Orbán Viktor elment a falig, de a fal nem omlott le. Most mindent megtesz, hogy visszakuncsorogja magát a Néppártba, de pozíciói nagyon meggyengültek az EU-ban. Közben a hazai ellenzék is átalakult, a zöldek európai megerősödése pedig a status quo változását ígéri.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

A Political Capital és a Szabad Pécs közös szervezésű, Merre tovább, Európa? című tegnapi pécsi beszélgetésén az európai választásokról, azok következményeiről és hatásairól fejtette ki véleményét három szakértő: László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Szabó Gábor egyetemi docens (PTE ÁJK), a Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék vezetője és Szelényi Zsuzsa, a bécsi Humán Tudományok Intézet (IWM) vendégkutatója, korábbi országgyűlési képviselő. A beszélgetés moderátora Babos Attila, a Szabad Pécs felelős szerkesztője volt.

Kiemeltük a felvetődött fontosabb témákat és a három szakértő ezekhez kapcsolódó gondolatait.

A Fidesz is megszavazta a korábban Orbán és a propagandamédiája által támadott Manfred Webert az Európai Néppárt frakcióvezetőjének. Bejelentették: maradnának a Néppártban. Jegelik a közigazgatási bíróságok felállítását. Mit hozhat Orbán Viktor pálfordulása Magyarországnak és Magyarországon?

Szelényi Zsuzsanna: A Fidesz jelentős fordulatot hajtott végre. Kiderült: a Fidesznek jobban megéri a centrumban maradni. Orbán és a Fidesz mindig is ilyen volt, néhány napon belül meg tudják változtatni az álláspontjukat. Akár marad a Néppártban a Fidesz, akár nem, lesznek változások. Kérdés, a magyarok is veszik-e a lapot. Például nagy változást hozna, ha kénytelen lenne Magyarország csatlakozni az európai ügyészséghez, hiszen akkor a korrupciós ügyek kockázatot jelentenének.

A Néppárt-Fidesz viszonyt az fogja befolyásolni, hogy utóbbi demonstrálni tudja-e hogy együttműködő, ha igen, bent tudnak maradni.

László Róbert: Orbán szeretne visszakuncsorogni az Európai Néppártba. Igazából nem akarta elhagyni soha, hanem meg akarta változtatni, ez volt a célja az elmúlt öt évben, és ehhez meg is találta a szövetségeseit a frakción belül. Ez nem jött össze neki. Aztán az volt a terve, hogy a választások után zsarolási potenciálja lesz azzal, hogy a Salvini-féle erők és a Néppárt remélt koalíciós többségében ő lesz a mérleg nyelve. Egy éve ez még reális eshetőség volt, de az elmúlt hónapokban már látszott, hogy ez nem így lesz. Elszámította magát, ezért sokkal kisebb Orbán súlya most, mint korábban. Ezért mindent megtesz azért, hogy a Néppártban maradjon. Néhány hónapja még úgy tűnt, ki akarja magát rúgatni, sokan mondták, hogy akárhogy alakul, az Orbánnak jó lesz. Ez nem volt igaz.

Szabó Gábor: Mindez szimpla hatalomtechnika. Orbán beletörődött, hogy nem fogja megváltoztatni az EU-t. A már belépett országok státusza az unióban be van betonozva és ezt Orbán tudja, ezért tud elmenni mindig a falig.

A legnagyobb kérdés az, hogy a Fidesz arcvesztés nélkül ki tud-e jönni ebből az Néppárton belül. Itthon megvan a rajongótábor, ami mindent elhisz a propagandából, hogy ez a tábor csökken-e ennek az irányváltásnak a hatására, nem tudni. Hogyan fognak tudni együtt dolgozni Orbán Viktor és emberei Weberrel ezek után? Magyarország érdekérvényesítő képessége biztosan gyengülni fog. A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos döntéseknél visszaköszön a Fidesz stratégiája: elmennek a falig, de ha heves a reakció, akkor visszalépnek. Nem tudom, meddig lehet ezt a pávatáncot járni.

Hogyan értékelik az európai választások eredményét, eredményeit?

Szabó Gábor: A zöldek megerősödése meglepett, olyan országokban is előretörtek, ahol erre kevésbé lehetett számítani, mint például Portugáliában. Két vízió állt egymással szemben: a nemzetek Európájáé és az Európai Egyesült Államoké, előbbi a Fideszé, utóbbit a DK-é és a Momentumé. A hazai zöldek (LMP) viszont csúfos vereséget szenvedtek.

Szelényi Zsuzsa: Azt történt, amit előzetesen a számok mutattak. Az európai centrum tartja magát, a zöldekkel és liberálisokkal karöltve még meg is erősödött. Hogy megállt-e a szélsőséges pártok megerősödése, az nem dőlt még el. Orbán Viktor biztosan kalkulál ezzel a trenddel továbbra is, viszont ismert, hogy ő soha nem néz vissza, mindig előre megy. A következő öt évre most dőlt el az unió jövője, de az Európa Tanácsban a kormányfők személye a nemzeti választások miatt változhat és változik folyamatosan. Nyitott maradt a helyzet. Igazából Magyarországon alulteljesített a Fidesz, hiszen 14-15 helyet terveztek, 13-at szereztek. A Fidesz a csúcson van, ennyi embert tudnak mozgósítani. A nem nacionalista magyar ellenzék kicsit megerősödött. A nacionalista pártok (Fidesz, Jobbik) összességében gyengültek. A Momentumban van lehetőség még a bővülésre.

A hazai közvéleménykutató cégek mellélőttek a várható magyar eredményekkel kapcsolatban. Mi történhetett?

László Róbert: Tavaly telitalálatuk volt, de most sok tényező nehezítette a dolgukat. A Fideszt jól bemérték, az ellenzéket nem tudták. Sokan dönthettek az utolsó pillanatban, és többen mentek el, mint amennyien előzetesen ezt jelezték. De sovány ez a magyarázat. A Momentum töltötte be azt a szerepet, amit egy éve az LMP.  Bár az igaz, hogy a városiasabb körzetekben szerepelt jobban a DK és a Momentum, viszont az látszik, hogy már országosan is jelen vannak. Már nem igaz, hogy mondjuk a Momentum csak Budapesten és 1-2 nagyvárosban van jelen.

Komoly terv volt a Fidesznél, hogy a ?-a meglegyen a mandátumoknak, most hallgatnak róla, de ha meglett volna, akkor most erről szólna minden. A szómágiában nagyon erősek. Mégsem ezért voltak igazán szomorúak, hanem az európai eredmények miatt.

Mi az oka annak, hogy a zöldek nálunk gyakorlatilag megbuktak? Belpolitikai választásként értékelték a választók a szavazást, és az Orbán-ellenesség volt a fő ok amiért az új arccal, Dobrev Klárával nyomuló DK-t és a rengeteget dolgozó, utcai akciózó, pultozó Momentumot választották inkább az ellenzéki szavazók? A Jobbik tűnik a választás legnagyobb vesztesének.

Szabó Gábor: Nem hiszem, hogy a pultozás és az utcai munka hozta meg a gyümölcsét, ebben szkeptikus vagyok. Mert például az LMP is aktív volt az utcán, a pécsi vásártéren például minden hétvégén kint voltak. Dobrev rengeteget hozott, ez biztos. Leegyszerűsödött a pártok kommunikációja: ki az, aki leginkább Orbán ellenes és ki az, aki több Európát akar.

László Róbert: A hitelesség és a szervezettség nagyon fontos a pártoknál, mindkettő a DK és a Momentum felé mutatott az MSZP-vel és az LMP-vel szemben. Utóbbiak kollaboráns-gyanús pártokként tűntek fel. A szocialistáknak egyes megyékben már alig vannak aktivistáik, akik voltak, azok közül a DK sokakat elszipkázott. Az LMP-ben volt egy hitelességi deficit: a tavalyi választást követően az ő nyakukba varrták sokan az összefogás elmaradását, a fegyelmi eljárások, a kabaréba illő jelenetek pedig megpecsételték a sorsukat.

László Róbert: Hogy nem mindenki volt hardcore náci a jobbik táborában, azt az is mutatja, hogy minden jel szerint sokan a Momentumra szavaztak most. Sok Jobbik-szavazó maradhatott otthon. A szélsőségeseik egy része már régen a Fidesznél van, az ezoterikus nácik pedig a Mi Hazánkban, akik egyébként a legtöbb felületet kapták a kampányban a Fidesz propagandamédiájától. Jó lenne egy friss kutatás arról, ki ez a kb. 6 százaléknyi ember, aki rájuk szavazott.

Milyen változások indulhatnak el az EU-n belül?

Szabó Gábor: Az EU a globális térben egyelőre nem tud eléggé helytállni. Nagy változások nem lesznek az unión belül, ez hosszú távon a szélsőséges erőknek kedvez. Európának nem tesz jót, ha a status quo marad.

Szelényi Zsuzsanna: Nem marad a status quo. Sok minden fog változni az EU-ban. Például mainstreammé vált a zöld gondolat, nincs olyan épeszű politikus, aki ezt nem veszi komolyan, mindenki tudja, hogy ez jelentős kihívás. Hogy mit kell csinálni, abban már vannak jelentős különbségek. A hagyományos baloldali pártok nagy visszaesésen mentek keresztül, az ő szavazóik mozdultak a zöldek felé. A nagy pártoknak együtt kell működniük a multilaterális burzsoáziával, együttműködésben kormányoznak, ami a politika szuverenitásának visszaesését jelenti. Muszáj együttműködni azokkal az erőkkel akik a társadalom működésére hatást gyakorolnak. A zöld pártoknak, ha hatalomra kerülnének, szintén együtt kéne működni velük.

A nacionalisták a migrációra és a kultúrharcra építettek, egy bezárkozó világra, a zöldek az együttműködésre. Utóbbi fog erősödni. Magyarországon, az ellenzéki térfélen, akik vitatkoztak, veszekedtek, azokat nem szerették, azokra szavaztak, akik egységesek voltak, azokról elhitték hogy együtt fognak tudni működni másokkal.

A globalizáció ellenes attitűd hamvába holt. A környezetvédelmi szervezetek globális méretekben gondolkodnak, ahogy a nagyvállalatok is. Ha ezek együtt tudnak működni, az igazi nagy változás lenne.

Szabó Gábor: Amikor az Európai Parlamentben dolgoztam gyakornokként, napi szinten kilincseltek ott a nagyipari lobbisták, akik a legkegyetlenebb környezetvédelmi technológiák fenntartásában voltak érdekeltek, akik a legmunkásnyomorítóbb intézkedések fenntartását akarták kikövetelni, ezek tele voltak pénzzel. Óriási volt a kontraszt a pénz nélkül, civil kurázsiból szintén ott lobbizó pulóveres környezetvédőkkel. A globalizáció valóban nem állítható meg, de alternatív globalizációra igenis van lehetőség. Az EU mainstream pártjai kritika nélkül fogadták el az IMF, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) álláspontját, ez rengeteg problémát okozott, főleg a harmadik világban. A WTO égisze alatt olyan kereskedelmi tranzakciók működnek, amiből a gyengék még gyengébben jönnek ki.

Szelényi Zsuzsa: Szövetségessé kell tenni a multinacionális nagyvállalatokat, nélkülük semmit nem lehet csinálni. Meg kell változtatnia az attitűdjüket, hogy a forrásaikat új technológiák fejlesztésére fordítsák.

László Róbert: Ellenzéki pozícióban zöldek a politikai szereplők, kormányon már kevésbé. 2010-ben a Fidesz például multiellenes volt, aztán stratégiai szövetségeket kötött velük. Később az ellenzék már a rabszolgatörvénnyel támadta Orbánékat, és azzal, hogy a multik akaratát érvényesítik.

Európai Eegyesült Államok vagy Nemzetek Európája? A következő öt évben mi várható?

Szelényi Zsuzsanna: Politikai keretek ezek, arra valók, hogy érthetőbbé tegyék a bonyolult politikai kérdéseket. Egyik sem helytálló megközelítés. Európai Egyesült Államok, amit Churchill mondott ki először a háború alatt, nem lesz sohasem, mert kulturálisan mások vagyunk, mint az USA, amit bevándorlók tettek nagyon hosszú idő alatt egy közösséggé. Ugyanakkor hihetetlenül egymásra vagyunk utalva. Az a kérdés, mekkora beleszólási jogot akarunk az uniós ügyekbe. Orbán Viktor azt akarja, hogy minél kevesebb korlátot szabjon neki az EU az országon belül. Más európai politikusok is szeretnének ekkora hatalmat az országukban, mint Orbáné. Ez európai szinten egy kockázat, mert Orbán a mi szabadságunk terhére próbálja a hatalmát növelni. A nemzetek európája egy szlogen. Megtűri-e Európa azokat, akik leépítik a szabadságjogokat, ez a kérdés.

Szabó Gábor: A legnagyobb kihívás az, hogy az EU az USÁ-val és Kínával fel tudja-e venni a versenyt. Belátható időn belül valószínűleg nem lesz Európai Egyesült Államok, ahogy a nemzetek Európája is egy felületes kifejezés. Van egy érvényben lévő Lisszaboni Szerződés, az alapján dől el, hogy milyen mélységű az együttműködés. Szorosabb együttműködésre van szükség a szociális- és az adópolitikában. Könnyű kijátszani a szuverenitás kártyát, a  bezárkózás hívei rendszerint Brüsszelre mutogatnak, ez nem magyar sajátosság. Főleg úgy, hogy az állampolgárok 99 százaléka egy sort sem olvasott a Lisszaboni Szerződésből.

A beszélgetést itt megtekinthetik:

KategóriákMETÁL