58 éves korában, február 4-én, kedden elhunyt az egyik legismertebb pécsi hajléktalan, Révész József, vagy ahogy sokan ismerték: Ré. A Város Mindenkié Pécs ma elhunyt aktivistájáról vendégszerzőnk írt nekrológot.
„Révész József élete végét olyan időszakban élte, mikor a hajléktalanságot hivatalból üldözik. Ebben a korban szinte konspiratív módon működtetik A Város Mindenkié Pécs érdekvédelmi csoportot. Figyelnek egymásra, kinek élelemmel, kinek adminisztratív ügyintézéssel, illetve érdekvédelemmel segítenek, de az egyilk legnagyobb dolog, amit az AVM-ben megkapnak a tagok, az a közösséghez való tartozás – s ha ezt valaki tudta és becsülte, az éppen Révész József volt. Emiatt is olyan fájdalmas és megrendítő a hiánya és súlyos betegségének későn jött felismerése miatti hirtelen távozása a közösség számára.
Pedig nagy dolog, talán a legnagyobb: a másik ember hasznára lenni. Kicsit olyan, mint a boldogság: magát senki nem tudja boldoggá tenni, csak a másikat.
Révész Józsefet évek óta ismertem látásból: jellegzetes western öltözékével a városkép része volt. Ré – ahogy a városban szólították – költő is volt. Nem a bölcseleti lírával foglalkozó poéta, hanem amolyan alkalmi verselő. Költészete hétköznapi állapotköltészet, melyben a helyzetjelentés tömörsége az elsődleges tartalom. Igazi dalköltészet. Fábián Gábor színművész – aki a Bringaverkli hajléktalanokat segélyező projektet kitalálta – biztatására kezdtem el foglalkozni hajléktalanok verseivel, így találtam rá Rére. Nem én vagyok az első, és remélem nem is az utolsó, akiket a hajléktalanság állapota alkotásra késztet.
Úgy gondolom, a hajléktalanjainkra fokozottan kéne figyelnünk, muszáj életben tartani ezt a szubkultúrát, míg ez az állapot létezik, sőt mementónak azon túl is.”
Révész József, „Ré” – Fotó: Weber Kristóf
Két vers
1.
A függöny nem legördült, leszakadt,
de én nem estem hanyatt.
Talpon kell állni, szemükbe kell nézni,
és látni, ők vannak – én pedig elmegyek hányni.
2.
A derekam már nem fáj, a fogam sem fáj,
vendégem jött, úgy hívják: a halál.
Mondtam, menjen, jobb, ha tovább áll,
ilyen balfaszt máshol is talál.
Révész József két versét Fábián Gábor színművész őrizte meg, neki köszönhetően közölhetjük.
