Életének 75. évében, méltósággal viselt, hosszan tartó betegség következtében elhunyt dr. Kiss László professzor emeritus, egykori alkotmánybíró és egyetemi oktató, közölte a gyászhírt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kedden.
Az alábbiakban a PTE ÁJK nekrológját adjuk közre mi is.
Kiss László 1951. február 10-én, Vas megyében, Jánosházán született. 1975-ben szerzett jogi diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Szamel Lajos professzor hívására a Közigazgatási Jogi Tanszéken kezdett oktatni, 1977-ben.
1992-től egyetemi tanár. Magyarországi kutatásai mellett 1988–1989-ben Humboldt-ösztöndíjjal a Marburgi Egyetem vendégkutatója volt. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 1982-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését.
Alapító elnöke volt a PTE ÁJK Doktori Tanácsának. 1998-ban megválasztották az Alkotmánybíróság tagjává. 2007-ben újraválasztotta az Országgyűlés. 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorává fogadta. 2016-tól a PTE ÁJK professzor emeritusa.
2020-ban oktatói és kutatói munkásságának elismeréseként a PTE Pro Universitate Quinqueecclesiensis kitüntetésében részesült, ugyanebben az évben Pécs Megyei Jogú Város Pro Civitate elismerését is átvehette. 2024-ben Tüke-díjat kapott. 2026-ban pedig Deák Ferenc Díjjal ismerték el.
Kiss professzor igazi egyéniség volt: emberként, munkatársként és oktatóként. Szívügye volt az alkotmányjog és a közigazgatási jog társadalmi rendeltetése és e jogterületek társadalmasítása. Hitte, hogy a jog végső célja az ember és társadalom életének, működésének javítása, egy jobb világ elősegítése.
A Közigazgatási Jogi Tanszék hőskorának emblematikus alakja volt. Tudományos felkészültsége, embersége és empátiája, valamint sajátos humora, szuggesztív előadásmódja a Kar egyik legismertebb és legelismertebb tagjává tette.
Igazi tanító volt. Ivancsics Imre elmondása szerint életében csupán egyetlen hallgatót buktatott meg, de utána őt is meghívta egy kávéra.
Nagyon fog hiányozni. Mindenki szerencsésnek mondhatja magát, aki ismerhette. Nyugodjék békében!
