A Zsolnay-védjeggyel, vagyis a márkanévvel bizniszelne a híres pécsi porcelángyár többségi tulajdonosa, egy szír-svájci üzletember, hangzott el egy fideszes sajtótájékoztatón Pécsett. A pécsi önkormányzatnak viszont van vétójoga, amivel most élnie kell, erre szólította fel a pécsi polgármestert a Fidesz. Pécs új városvezetése azonban gyakorlatilag már a sajtótájékoztató végére kiküldte közleményét, amely szerint ők is tájékozódni szeretnének még ebben az ügyben. A Zsolnay védjegyügy, sőt védjegyháború nem ma kezdődött, és nem is egyszerű történet.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Zsolnay-védjeggyel bizniszelne a híres pécsi porcelángyár szír-svájci többségi tulajdonosa, amiről a manufaktúra pénteki (holnapi) közgyűlésén terveztek szavazni. Ezt viszont ebben a formában meg kell akadályozni, amit viszont most csak az új pécsi városvezetés tehet meg, élve a még mindig a város kezében lévő elsőbbségi részvény adta vétójogával – lényegében ez hangzott el a Fidesz csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján a kormánypárt pécsi városházi frakciójának (új helyszínre költöztetett) irodájában.
A sajtótájékoztatót a Fidesz pécsi közgyűlési frakciójának vezetője, Csizmadia Péter tartotta. Elmondta, hogy a Fideszt “aggódó kisrészvényesek” keresték meg azzal, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. pénteki közgyűlésén a többségi tulajdonos olyan döntésre készül, amit szerintük, és a Fidesz szerint is meg kell akadályozni. Arra, hogy az eddigi gyakorlattól és a gyárat működtető cég többségi részvény csomagjának eladásakor megkötött többoldalú szindikátusi szerződéstől eltérően a Zsolnay közgyűlése helyett a Zsolnay igazgatósága döntési jogkörébe szeretnének vonni a Zsolnay-védjeggyel/márkanévvel kapcsolatos döntések meghozatalát.
Megjegyzés: A Zsolnay-eladás felelősei a pécsi önkormányzat részéről akkor Páva Zsolt, akkori pécsi fideszes polgármester, és Csizi Péter (szintén Fidesz), akkori pécsi alpolgármester és országgyűlési képviselő voltak.
Márpedig ez azzal a veszéllyel jár, hogy a védjeggyel kapcsolatos döntésekre onnantól kezdve még annyi ráhatása, vagy inkább rálátása sem lesz, sem a kisrészvényeseknek, sem a többek közt elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzatnak, mint most van, amikor a társaság közgyűlésének kell döntenie ezekben a kérdésekben, amelyben súlyos többsége van Najarinak.
A többségi tulajdonosnak, Bachar Najarinak ugyanis jelenleg 82 százalékos tulajdonrésze van a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben. Nem beszélve arról, hogy Najari mintegy 600 millió forintot adott kölcsön a gyárnak (vagy saját forrásokból vagy részben/egészben kölcsönből), amikor azt csak úgy tudta a saját tulajdonában tartani, hogy kifizetett egy csomó, nem is feltétlenül mind az “ő ideje alatt” keletkezett adósságot. Azaz a saját (többségi) tulajdonában álló gyárának adott kölcsön.
Csizmadia Péter szerint, ha a védjegy feletti rendelkezés átruházását nem akadályozzák meg, akkor már nem tudják visszafordítani ezt a folyamatot. (Márpedig szerinte ebben a kérdésben a szavazatelsőbbségi részvénnyel a téma napirendre vétele is megakadályozható.) Azt ti., hogy Najariék (pénzért, nyilván) egy harmadik fél számára értékesíthessék a Zsolnay márkanév használatát – mármint a többi részvényes kontrollja nélkül.
Lapunk azon kérdésére, hogy biztosan árthat-e egy vagy több új, Zsolnay márkanéven forgalmazott termék bevezetése, Csizmadia Péter nem zárta ki azt, hogy akár még használhat is a cégnek ez. Ha olyan termék kapja meg a Zsolnay név használatát, amelyik arra méltó, és ha a márkanév használatért a pénz ellenőrzött keretek közt befolyik a gyárba. Azt már mi tesszük hozzá, hogy már, ha persze nem lenne éppen a kb. 600 milliós adóssága a gyárnak csak Najari felé. És, ha nem lenne amúgy is nehéz helyzetben a pécsi porcelángyár azt követően, hogy a volt dolgozói egy része egyik napról a másikra korábban felállt, és tömegesen felmondott, gyakorlatilag a korábbi, és éppen fideszes városvezetés (a legfinomabban szólva is) támogatásával.
Megjegyzés: Csizmadia Péter nem volt még pécsi városházi képviselő, pláne nem döntési helyzetben lévő politikus, amikor a gyárat a Fidesz által vezetett pécsi önkormányzat értékesítette, két ciklussal korábban. A Ledina Kerámia megalapítása és a Zsolnay-s dolgozók tömeges rendkívüli felmondása (amely végül nem volt jogszerű a bíróság jogerős döntése szerint) idején már ő is városházi politikus volt. A Ledina-ügyről azonban ma nem esett szó. Mint tudhatják, a Ledina Kerámiának már lényegében nincs dolgozója, a cég a teljes felszámolás előtt van, utolsó tulajdonosa pedig, Balogh Sándor szökésben van, a hatóságok az egész világon keresik már.
Csizmadia Péter szerint mindenesetre azzal a veszéllyel is számolni kell, illetve ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha pénteken tényleg meghozzák ezt a döntést, akkor a Zsolnay név akár a pécsi manufaktúra hírnevéhez méltatlan kezekbe kerülhet és hasonló termékekre is rákerülhet. Azt már megint csak a Szabad Pécs jegyzi meg, hogy ennek üzletileg nem sok értelme van, mert ha ezt Najariék engedélyeznék, akkor a saját üzletüket rontanák, ami pedig csak nem állhat az érdekükben. Sokkal inkább az lehet esetleg kérdés, hogy a szerződés, ha éppen nem valóságos harmadik szereplővel köttetik, hanem a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó céggel, akkor milyen feltételeket fog majd “saját magától kialkudni”. OK, elvileg erre is van védelem, elviekben a cégjog szerint ugyanis a cég vezetője mindenkor a cégnek az érdekei szerint kell, hogy döntést hozzon, akár a tulajdonosok (másik) érdekével szemben is. Mondtuk: elvileg.
Az viszont biztos, hogy az új pécsi városvezetés sem szeretné, ha ez az ügy nem lenne elkapkodva. Amire ugyanis a pécsi Fidesz sajtótájékoztatója véget ért, a Szabad Pécs (is) kapott egy közleményt a pécsi városházáról, amely szerint Péterffy Attiláék is azt szeretnék, ha ezt a döntést most elhalasztaná a gyár vezetése, és nem kellene élniük a vétójogukkal. Mint írták, az ügyben tájékozódniuk kell még, és kérdésben tájékoztatást is várnak a többségi tulajdonostól.
Csizmadia Pétert megkérdeztük a polgármesteri közleményről, amiről a fideszes politikus azt mondta, hogy ezzel a fellépéssel elégedett, ők ezt várták most el ebben a helyzetben.
Kerestük a sajtótájékoztató és a városházi közlemény befutása után Cséplő Petrát, a Zsolnay Zrt. igazgatóságának az elnökét, Bachar Najari feleségét, aki azt mondta, megvizsgálják majd, hogy mit kér tőlük a pécsi vezetés, de nem zárkóznak el attól, hogy a döntést a kérés miatt elhalasszák.
Azt is megkérdeztük, hogy van-e konkrét termék, s ha igen, milyen termék bevezetése napirenden. Cséplő Petra azt mondta, hogy több dolgon is gondolkodnak, nem csak termékekben, amiben használnák a későbbiekben a Zsolnay nevet, de amit biztosan tud mondani, hogy szeretnének egy Zsolnay márkanév alatt futó kávét is forgalmazni. Ehhez pedig az ország legjobb szakemberei közül egyvalakivel már tárgyalásban is állnak. Vagyis egyrészt semmiképpen sem olyan termékben gondolkodnak, amely bármilyen módon problémát jelenthet a gyár hírnevére vonatkozóan, és ők maguk, azaz a többségi tulajdonosok terveznek, tervezik az új termék bevezetését.
Azt is elmondta, hogy követte Csizmadia Péter sajtótájékoztatóját (a Szabad Pécs élő Facebook-közvetítésén, amit lejjebb ebbe a cikkbe is beágyaztunk), és annyit mindenképpen szeretne elmondani, hogy úgy tűnik, sikerült a pécsi Fidesznek pótolnia (Csizmadiával) a Csizi Péter helyi politikából való kivonulása okozta “űrt”. A Zsolnay Zrt. igazgatóságának az elnöke nyomatékosította, hogy ezt nem pozitívan érti, egyik politikus vonatkozásában sem.
Szerinte a pécsi Fidesz azzal tenne jót, ha a Ledina ügyeivel foglalkozna, azzal kellene inkább elszámolniuk. Avagy szerinte akkor kellett volna felszólalniuk és a Zsolnay név becsületét védeniük, amikor az egyik kisrészvényes családtag különböző, szerinte éppen, hogy nem túl méltó árucikkeket kezdett el Zsolnay név alatt forgalmazni, amit ők kénytelenek voltak megakadályozni, jogi úton követelve a gyártás és forgalmazás leállítását. Most viszont a feltétezése éppen az, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó “aggódó kisrészvényesek” egyike éppen a szóban forgó Zsolnay-leszármazott lehet. (Frissítés 23.05: az egyik, részvénnyel is rendelkező, Zsolnay-leszármazott, az érintett családtagban és az utalásban magára ismert, megkereste lapunkat, és közölte, hogy nagyon is lehetségesnek tartja, hogy volt olyan kisrészvényes, akár lehettek többen is, akik a politikusokhoz fordultak, ő azonban nem tett ilyet, cáfolja a gyanút.)
És ebben, mármint abban, hogy ki vagy kik kereshették meg a pécsi Fideszt, Cséplő Petrának igaza lehet. Merthogy ennek a mai ügynek is – ez lapunk meggyőződése – a Zsolnay miatt évekkel korábban kirobbant (többszereplős) háború, és azon belül a külön a védjegyoltalmak és a márkanév miatti viszály áll a hátterében valójában. Az egyik oldalon a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a másik oldalon pedig a porcelángyárat alapító család több, egyenes ági leszármazottja állhat. Ők, illetve hozzájuk közel állók is érdekeltek abban ugyanis, hogy egyes árucsoportok vonatkozásában a Zsolnay név használata, a védjegyoltalom ne a gyár, hanem a család, a leszármazottak kezében legyen.
A Zsolnayról írt cikkeink aktáját ITT érik el.
És szerintünk a vita is ebben áll, és akár nagyon röviden is leírható.
Azzal, hogy a porcelángyár magán tulajdonosai azt állítják, hogy övék a márkanév, és az abból fakadó kb. összes jog is, így például a különböző új védjegyek megigénylése is. És ebben hivatkoznak arra jóval korábbi, de már bőven a rendszerváltást követően meghozott jogerős bírósági döntésre, miszerint a Zsolnay márkanév különvált már a családtól, annak a felhasználása a gyár jogos tulajdona.
A Zsolnay-leszármazottak, legalábbis egy részük mindenképpen pedig azon az állásponton van, hogy a porcelángyárnak valóban van védjegyjogosultsága, de csak a hagyományos, kifejezetten a porcelángyártáshoz, eozinhoz, kerámiához, épületkerámiához stb. kapcsolódó termékekre. Minden más pedig, ami a Zsolnay név egyéb használatát, felhasználását jelenti, az a családé, a leszármazottaké.
A Szabad Pécs megkereste Lantos Mihály szabadalmi ügyvivőt, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető helyettesét. A Magyar Védjegy Egyesület alelnökeként is tevékenykedő budapesti szabadalmi ügyvivő 48 éve foglalkozik iparjogvédelmi kérdésekkel és látja el ügyfelei képviseletét.
Azt kérdeztük tőle, hogy egy olyan ismert és különleges márkanév esetében, mint a Zsolnay, milyen szabályok vonatkoznak a különféle árucsoportokra vontakozó új védjegyjogok megszerzésére. Ki lehet jogosult például egy új termék Zsolnay márkanévvel való bevezetésére? Ki lehet például egy ilyen döntés esetén egy újonnan megjelenő márkanév, például kávé esetén a Zsolnay-kávé gyártója és a védjegyoltalom tulajdonosa?
Lantos Mihály azt mondta, hogy feltételezése szerint a Zsolnay védjegy az úgynevezett “jóhírű” védjegyek körébe tartozik, ami azt jelenti, hogy a már birtokolt védjegyoltalmakon, és a szorosan a főtevékenységhez kapcsolódó védjegyeken túl szélesebb árucsoportokra és tevékenységi körre is kiterjed a védjegyei által biztosított védjegyoltalom. Ilyen lehet, ebbe a szélesebb körbe beltartozhat akár egy, Zsolnay márkanévvel forgalmazott szemes kávé gyártása is.
Azt Lantos Mihály is hangsúlyozta, hogy a tudomása szerint egy korábbi jogerős bírósági döntés a Zsolnay-gyárnak ítélte a márkanév használatát, illetve kimondta, hogy a Zsolnay, mint védjegy már tárgyiasult, azaz elkülönült a család nevétől.
Adott, védjegyoltalommal még nem védett árukra vagy szolgáltatásokra, illetve ezek meghatározott csoportjaira előnyben részesül, ha a “jóhírű” védjegy jogosultja kér oltalmat. Illetve, ha nem ő, hanem más kér oltalmat, akkor a régi jogosult az ilyen, nem általa benyújtott bejelentésekkel szemben felléphet.
A védjegy-bejelentésekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem értesíti a korábbi jogok tulajdonosait, ezért az esetlegesen akadályozó későbbi jogok elleni fellépés érdekében a védjegyek tulajdonosainak érdekében áll figyelniük, folyamatosan nyomon követniük az esetleges új, de őket zavaró védjegybejelentéseket. Amennyiben pedig ilyet észlelnek, felléphetnek ellene.
Így felléphet akár a gyár tulajdonosa is, és felléphetne a család képviselője is, ha rendelkezne Zsolnay-védjeggyel, de Lantos Mihály tudomása szerint ilyennel a család nem rendelkezik.
Annak eldöntése viszont, hogy vita esetén a vitatott megjelölés kit illet meg, vagy ki léphet fel jogszerűen annak használata ellen, már az iparjogvédelemmel foglalkozó bíróság (Fővárosi Törvényszék) joghatóságába tartozó kérdés.
Azt is megkérdeztük, hogy a jogi szakértő szerint jogilag problémás lehet-e, ha akár a pécsi önkormányzat, akár annak egy cége, a Zsolnay Örökségkezelő fizet védjegyhasználati díjat a Zsolnay-negyed és a Zsolnay Fényfesztivál név használatáért a Zsolnay család részére. Lantos Mihály azt mondta, hogy szerinte itt a fizetés feltehetően nem védjegyhasználati díj keretében történik, hanem például névhasználati díjként, de nem ismeri a konkrét megállapodást.
Ezt a kérdést viszont a védjegyoltalmi kérdésektől teljesen külön lehet és külön is kell választani dr. Lantos Mihály szerint. Az említett fizetés tehát jogszerű is lehet szerinte, erkölcsileg pedig semmiképpen sem tűnik kifogásolhatónak, ha a pécsi önkormányzat vagy a Zsolnay-negyed fizet a családnak a Zsolnay név használatáért tiszteletből, a család és a Zsolnay örökség miatt, például névhasználati díj keretében, persze ez a véleménye szerint akkor lehet indokolt, ha ennek mértéke nem eltúlzott, hanem inkább jelképes.
Amint láthatták, hallhatták, a sajtótájékoztatón rákérdeztünk arra is, hogy nem lehet-e problémás a jogász végzettségű Csizmadia Péter szerint, nem vetheti-e fel akár a hűtlen kezelés gyanúját is az, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nkft., még a fideszes érában a családtagokkal, vagy a leszármazottak (egy részének?) képviselőjével védjegyhasználati szerződést kötött (a Zsolnay-negyed és a Zsolnay Fényfesztivál nevének használatára), és kisebb vagy nagyobb, jelképes vagy tetemes összeget, de biztosan fizet nekik a tudomásunk szerint védjegyhasználati díjként. A politikus tulajdonképpen kitért a válasz alól azzal, hogy nem ismeri részleteiben ezt az ügyet, és ez amúgy is egy bonyolult kérdés.
Annyit még e sorok írója mindenképpen megjegyez, hogy a Zsolnay név használatával, és kifejezetten a Zsolnay-negyed névhasználatával kapcsolatban személyesen kérdezte a Zsolnay-család akkori képviselőjét arról, hogy ők jogosultak-e erről dönteni, a felhasználásához hozzájárulni, és történt-e ilyen. Ő akkor azt felelt, hogy szerinte is ez a döntés, a névhasználat engedélyezése a család kezében van, sőt erről szó is esett a város vezetése és a ZSÖK vezetése és köztük és a kulturális negyed névhasználatát a család ingyenesen engedélyezte, mivel megtiszteltetésnek érezték, hogy ilyen színvonalú és kiemelt programelem volt a 2010-es pécsi EKF-év beruházásain belül a Zsolnay Kulturális Negyed kialkítása.
Ma beszélt lapunk egy másik családtaggal is, egy egyenesági Zsolnay-leszármazottal, aki azt mondta, hogy valóban fizetnek nekik egy megállapodás keretében, de tényleg csupán minimális és jelképes összeget, az étterem és a fényfesztivál kapcsán (a Zsolnay Étterem az elmúlt kb. két évben már nem működött). Merthogy nekik van egy érvényes, bejegyzett EU-s védjegyük kulturális és vendéglátási tevékenységre. Habár az igaz, hogy azt a bejegyzést a manufaktúra megtámadta, de amíg ez a jog be van jegyezve (és még be van jegyezve), addig erre teljes joghatással lehet teljesen törvényes szerződést kötni. Vagyis elutasította azt az újságírói kérdést, miszerint felmerülhet-e ebben az ügyben a hűtlen kezelés kérdése a ZSÖK részéről.
19? Lapot!
