Újabb példát olvashatnak az alábbiakban arra, hogy az európai uniós pályázati források nemcsak a magán-, és nemcsak a közszférát gazdagíthatják, hanem az egyetemit is. És arra is jó példa az alábbiakban tárgyalt projekt, hogy az egyetemek nem egy esetben úgy vehetnek részt EU-s fejlesztésekben, hogy magáncégekkel közösen tudnak pályázni, nyerni, és előremutató beruházásokat, fejlesztéseket, kutatásfejlesztési vagy más projekteket megvalósítani. És arra is példa, hogy ezek egy része az egészségügyben hasznosulhat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
2023 végén zárult le egy nagyon érdekes, EU-s pályázati támogatással megvalósuló projekt Pécsen. A zMed Zrt. által, még 2017-ben megkezdett fejlesztési program célja az volt, hogy megkönnyítse az orvosok mindennapjait a diagnosztikában, egyúttal a betegségmegelőzésben és a gyógyításban oly fontos képalkotó eljárások területén.
A cél az volt, hogy a hagyományos CT- és MR-felvételekből olyan innovatív 3D- és AR-képeket alkossanak egy digitális mozgásrögzítésre alkalmas eszközzel, amelyek segítik az orvosi szakterületek együttműködésére alkalmas kollaboratív munkát, legyen szó diagnosztikáról vagy éppen műtéti tervezésről.
A szóban forgó projektben két további partner is részt vett, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet.
A zMed ráadásul egy helyi, pécsi cég. Ők tehát ebben a többéves programban – kiváló szakemberekkel kiegészülve – azon dolgoztak, hogy a jövő orvoslását mihamarabb elhozzák a hazai kórházakba és egészségügyi intézményekbe.
Egyedi fejlesztésük, a zMed Editor mára már olyan képfeldolgozást és megjelenítést tesz lehetővé, amely hiánypótló a piacon. Az orvosok egy időben dolgozhatnak a felvételeken, konzultálhatnak kollégáikkal, megoszthatják a képeket pácienseikkel. Emellett, mint említettük, műtéti tervezésben és előkészítésben is kiemelt szerepet kap az eszköz.
A fejlesztés 2017-ben indult. A csapat a projekt elején részletesen feltárta a kapcsolódó és rendelkezésre álló technológiákat, ezek felhasználhatóságának igazolására megvalósíthatósági prototípusokat is készítettek, ezzel előkészítve és támogatva a kutatói, fejlesztői és tesztelői munkát. Ezzel párhuzamosan feltérképezték, hogyan lehetne a rendszert beilleszteni az orvosi protokollba, megvizsgálták, hogyan lehet az eszközt oktatási célokra használni, illetve meghatározták a kutatásra kiválasztott szerveket és betegségeket, mindezekkel együtt pedig a kutatási és rendszertervet is.
Ezt követően kifejlesztették a projekt és az innováció legfontosabb alkotóelemeit: a statikus térrekonstrukciós és a dinamikus térrögzítő rendszereket, a feldolgozó algoritmusokat és eljárásokat, valamint a motion capture (digitális mozgásrögzítés) rendszereket és a rájuk kidolgozott eljárásokat.
A projekt végeztével létrejött egy olyan, kiterjesztett valóságot alkalmazó megoldás, amellyel a CT- és MR-felvételeket a felhasználók körbe tudják járni, és az egyes szerveket meg tudják vizsgálni különböző szögekből is. Mindemellett készült egy, a teljes emberi test mozgását leképező motion capture ruha, amellyel nyomon követhető a rehabilitációra szoruló betegek fejlődése.
Végül a kéz és ujjak mozgásának vizsgálatára is kifejlesztettek egy kiterjesztett valóságot alkalmazó megoldást, amivel modellezhetők az egyes kezet és ujjakat érintő betegségek – és azok gyógyulási folyamatai.
Az innovatív eredményeket három fő területen lehet alkalmazni
- a jövő orvosainak biztosít lehetőséget, hogy az oktatás a technológia fejlődésével még korszerűbbé váljon;
- vizuális segítséget nyújtva erősíti az orvos-beteg kapcsolatot és a kommunikációt;
- javítja a műtéti előkészítés hatékonyságát, így precízebb, időhatékonyabb és kockázatmentesebb lehet az orvosok munkája.
Komoly szakmai munka és éveken át tartó együttműködés kellett tehát a megvalósításhoz. A nyertes pályázati program teljes címe így hangzik: „Kiterjesztettvalóság-alapú 3D orvosi képek és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív egészségügyi segédeszköz (zMed) fejlesztése az orvos-beteg kapcsolat és az oktatás támogatására”. A projekt a GINOP-2.2.1-15-2017-00083 számon valósult meg a zMed Kft., a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem hatékony együttműködése nyomán, az Európai Unió kohéziós forrásai segítségével – a beruházás teljes értékét tekintve 81,22%-os támogatási intenzitással. Ami azt jelenti, hogy erre a fejlesztésre elköltött minden száz forintból több mint 81 forintot EU-s forrásból fizettek. A zMed és a PTE összesen mintegy 1,2 milliárd forint támogatási összeget kapott.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
