt lelkipásztornak, gondozta, segítette az időseket, fontosnak tartva a szentségkiszolgáltatást.
