Csonkítás, tömlöcbe vetés, halálbüntetés, deviánsok, sorolta politikusi Facebook-posztjában a minap a Fidesz pécsi frakcióvezetője. A jogász végzettségű dr. Csizmadia Péter írásában az “ún. jogvédőknek” üzent a “börtönbizniszként elhíresült ügy” kapcsán.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A büntetés-végrehajtás történetéből adott leckét a jogvédőknek (még pontosabban “az ún. jogvédőknek”) a jogász végzettségű, és a mindennapokban Pécsett ügyvédként tevékenykedő dr. Csizmadia Péter. A fiatal politikus most a Fidesz pécsi közgyűlési frakciójának vezetője, de az előző ciklusban a jogász végzettségű fiatalember az önkormányzat pénzügyi és gazdasági bizottságát vezette. Az előző időszakról, többek közt a pécsi adósság- és hiány felhalmozásáról is kérdezték abban a Pécsma-interjúban, amit lapunk is szemlézett.
A jobboldali politikus láthatóan igyekszik aktuális közéleti ügyekre is reagálni a Facebook-oldalán. Egyik minapi posztja ahhoz, a Fidesz által a sajtóban tematizált friss témához kapcsolódik, amelynek alapja a magyar miniszterelnök közelmúltban tett kijelentései, s az, hogy Orbán Viktor a napokban arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy függessze fel az elítélteknek megítélt állami kártérítés kifizetését. Ami gyakorlatilag legalább annyira szól a jogerős bírósági ítéletek megkérdőjelezéséről, mint a konkrét ítéletekről. Ami, tekintve a fékek és egyensúlyok (v. fékek és ellensúlyok) kívánatos rendszerét, a hatalmi ágak szétválasztását, egy új politikai közbeszédet nyitott meg a témában.
Dr. Csizmadia Péter a posztjában arról értekezik, hogy a 19. századig nem is voltak börtönök, vagy börtönbüntetés, mint büntetési forma, és a “tömlöcbe vetés” helyett fenyítés, csonkítás és halálbüntetés volt. Aztán pedig a börtönkörülmények olyanok voltak, hogy az elítélteket sok esetben a fegyházakban érte a halál. Habár a büntetés-végrehajtás történetéből igyekezett leckét adni, azt is írta, hogy a rossz börtönkörülmények jelentős visszatartó erővel bírtak, ma pedig azokhoz képest sokkal komfortosabbak a körülmények, mégis, “bicskanyitogató módon” az elítéltek követelhetnek meg maguknak kártérítést.
Mutatunk azért néhány cikket, amelyben szakértői megközelítést olvashatnak, avagy bemutatnak 20. század végi, 21. század eleji, a képviselő véleményéhez képest nem kívánatosan működő börtönről szóló példát is..
Egy egészen jól működő, komoly bűncselekményeket elkövető elítéltekre vigyázó norvég börtönszigetről írt riportot az Index. De ITT is írtak róla.
A Hír Televízió Youtube-ra feltöltött riportja magyarországi börtönkörülményekről.
A Helsinki Bizottság egy korábbi jelentése Márianosztráról.
Az Index, rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítésekről írt cikke, amelyben arról beszélnek, hogy milliós kártérítést általában olyanoknak ítélnek meg, akiket valóban nagyon rossz körülményekhez képest tartottak fogva más elítéltekhez képest.
A magyar VIP-börtönből mintaprojekt lett.
Érdekességként pedig álljon itt az Index írása az elítélt exfideszes Mengyi “Voldemort Nagyúr” Rolandról és a kecskeméti “parkettás” börtönről.
Itt pedig a teljes poszt a pécsi fideszes képviselőtől.
„A börtönbizniszként elhíresült üggyel kapcsolatban javaslom, hogy ismerkedjenek meg a magyar büntetőjog és büntetés-végrehajtás történetével az ún. jogvédők. A szabadságvesztés, mint büntetési forma ugyanis a 19. századig nem volt általánosan alkalmazott. A tömlöcbe vetés helyett különböző testi fenyítő, sőt csonkító büntetéseket szabtak ki a bűnösökre. A 19. században ez megváltozott és a halálbüntetés mellett a legkeményebb és egyik legtöbbet alkalmazott büntetéssé vált, sokszor az elítélteket a börtönökben érte a halál, mivel semmilyen, mai értelemben vett komfort vagy egészségügyi ellátás nem volt biztosított bennük. Rettegtek a börtöntől a bűnözők. A szabadságvesztés büntetés lehetősége ezért egészen az elmúlt néhány évtizedig nagyon komoly visszatartó erővel bírt a bűncselekmények elkövetése terén. A mai börtönállapotok viszont olyan színvonalú ellátást biztosítanak már az elítélteknek, hogy bármilyen vélt hiányosságra alapozva kártérítést követelni több, mint bicskanyitogató. Mégiscsak az lenne a funkciója a börtönbüntetésnek, hogy egyrészt elzárja a társadalomtól a deviánsokat, másrészt a bentlévőket minimum kényelmetlen, kellemetlen állapotban tartsa!”
19? Lapot!
