Emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután a Pécsi Tudomományegyetem egyik klinikáján több száz, halottakból származó koponyacsontra bukkantak – értesült a hírről a Szabad Pécs. A csontok kizárólag hamvasztás előtt álló holttestekből származhattak egy szakmai protokoll szerint. Egy részük egészen biztosan egyetemi oktatási célokat szolgált. A koponyacsontokat a pécsi fülgyógyászati klinikára szállították a hullaházból. A klinikavezető pécsi orvosprofesszor továbbra is a helyén van, sőt az egyetem rektora az eset miatt belső vizsgálatot sem indított. A nyomozással párhuzamosan gazdasági ügyek miatt viszont vizsgálódnak az egyetemen.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Cikkünk nagyon hosszú, részletes. Az alábbiakaban felvázolt esetről lapunk több hónappal ezelőtt értesült. Az elmúlt időszakban igyekeztünk a lehető legtöbb információt begyűjteni, de mint látni fogják, a hivatalos válaszok önmagukban nagyon kevés információval szolgáltak. A cikk hossza miatt néhány pontban felsoroljuk a legfontosabb információkat azoknak, akik most nem akarják egyben elolvasni a cikket, de kíváncsiak. Akik vállalkoznak rá, azok az alábbi összefoglaló részt akár át is ugorhatják.
- A PTE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának egyik, kulcsra zárt alagsori helyiségében egy egyetemi razzián több száz emberi koponyacsontra bukkantak
- Kétszáznál több csontról hallottunk, de lehet, hogy az, amit összességében “keresnek”, ennél is több lehet. Egyes források viszont azt mondják, hogy a megtalált csontok közt olyanok is voltak, amelyeket már orvosi egyetemi gyakorlaton használtak, csak még nem semmisítettek meg, mert még lehetett rajtuk dolgozni, gyakorolni.
- Az egyetem emberei valami miatt úgy döntöttek, hogy a csontokat le kell foglalni, és elszállítani onnan.
- Később az egyetem feljelentést tett, az NNI pedig emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt nyomozást indított.
- A csontok kizárólag hamvasztás előtt álló holttestekből származhattak.
- A pécsi fülgyógyászati klinikát vezető pécsi orvosprofesszor továbbra is a helyén van, az egyetem rektora belső vizsgálatot sem indított.
- A nyomozással párhuzamosan azonban gazdasági ügyek miatt vizsgálódnak az egyetemen, az érintett klinikán is, elsősorban az egyetemi alapítványok működését illetően.
- A klinikát vezető professzor szerint kizárólag annyi történt, hogy a korábbi gyakorlatot vitték tovább, kizárólag az orvosi egyetem és oktatás céljait szolgálták, de azt ő is elismerte, hogy az egyetemen le kellett volna már rég szabályozni ezt a kérdést, vagyis az emberi szervek és szövetek igénylését és beszállítását a különböző egységekre a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
- A szabályozás megtörtént, és azóta állítólag más egyetemeken is követték ezt a példát.
- Más jogi vélemény szerint azonban még a mostani szabályozás sem kellően alapos, sőt, a korábbi esetre utalva olyan vélekedés is él, amely szerint már a csontok birtoklása is felveti a bűncselekmény gyanúját.
- Az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy valóban kizárólag egyetemi oktatási célokat, és azon belül is pécsi egyetemit szolgáltak-e a lefoglalt emberi koponyacsontok, vagy máshová is kerülhetett, és azért fizethettek-e. A nyomozás során feltehetően, és a Szabad Pécs értesülése szerint is erre is megpróbálnak választ adni.
Az emberi fül mögötti páros koponyacsontot sziklacsontnak nevezik. A sziklacsont a halántékcsont egyik külön fejlődő része, benne helyezkedik el a közép- és a belső fül is. Az emberi csontot – a koponyacsontot is – az orvosi szakirodalom emberi szervként osztályozza.
Festékesvödörre emlékeztető tégelyekben tárolták a csontokat
2019 tavaszán a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja egyik klinikájának alagsori szobájában több száz, emberi koponyából származó csontra, úgynevezett sziklacsontra bukkantak. Akik felfedezték, konkrét bejelentésre érkeztek. Úgy tudjuk, valaki e-mailen bejelentést vagy névtelen bejelentést tett arról, hogy emberi koponyacsontokat tárolnak a PTE egyik klinikájának az alagsori szobájában.
A bejelentést komolyan vették. Az e-mail felelős vezetőkhöz is eljuthatott, mert a tudomásunk szerint azt követően viszonylag hamar egy, néhány főből álló csoport kivizsgálta a bejelentést. (Azt pontosan nem tudjuk, ki volt az eredeti címzett, és azt sem, hogy egyetlen címzettje volt-e a csontokról szóló levélnek.)
A bejelentésre kivonuló csoport egyik tagja – és szakértelme miatt talán annak vezetője is – dr. Tornóczki Tamás egyetemi docens, a PTE Pathologiai Intézetének vezetője volt a tudomásunk szerint.
Úgy értesültünk, hogy a bejelentő nagyon is tudta, miért és pontosan hová küldje az embereket, s hogy mit fognak ott találni. A kivonuló csapat a PTE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának egyik, kulcsra zárt alagsori helyiségébe érkezett meg.
A Szabad Pécs rendelkezik fotókkal az ottani állapotokról, habár a képek, amiket megkaptunk, nem feltétlenül a razzián készültek. Van olyan fotó köztük, amelyet meg tudunk mutatni, mert véleményünk szerint nem sért sem személyiségi, sem kegyeleti jogot, viszont hozzájárulhat az ügyről alkotandó, teljesebb kép kialakításához.
Konkrét helyszínre irányították a razziát
A koponyacsontokat, amennyire tudjuk, azonnal lefoglalták és elvitték, és jelenleg sem került vissza a formaldehidben tárolt csontok közül egyetlen darab sem a klinikára. Információink szerint a csont-razzia után született feljelentés, így a nyomozás is csak azt követően indulhatott meg. Azt nem tudjuk, hogy miért döntöttek úgy az egyetemi emberek, hogy a csontokat le kell foglalni, és elszállítani. Ezt a kérdést ugyanis, mint később látni fogják, nem tudtuk feltenni az egyetemi oldalon az érintetteknek. A csontok lefoglalása és elszállítása és a feljelentés is tény azonban.
Úgy tudjuk, hogy a feljelentést az egyetem tette, és mint írtuk, az e-mailen érkező bejelentésre is gyorsan reagáltak. Azt, hogy az egyetemen belül ki tette a feljelentést, avagy melyik szervezeti egység, mely vezető, biztosan nem tudjuk.
A feljelentés, illetve a tudomásunk szerint bizonyítékokként lefoglalt csontok hatására az ORFK alá tartozó Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást emberi test tiltott felhasználásának a gyanújával, ismeretlen tettes ellen, még a múlt év tavaszán.
Emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanúja
Az NNI-nyomozásokról az ORFK kommunikál a sajtóval, ezért őket kerestük meg több kérdésünkkel is az esettel összefüggésben. Leírtunk minden fontos részletet, információt, értesülést, amit az ügyről megtudtunk, s számos kérdést feltettünk a rendőrségnek a nyomozással kapcsolatban. A nyomozó hatóság közölni valója azonban csupán ennyi volt:
„az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad”.
Később ismételten megkerestük őket, de a válasz ugyanez volt, azaz: nincs érdemi változás – avagy nem mondják/mondhatják el, folyik a nyomozás, a fentieknek megfelelően. Azóta is több hét eltelt, harmadszor már nem kerestük őket, de lapunk úgy tudja, a nyomozás továbbra is folyamatban van, és egyértelműnek tűnik, hogy nem kívánnak többet mondani az eddigieknél a sajtónak.
Azon túl, hogy a rendőrségnél rákérdeztünk arra, hogy pontosan hány csontot találtak, s hogyan indult el a nyomozás, azt is megkérdeztük, hogyan lehetséges, hogy nincs még gyanúsítottja az ügynek. Illetve, hogy nem is hallgattak ki, még tanúként sem több olyan embert sem, aki kulcsfigurának tűnik az ügyben.
Még egyszer: egy pécsi egyetemi klinikán több száz emberi koponyacsontot találnak a múlt év tavaszán, az egyetem belső intézkedése során azokat lefoglalják, elszállítják onnan, majd feljelentést tesznek, ami után nyomozás indul. Egy laikus számára nem teljesen érthető, sőt, megkockáztatjuk: több, mint furcsa, hogy ilyen előzmények után a rendőrség hivatalosan nem kérdezi ki, sőt meg sem keresi ennek a klinikának az igazgatóját. A klinikát vezető orvosprofesszor legalábbis ezt állította nekünk egy korábbi személyes beszélgetés során. A rendőrségtől megkérdeztük azt is, hogy történtek-e kihallgatások, lefoglalások, vagy akár meggyanúsítás ebben az ügyben, de a válaszuk, mint látható is fent, ezekre a részletekre sem tért ki.
Nagyon speciális esetről van szó
Természetesen az nyilvánvaló, hogy egy nagyon speciális esetről van szó. Sőt, mindez még azt sem jelenti, hogy nem is lesznek újabb tanúkihallgatások az ügyben, avagy, hogy nem lehet a későbbiekben gyanúsítás, majd vádemelési javaslat is, de furcsának gondoljuk ezeket a részleteket és körülményeket.
A Szabad Pécs tudomása szerint a rendőrség azt is vizsgálja, hogy lehet-e szerepe az ügy megítélésében annak a többek által tényként közölt körülménynek – például prof. dr. Gerlinger Imre, a szóban forgó pécsi klinika vezetője is megerősítette ezt lapunknak –, hogy kizárólag olyan holttestekből “műtik ki” a pécsi egyetemi hullaházban (is) a sziklacsontokat, amelyekről tudni lehet, hogy az elhunytat hamvasztásra viszik majd a temetés előtt. És amikorra túl vannak már azon az időszakon, amikor a rokonoknak lehetőségük van megtekinteniük az elhunytat. Gerlinger Imre tehát megerősítette, hogy kizárólag hamvasztandó hallottból távolítanak el sziklacsontot, amivel arra is utalt, hogy ez szakmai protokoll. A rendőrségnél is érdeklődtünk erről a részletről természetesen, illetve elmondtuk, hogy mi így tudjuk, de ez is azon kérdések közé tartozott, amelyre nem kaptunk konkrét választ. Illetve nem kommentálták ezt az értesülésünket a nyilatkozatukban.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy a sziklacsont halottakból való “kiműtése” azzal a kockázattal jár, hogy azt követően esetleg már nem lehet a halott koponyáját úgy “rendbe hozni” – “esztétikai” szempontból tehát –, hogy például egy nyitott koporsós temetést 100%-os biztonsággal meg lehessen tartani. Természetesen elviekben ezeket a beavatkozásokat és szerv-kiemeléseket is dokumentálni kell.
Az egyetemről csak egy szűkszavú válasz érkezett
Kerestük dr. Tornóczki Tamást is, hogy a PTE Pathologiai Intézete vezetőjeként válaszoljon a kérdéseinkre – többek közt arra is, hogy ez a szakmai vélemény helytálló-e. Vagy, hogy például hogyan kell dokumentálni egy szerv kivételt.
Dr. Tornóczki, vonakodva ugyan, de igent mondott, a kérdéseink elküldése után azonban lemondta az interjúra egyeztetett időpontot, majd elállt a nyilatkozattól. Úgy tudjuk, hogy az egyetem, illetve a klinikai központ jogászai tanácsolták azt neki, hogy hivatkozzon a nyomozásra, és arra a korábbi egyetemi közleményre, amelyet a Szabad Pécs még a kórbonctani intézet vezetőjének megkeresése előtt kapott. Annyi bizonyos, hogy végül így tett. Dr. Tornóczkinak így azt, az előre el nem küldött, de az interjú előtt tervezett kérdésünket sem sikerült feltennünk, hogy teljes bizonyossággal lehetne-e azt tudni és ellenőrizni a hullaházból a krematóriumba való szállítás során egy elhunyt esetében, hogy egy, esetleg véletlenül fel nem jegyzett koponyacsont-eltávolítás a dokumentáció ellenére megtörtént-e vagy sem.
A PTE-n az egyetem vezetőjét, dr. Miseta Attila rektort kerestük meg elsőként ebben az ügyben a kérdéseinkkel, ennek is több hónapja már. Cikkünket ugyanis több hónapnyi előkészítés után jelentetjük meg. Az egyetemtől azonban csupán az alábbi, rövid hivatalos választ kaptuk:
„A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja (PTE KK) megerősíti, hogy érkezett levél a hatóságtól, amelyben nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda. A PTE KK maximálisan együttműködik a hatósággal, és mindenben támogatja annak munkáját. Tudomásunk szerint jelenleg is tart a hatósági eljárás, így további információkkal nem szolgálhatunk.”
Eddig nem volt, de most már van egyetemi szabályozás
Az is biztos hogy a koponyacsontok lefoglalása és a nyomozás elrendelése után a PTE rektora intézkedett, gyakorlatilag haladéktalanul, és az egyetem Szenátusa elfogadott a múlt nyáron egy új rektori utasítást “az oktatási célból, halottból történő szerv, illetve szövet eltávolításról és felhasználásról, illetve a holttesten végzett beavatkozás folyamatának szabályozásáról”. A szabályozás a kutatómunkára nem vonatkozik, kizárólag az oktatásra. Nem biztos lapunk azon értesülése, hogy a pécsihez hasonló “úttörő” szabályozást később más nagy magyar egyetemek is követték, avagy “lekövették”, éppen azért, mert nem volt ez a kérdés rendezett.
Visszamenőleg nyilvánvalóan nem hatályos
A Pécsett a múlt nyáron egészen biztosan elfogadott új szabályozás nyilvánvalóan kizárólag a jövőre vonatkozik, és próbál rendet tenni – vagyis a múltra, a 2019 augusztusa előtti időszakra, visszamenőleges hatállyal nem, nem is vonatkozhatna.
Ugyanakkor egy, általunk megkérdezett jogász szerint az elfogadott határozat még így is problémásnak tűnik. Pedig éppen az (lenne) a célja, hogy elsimítsa az esetleges jogi akadályokat, és felszámolja a korábbi, nem szabályozott, az egyetemen belül nem rendezett helyzetet.
Lehet, hogy még mindig nem az igazi a szabályozás?
A Szabad Pécs által megkérdezett jogász kifogása az volt, hogy az egyetem általánosságban engedélyezte/engedélyezheti a különféle, oktatási célra használandó testrészek kivételét, tárolását és felhasználását, vagyis nem minden egyes, egyedi esetre vonatkozóan. Pontosabban egy általánosított űrlap alapján lehet a szerveket megigényelni, amelyen nem egy-egy, hanem több, akár több tíz szervet is kérelmezhetnek az orvosi karon oktatók, aminek keretet egy általános szabályozás ad. Sőt, a megkérdezett jogász szerint a megfelelő engedélyek nélkül, önmagában a koponyacsontok birtoklása is felveti a bűncselekmény gyanúját – sőt, amennyiben több darab birtoklásáról van szó, az az ő jogi vélekedése szerint befolyásolja azt, hogy az adott bűncselekményt hány alkalommal valósították meg. Magyarán, ha pl. 210 emberi kopocsontot birtokol valaki, akkor ezek szerint e jogi vélemény szerint ő 210 alkalommal valósíthatta meg éppen azt a bűncselekményt, amely miatt a nyomozás elindult: az emberi test tiltott felhasználását. Megjegyzés: egyes forrásaink viszont azt mondják, hogy a megtalált csontok közt olyanok is voltak, amelyeket már orvosi egyetemi gyakorlaton használtak, csak még nem semmisítettek meg őket, mert még lehetett rajtuk dolgozni, gyakrolni.
Fontos kérdés, hogy bárki is fizethetett-e a csontokért
A sziklacsont-üggyel kapcsolatos fenti információk nagy része tény, kisebbik része – amint azt jeleztük is – nem hivatalos, de többek által megerősített értesülés. Ahogyan az is pletyka is meg nem erősített információ, hogy a rendőrség azt is vizsgálhatja/vizsgálhatta, hogy a koponyacsontok holttestekből történő kivételéért külön fizethettek-e a boncmestereknek. És, ha igen, kicsoda vagy mely szervezet, milyen módon, milyen összeget stb.? Illetve: a csontok beszállítását biztosító boncmesterek munkakörének a része lehetett-e akár a szóban forgó pécsi klinikának, akár más pécsi egyetemi vagy klinikai egységeknek a szervekkel és szövetekkel való kiszolgálása.
Úgy tudjuk, persze ezt sem tudtuk hivatalosan megerősíttetni, mert mind az egyetem vezetése, mind a patológia vezetője elzárkózott a részletes nyilatkozattól, hogy a közvélemény előtt mindezidáig elhallgatott ügy egyetemi kirobbanásakor felmerült az is, hogy amennyiben a fülgyógyászati klinika a továbbiakban is igényt tart az elhunytakból származó sziklacsontokra, még ha oktatási célra is, akkor azért fizessenek külön juttatást (például akár darabonkénti díjat) a pluszban elvégzett munkáért.
Mindenesetre, ha ez valóban elhangzott, az elfogadott a rektori utasításban nincsen nyoma, abba ilyen rész nem került be – feltételezve, persze, hogy a szabályozás elfogadása előtt juthatott eszébe a felelősöknek ilyen kérés, és feltételezve, hogy ha erre igent mondtak volna, az ebben a rektori utasításban szerepelne, és nem esetleg valamely más, kapcsolódó utasításban vagy szabályozásban, avagy akár az egyéni munkaszerződések módosításában. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy amennyiben elhangzott ilyen kérés, akkor az nem kizárólag a sziklacsontokra vagy a szóban forgó klinikára vonatkozhatott, hanem minden olyan esetre, amelyben a boncmestereknek “extra” munkát kell végezniük a speciális gyakorlati oktatás kiszolgálására.
A kegyeleti szempontoknak meg kell felelni
A rektori utasítás kitér arra is, hogy orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végezni kizárólag úgy lehet, hogy az nem zavarhatja a holttest kegyeleti szempontoknak megfelelő helyreállítását. Egy holttest anatómiai oktatás céljára akkor adható át, ha az elhunyt erről életében rendelkezett, kifejezett beleegyezését adta, avagy ha életében ez ellen nem tiltakozott, a temetésére kötelezett hozzátartozója a halált követő 30 napon belül ebbe írásban beleegyezett.
Még bonyolultabbá, másrészről viszont talán éppenhogy egyszerűbbé teszi ennek az ügynek a megítélését – illetve akár még a hatóságok munkáját is – az etikai engedély kérdése. Amire több forrásunk is felhívta a figyelmünket, és amelyre a már említett rektori utasítás is kitér a következőképpen:
„Oktatási célból, halottból történő szerv, illetve szövet eltávolítására és felhasználására, továbbá orvostudományi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozás végrehajtására, műtéti technikák begyakorlására kizárólag akkor kerülhet sor, ha ezt a Regionális (Intézményi) Etikai Bizottság előzetesen engedélyezte.“
(Ezt tehát, mint írtuk is fent, a koponyacsontra is vonatkozik, hiszen az emberi csontot az orvostudomány emberi szervnek minősíti.)
A Szabad Pécs tudomása szerint, és az általunk megkérdezett egyik jogász vélekedése szerint az etikai bizottság engedélye még az állítólag országosan is egyedülálló, múlt augusztusban elfogadott új belső egyetemi szabályozásnak, azaz a PTE említett rektori utasításának az elfogadása előtt is szükséges lehetett. Ugyanakkor lapunk úgy tudja, hogy az NNI által indított nyomozásban érintett, múlt év tavaszán lefoglalt több száz sziklacsontra vonatkozóan a fülgyógyászati klinika nem kért, így nem is rendelkezett ilyen engedéllyel. Persze, nem állítjuk azt sem, hogy akár a klinikán, akár az egyetemi vezetésben osztanák ezt a fenti jogi álláspontot. Az új pécsi szabályozás szerint azonban a szervek igényléséhez biztosan szükséges, és ilyen engedély kizárólag a patológiai és anatómiai intézetek vezetőinek az egyetértésével adható ki.
Formanyomtatvány
A szervek és szövetek igénylése tehát most már egy, erre rendszeresített formanyomtatványon történik és történhet. A leírás szerint több szervet és szövetet is lehet igényelni egyben, ésszerű határidőn belül, előre ütemezetten. A szervek, szövetek gyűjtésének kezdetét a patológiai intézet vezetője írásban visszaigazolja, amit az igénylő és a gyűjtésért felelős személy is megkap. Fontos: a szervek és szövetek oktatási célra való felhasználásánál külön, konkrétan említik, hogy a graduális és a posztgraduális képzésben felmerülő szerv és szövet felhasználási igényekről van szó. Ami egyértelműen és logikusan egyrészt a PTE képzéseit jelenti, és a hivatalos “iskolarendszerű” képzéseket.
A csontokat tehát elviekben már az új szabályozás, egészen pontosan a végre leszabályozott környezetben is kizárólag az orvosképzés során és annak érdekében lehetett volna felhasználni, kivenni az elhunytak koponyájából, tárolni, majd átadni az azokat kérelmező klinikának.
De a fülgyógyászati klinikán is arra hivatkoznak, hogy nem történt sem törvényszegés, pláne nem bűncselekmény, de még igazából szabálytalanság sem – ugyanis nem volt formálisan leszabályozva mindezidáig ez a terület, miközben már hosszú évek, évtizedek óta ez a gyakorlat élt.
Az tudniillik, hogy a fülgyógyászati klinikára koponyacsontokat, azon belül is az úgynevezett sziklacsontokból szállítsanak az orvosképzés segítségére, gyakorlatilag egy telefonhívás vagy e-mail üzenet alapján. Sőt, Gerlinger Imre klinikaigazgató professzor elmondta a Szabad Pécsnek, hogy nem követtek el semmit, sőt még csak semmi újat sem, az előző két, nagy hírű klinikaigazgató idején uralkodó gyakorlatot vitték tovább. Ami pedig Gerlinger doktor szerint hozzájárult ahhoz a progresszív orvosképzéshez és gyógyító munkához, amely a pécsi fülgyógyászati klinikát országosan vezető szerepbe helyezte. A professzor szerint szerencsés, hogy így a probléma (nincs szabályozás, pedig már réges rég kellett volna) felszínre került és az egyetem vezetése országosan egyedülálló módon rendezte, leszabályozta ezt a kérdést.
Korábban ugyanis semmiféle formális szabályozás erre nem volt, gyakorlatilag a korábbi évek gyakorlatának megfelelően kértek sziklacsontokat és kaptak is. Sőt, Gerlinger professzor szerint más intézeti egységekbe is így történt a különböző szervek és testrészek, szövetek beszállítása oktatási vagy akár éppen műtéti célokra. Volt azonban olyan más volt pécsi egyetemi klinikaigazgató, aki azt mondta, névtelenséget kérve lapunknak, hogy ez így nem igaz, merthogy ők például a megkapott szerveket mindig az etikai bizottság előzetes jóváhagyásával, és az ő előzetes kérésükre kapták csak meg.
A Szabad Pécs információi szerint a fülgyógyászati klinikán hosszú évek óta nem volt előzetes etikai engedély kérése, viszont van olyan nem hivatalos információink, miszerint a korábbi időkben, az egyik korábbi klinikaigazgató idején biztosan volt erre példa. Beszéltünk más pécsi egyetemi klinikai egység volt vagy jelenlegi vezetőivel is, akik azt mondták, tudtak arról tavaly augusztus előtt, hogy az előzetes etikai engedély szükséges a saját igénylésükhöz (beszéltek oktatási célú igénylésről és szervátültetésre vonatkozó kérelemről is), és rendre meg is kérték azt mindig.
A most nyilvánosságra került ügy azért is különleges, mert a lefoglalt szervek komoly mennyiséget jelentenek. Információink szerint kétszáznál több sziklacsontot foglaltak le, vagyis – páros szervről lévén szó – legalább száz halottból kellett kinyerni ehhez a mennyiséghez a csontokat.
A tudomásunk szerint lefoglalt több, mint 200 darab emberi koponyacsont mennyisége azért is “meredek”, mert a pécsi orvosképzésben évente néhány főnél, legfeljebb 8-10 főnél többen nemigen választják a fülgyógyászati szakosodást. Márpedig a sziklacsontokon való gyakorlás, a csontok csiszolása, megfúrása (és ez talán nyilvánvaló is) már csak a kifejezetten erre a területre specializálódni óhajtó hallgatóknak kötelező feladat, egyben kötelező vizsga elem. Lapunk úgy tudja, hogy az elmúlt néhány évet nem számolva a korábbi években ilyen mennyiségben nem került ki a pécsi hullaházból koponyacsont – sőt, valószínűnek tartjuk, hogy másféle csont vagy szerv sem.
Fontos elmondani, hogy azt senki sem tagadja, még az eset és történtek miatt lapunknak felháborodottan, de nevük elhallgatását kérve nyilatkozók sem, hogy a sziklacsontok valóban fontosak lehetnek az orvosképzésben, azon belül is azon hallgatóknál, akik a szakosodás előtt úgy döntöttek, hogy fülgyógyász szakorvosok szeretnének lenni.
Sőt, még azt is elismerték, hogy ez úgy is igaz, hogy sok országban nem valódi emberi csontokon, hanem műanyag, az emberi koponyacsontnak megfelelő modelleken tanulják meg a medikusok a sziklacsont megfúrását, reszelését stb. Érdemes talán megjegyezni azt is, hogy egyes nyugat-európai országokban léteznek csontboltok, ahol legálisan, ellenőrzött keretek közt, és persze pénzért hozzá lehet jutni szakorvosoknak, hallgatóknak a valódi emberi koponyacsontokhoz.
De miért tárolhattak be ennyi csontot? És ez sok-e?
Az egy fontos, s mind cikkünk, mind a nyomozás szempontjából is kulcsfontosságú kérdés lehet, hogy miért kerülhetett az elmúlt időszakban ennyi csont a pécsi klinikára. Már, ha igaz, hogy korábban ilyen mennyiségre nem volt szükség. Merthogy az egészen biztos, hogy az elmúlt években már nem maga az egyetem, vagy annak valamelyik egysége, klinikája, hanem a pécsi fülgyógyászati klinika alapítványa szervezte az úgynevezett sziklacsont kurzust.
Gerlinger prof. vezette az alapítványt
A klinikai alapítvány vezetője Gerlinger Imre, a klinika igazgató professzora. A néhány napos, és természetesen fizetős továbbképzést már gyakorló orvosok számára tartják, de néhány forrásunk szerint még ez sem indokolja feltétlenül ezt a mennyiséget. Merthogy elvileg még ott is legfeljebb egy-egy sziklacsontot kapnak a gyakorlat résztvevők. És bár a több évtizede útjára indított pécsi sziklacsont kurzus nem csak az országban, hanem nemzetközileg is szinte egyedülálló – Észak- és Nyugat-Európában például, valódi emberi koponyacsontokon biztosan nem gyakorolnak szervezett keretek közt –, a szűk keresztmetszet miatt az évente egyszer tartott ilyen továbbképzésen sincsenek néhány tíz főnél többen. Tavaly például 33 fő érkezett, közülük hárman külföldről, s húsz munkaasztalon, asztalonként 3-3 koponyacsonton gyakoroltak a továbbképzés 70 ezer forintos díját befizető orvosok.
Sőt, az aktuális, legújabb sziklacsont kurzust éppen a napokban tartották (értesüléseink szerint 30 fő részvételével zajlott a múlt héten, sikerrel). Azaz gyakorlatilag kb. nyolc hónappal később rendezték meg ahhoz képest, hogy a razzián lefoglalták a tudomásunk szerint több mint 200 csontot. És addigra, a tavaly májusi razzia idején már túl voltak az előző, a 2019. februári, sorban 23. pécsi sziklacsont-kurzuson.
A klinikavezető állítja, még csak ki sem hallgatták
Mint fentebb többször utaltunk is rá, lapunk felkereste prof. Gerlinger Imre klinikavezető főorvost is. Ő érdeklődésünkre elismerte, hogy valóban foglaltak le sziklacsontokat, és a tudomása szerint is folyik egy nyomozás. Ám mint mondta, neki nincs félnivalója, a rendőrség végzi a dolgát, folyik a nyomozás, amennyiben szükség lesz a vallomására, megadja. Merthogy hivatalosan őt nem keresték a hatóságok, tanúként nem hallgatták ki.
Arról is beszélt tehát, hogy ő e tekintetben nem újított, hanem egy korábbról megörökölt “gyakorlatot” vitt tovább, még pontosabban, az ő klinikaigazgatósága alatt is ugyanúgy folyt az egyetemi oktatást segítő koponyacsont-/sziklacsontrendelés és -beszállítás, mint azt megelőzően.
Az való igaz, hogy mint most kiderült, nem volt leszabályozva teljesen és pontosan az egyetemen belül ez a kérdés, a szervek és szövetek oktatási célra való megigénylése, és leszállítása, tárolása, de ez már a múlté, a múlt év nyarán ezt pótolták. Szerinte ugyanakkor mindez nem feltétlenül jelenti azt – és a véleménye is ez –, hogy nem is jelenti azt, hogy az éveken, évtizedeken át folytatott gyakorlat szabályellenes lett volna.
Hangsúlyozta ugyanis, hogy szerinte ők is, más klinikák és szervezeti egységek is az egészségügyi törvény értelmében jártak el. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy szerinte az, hogy különféle szerveket kivesznek halottakból, és azokat felhasználják az oktatás és továbbképzés során, az egyetem, a hallgatók, az oktatás és végső soron a betegek céljait szolgálja.
Azt is hangsúlyozta, mint erre már utaltunk, hogy nem csak az általa vezetett klinikát, de más egységeket is érintett ez a gyakorlat, és a tudomása szerint a Pécsi Tudományegyetem az első, ahol ezt szabályozták a vonatkozó törvényeknek megfelelően – ugyanakkor ezen túl nem lát eltérést a korábbi, konkrét gyakorlathoz képest. Sőt, szerinte ha úgy tekintünk erre az ügyre, hogy a dolgok rendben mentek, olyan keretek közt, amelyek az immáron írásos belső egyetemi szabályozásnak is megfelelnek.
Arra a kérdésünkre, hogy miért nem jó az a gyakorlat, ami több nyugat-európai országban vagy világszerte sok helyen folyik, éppen a kényes, etikai-kegyeleti ügyek miatt, hogy műanyag csontutánzaton tanulják meg a szakmának ezt a részét, azt válaszolta, hogy egyrészt külföldön is gyakorolnak csontokon, úgynevezett csontboltokból beszerezve az alapanyagot, másrészt ha az a cél, hogy a lehető legjobb gyakorlatot sajátítsák el, mielőtt “élesben” is műtenek, akkor ez a szerencsésebb verzió.
„Egy műanyag csontutánzat 130 euró, kidobott pénz, mert semmi köze a valóságos műtéti élményhez” – fogalmazott Gerlinger professzor.
Vajon került-e ki Pécsről és az egyetemről csont?
Csakhogy információink szerint a nyomozás során arra is keresik a választ, hogy a lefoglalt, illetve az előzetesen felhasznált koponyacsontok közül kerülhettek-e az egyetem falain kívülre csontok, akár országon belül, akár országhatárokon kívül. Illetve, hogy volt-e közvetlen értékesítés, adtak-e el konkrétan pénzért a koponyacsontokból, akár idehaza, akár külföldön. Gerlinger professzor ezzel kapcsolatban azt mondta, kapcsolatban azt mondta, hogy soha semmilyen csont nem került értékesítésre, azokat csak oktatási céllal használták.
(Disclaimer: Gerlinger professzor a több hónappal korábbi személyes beszélgetés során azt egészen bizonyosan állította és elmondta lapunknak, hogy olyan speciális eset viszont valóban volt, amikor néhány darab csontot a tervezetten felül is biztosítottak néhány továbbképzéses kurzuson részt vevő hallgatónak. Ezek tehát szerinte nagyon speciális esetek voltak, a pécsi fülgyógyászati klinika alapítványa által szervezett eleve fizetős, és nagy hírű, évtizedek óta szervezett sziklacsont kurzus egyes résztvevőinek szóló ajánlatok. Akik a fizetős kurzus keretében amúgy is kaptak a pécsi egyetemi klinikán gyakorolni csontot. Azt viszont kérdésünkre határozottan tagadta, hogy egy, a kurzushoz nem kötődő, csak vele más üzleti és szakmai szempontból kapcsolatban álló budapesti doktornőhöz került volna ki az egyetemről csont, pláne azt, hogy vásárolt volna a doktornő tőlük kopnyacsontokat, vagy másoknak értékesítettek volna. Azért vetettük ezt a példát fel, s ezt neki is elmondtuk akkor, mert azt a nem hivatalos információt kaptuk, hogy egy budapesti doktornő képbe került ilyen gyanú vagy vallomás miatt a nyomozás során, kihallgatták, és állítólag elismerte, hogy valóban vásárol néhány darab sziklacsontot. Más forrásaink szerint azonban ez az információ légből kapott pletyka, és kifejezetten azért született, hogy a klinikát és/vagy annak vezető főorvosát lejárassák. Megint más forrásunk pedig arról tudott, hogy valóban elhangzott ilyen vallomás, de aztán ezt később visszavonták, megváltoztatták. A doktornőhöz nem jutottunk el, Gerlinger professzor tagadta, a rendőrség pedig ennél kevésbé érzékeny kérdésünkre sem válaszolt a nyomozással kapcsolatban.)
Gerlinger Imre a koponyacsontok esetleges szállításáról viszont azt mondta lapunknak, hogy onnantól kezdve, hogy egy szerv vagy szövet kikerült egy elhunyt ember testéből, és azt megfelelő célra, azaz oktatási célra használják fel, a megfelelő módon a szerv vagy szövet szállítható, akár országhatáron belül, akár azon kívül is, különösen az EU-n belül.
Mint már mondtuk, 200 darabnál több csont lefoglalásáról értesült lapunk, de állítólag még több száz, akár további 400-500, a klinikán már nem talált csont feltételezett beszállítását és felhasználását is vizsgálhatják. Ha ez igaz, az eléggé rémisztő adat, mivel már a 200 koponyacsont lefoglalása is meghökkentően hangzik egy laikus számára.
Nem hivatalos információink szerint mindenesetre a fellelt mennyiségű emberi szerv, éppen a nagy mennyiség okán a nyomozás során azt a gyanút is felvethette, hogy esetleg nem a pécsi egyetemi orvosképzésben aktuálisan szükséges mennyiséget halmozták fel, éppen ezért ezt is vizsgálni kell majd. Egyes szakmai vélemények szerint ekkora mennyiség akár több évre elegendő készletet jelent, és kérdéses, hogy miért lenne szükség ilyen mértékű „(be)tárolásra”.
Más és más arról, mennyi koponyacsont kellhet
Gerlinger Imrétől megkérdeztük, hogy hány sziklacsontra van szükség az egyetemi oktatáshoz egy adott évfolyamon. Ő az általunk hallottnál jelentősen magasabb számot mondott. Nekünk volt, aki az mondta, hallgatónként néhány csonttal lehet évente kalkulálni, Gerlinger professzor viszont állította, hogy akár 20-25 csont is szükséges lehet személyenként, és pontosan azért, mert a hallgatóknak a gyakorlatot el kell sajátítaniuk, sőt akár még a szakvizsgán is kaphatnak ilyen feladatot.
Persze, még ezzel a kalkulációval is több, mint elegendőnek tűnik az évi néhány, szakosodás után ide kerülő hallgatót és akár évi egy sziklacsont-kurzust is számolva a 200 darabot meghaladó lefoglalt mennyiség, pláne, ha valóban igaz, hogy további, akár több száz darab feltételezett beszállítását is vizsgálják.
Úgy tudjuk, a mostani kurzusra 60 csontot igényeltek meg, vagyis elviekben annyit, amennyit elismerten felhasználtak a tavalyi évben is, de nem biztos, hogy valóban sikerült ezt a mennyiséget biztosítani. Információink szerint a szabályozás, és talán a nyomozás miatt kétséges volt még nem is olyan régen, hogy meglesz-e a hatvan koponyacsont. Nem hivatalos információként hangzott el egy forrásunktól, hogy tavaly a sziklacsont kurzus előtt 260 darab sziklacsontot szállíthattak be a klinikára, de erről nem rendelkezünk bizonyítékkal.
Mint írtuk, a professzort nem hallgatták ki még tanúként sem, és az egyetemen is megőrizhette a székét, nem indult ebben a konkrét ügyben belső vizsgálat ellene.
Ebben az esetben keményebbet is léphetett volna az egyetem rektora?
Lapunk nem hivatalos, de biztosnak mondható forrásból úgy tudja, hogy a rektor, a szintén orvos végzettségű Miseta Attila azért sem akart “hozzányúlni” a nemzetközi hírű professzor klinikigazgatói kinevezéséhez még átmenetileg sem, mert problémásnak érezte a talán csak átmeneti, megbízott státuszú utódlást. Úgy tudjuk ugyanis, hogy Miseta Attila meg van arról győződve, hogy a belső szabályzat hiányától eltekintve nem történt szabálytalanság, pláne nem törvénytelenség vagy bűncselekmény, semmilyen szinten, még ha nyomozás is indult. Úgy tudjuk, hogy egyetemen belül a rektor úgy kommunikálta az ügyet, hogy ameddig nincs eredménye a rendőrségi nyomozásnak, ő belső vizsgálatot sem akar indítani (és valljuk meg, anélkül azért valóban problémásnak tűnik bármilyen komolyabb lépés, akár egy átmeneti felfüggesztés is, és nem csak egy szakmailag elismert, nemzetközi hírű professzor esetében).
Ráadásul úgy tudjuk, hogy Miseta Attila más városból, más egyetemről nem akart kinevezett, megbízott vezetőt felkérni Pécsre, a klinikáról pedig, különböző okok miatt nem akart kinevezni senkit. Csak sejtjük, hogy ennek egyik oka az lehetett, hogy más, nem sziklacsontos ügyek miatt értesüléseink szerint volt feszültség több klinikai orvos és a klinikaigazgató közt.
Az egyik feszültségforrás értesüléseink szerint az volt, hogy a klinikára “bebetonozott”, ott “bolttal” is rendelkező hallókészülékes cég készülékein kívül a klinikai betegek részére más cég készülékét támogatott receptre nem lehetett felírni. Márpedig többen is voltak olyanok, akik más hallókészülék-gyártó cég műszerét is ajánlották volna a rászoruló betegeknek, vagy akár fel is írták a konkrét tiltás előtt. A “házon belül” lévő egyetlen cég annak idején feltehetően pályázaton szerezhette meg az egyetemi helyet, habár erről teljesen pontos információnk nincsen.
A kancellária lépett, de azt nem tudni, hogy az ügyhöz kapcsolódóan, avagy csak azt is érintően
A rektor tehát nem, de az egyetem, azon belül is a kanecellária ugyanakkor indított belső, gazdasági jellegű vizsgálatot a klinikán. Abban egyrészt az egyetemi alapítvány működését vizsgálták/vizsgálják, másrészt a napi működés némely részletére vonatkozóan is vizsgálódnak. Utóbbi például az egyetemen működő, egy konkrét céghez kötődő hallókészülék “üzlet” üzemeltetését is érintheti (arra a feltételezésre építve, hogy az egyetem forrásait akár a leírtakon/engedélyezetten túlmenően is (pl. munkaidőben) használhatják. Avagy ilyen lehet az egyetemi vip-szoba kialakításának és működtetésének, egy feltételezés szerint az egyetemet szánt szándékkal kikerülő biznisze miatt.
VIP
Ez utóbbival kapcsolatban arra utalhattak, hogy a már említett fülgyógyászati klinikai alapítvány (aminek a vezetője Gerlinger Imre) rendelkezik a vip-szoba bevételeivel. Gerlinger ezt egyébként elismerte a Szabad Pécsnek, de azt mondta, hogy egy jogos, a betegek irányából érkező igényt szolgáltak ki, amelyet az egyetemi keretekből nem tudtak biztosítani, ugyanakkor az alapítvány ezt tudta biztosítani, kialakítani, berendezni. Az alapítvány pedig számos nagy értékű műszert és berendezést is szállított a klinikára. Ez egy olyan, jól bevált módszere az egyetemi külső forrásbevonásnak, amely általános gyakorlat Pécsett más klinikákon is, és országszerte is. Sőt úgy tudjuk, hogy a kancellária által indított belső gazdasági vizsgálat éppen ezért más egyetemi alapítványokat is érint. Gerlinger Imre ezt hangsúlyozta is nekünk, hogy ez nem kizárólag róluk szól. A Szabad Pécsnek nem hivatalos értesülése, hogy ez valóban így van, ugyanakkor azt is hallottuk, de ezt senki sem fogja az érintettek közül elismerni, pláne nem hivatalosan, hogy a fő oka ennek a vizsgálatnak éppen a fülgyógyászati klinika és alapítványának az ellenőrzése, és kifejezetten amiatt, mert “látókörbe” kerültek a sziklacsontos ügy miatt.
Az új kurzust már nem az alapítvány szervezte
A Szabad Pécs mindemellett arról is értesült, hogy az új, végül a múlt héten megtartott sziklacsont-kurzust a Pécsi Tudományegyetemen – a korábbiakkal ellentétben – már nem a klinikai alapítvány szervezte. Illetve ez az értesülésünk tény. A fő kérdés nyilván ennek a mögöttese. Információink, és egyértelműen nem hivatalos, nem megerősített információink szerint gyakorlatilag megtiltotta a klinikai és alapítványi vezetésnek az egyetem felső vezetése, hogy ismételten azon keresztül szervezzék meg a kurzust. Ez tehát, még egyszer: nem hivatalos információ, és biztosak vagyunk benne, hogy ezt nem is fogják megerősíteni sehol, soha. Ha azonban az értesülésünk igaz, akkor az az egyetem vezetése részéről a kancelláriát egészen biztosan jelenti. Vagyis onnan mindenképpen beleszólhattak ebbe a “technikai részletbe”, de valószínűleg ezzel párhuzamosan, avagy ezt követően/emellett a rektor is kérhette ugyanerre a történtek után a klinika és az alapítvány vezetését. És így a kurzus szervezője végül az egyetem vagy konkrétan a klinika volt.
Ha ebbe a zsebbe megy, oké? Ha másikba, nem oké?
Lapunk információi szerint ugyanis az egyetem részéről nem volt probléma szakmailag a sziklacsont-kurzussal, sőt, azt gondolhatják, hogy valóban növeli az egyetem presztízsét, de jobb megoldásnak tartják, ha az abból származó bevétel és haszon is közvetlenül az “egyetemet” gazdagítja. A bevétel több, mint 2 millió forint lehet, de még a “haszon” is lehetséges, hogy elérheti a több százezres, sőt akár a milliós nagyságrendet is. Persze, így a klinikán, a klinika orvosai által megtartott kurzus haszna nem feltétlenül ott csapódik le. Sőt, ez azt is jelenti, hogy ezzel együtt azt is elfogadták, hogy e fizetős tanfolyam részeként szükséges sziklacsontot is biztosítani a résztvevőknek. Előzetesen ehhez engedélyezték, hogy a pécsi hullaházban fekvő holtakból kinyerjék a szükséges mennyiségű sziklacsontot.
19? Lapot!
