Vagyis azoknak a személyeknek a felkutatása, akik egy, már fertőzött személlyel a betegség megállapítása előtti időszakban találkozhattak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az MTI egy korábbi anyaga szerint a kontaktkutatás során alaphelyzetben együttműködik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a kormányhivatal és a beteg lakhelye illetve tartózkodási helye szerint illetékes kerületi vagy járási hivatal.
Az NKK tájékoztatására építő MTI-cikk szeritn az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrend részletesen tartalmazza a követendő intézkedéseket arra az esetre, ha koronavírussal-fertőzött személyt diagnosztizálnak Magyarországon.
A járványügyi kivizsgálás jogszabályban meghatározott módon, a szakma szabályai szerint történik, végrehajtásában járványügyi szakemberek vesznek részt.
A járványügyi vizsgálat első lépése, hogy a területileg illetékes kormányhivatal járványügyi szakembere részletesen kikérdezi a fertőzéssel diagnosztizált személyt, hogy az az elmúlt napokban merre járt, kikkel érintkezett szorosan.
A járványügyi hatóság emberei ezután megkezdik ezen személyek felkutatását. Ez az, amit kontaktkutatásnak neveznek.
Kötelező felderíteni minden olyan személyt, aki valószínűleg vagy igazoltan kapcsolatba került a koronavírussal fertőzött személlyel a tünetek fennállása idején és a tünetek kialakulását megelőző két napban.
Amennyiben a kontaktok felkutatásához külföldi társhatóság közreműködésére van szükség, akkor a kivizsgálást végző hatóság megkeresi a társhatóságot és bekéri a rendelkezésre álló adatokat, valamint további kérdéseket tesz fel.
Kontaktként azonosítanak minden olyan személyt, aki kapcsolatban volt vagy kapcsolatban lehetett a fertőzöttel.
A fertőződési kockázat nagymértékben függ attól, hogy a kontaktszemély mikor, menyi időn át és hogyan érintkezett a fertőzöttel, ezen információk alapján megkülönböztetnek alacsony és magas kockázatú fertőzésveszélyt. Ennek azért van jelentősége, mert a további intézkedéseket a kockázati besorolás határozza meg.
Alacsony kockázatúnak tekintik, ha valaki akkor volt a fertőzött közelében, amikor az még tünetmentes volt. Azt is, ha valaki 15 percnél rövidebb ideig, vagy kétméteres távolságon kívül, de zárt légtérben volt a fertőzött közelében. Ezekben az esetekben alacsony a fertőzés veszélye.
Ha valaki mellett csak elment az utcán egy fertőzött, az nem jelent közvetlen fertőzésveszélyt.
Magas kockázatú az a kontaktszemély, aki szoros kapcsolatban volt a fertőzöttel. Például egy háztartásban él a fertőzöttel, közvetlen fizikai kapcsolatba került vele, vagy érintkezett a fertőzött váladékával (például, mert az ráköhögött). Magas kockázatú kontaktszemély az is, aki a fertőzöttel két méteren belüli távolságban és 15 percnél hosszabb időt töltött együtt. Magas kockázatú az az egészségügyi dolgozó is, aki védőeszköz alkalmazása nélkül részt vett a fertőzött közvetlen ellátásában, illetve gondozásában.
Magas kockázatú az is, aki a fertőzött közelében – két ülésnyi távolságban – utazott vonaton, buszon, repülőgépen. Ha van, akkor az utaslista alapján a hatóság felkeresi az utasokat és kikérdezi őket, és kockázatértékelést végez, meghatározza a kontaktok besorolását.
Alacsony kockázat esetén a szükséges teendőkről a járványügyi szakemberek adnak felvilágosítást a kontakt személyek részére.
Azoknál a kontaktoknál azonban, akiknél felmerül, hogy a társadalom többi tagjára nézve veszélyt jelenthetnek, járványügyi megfigyelést rendelnek el annak érdekében, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Akiknél nem rendelt el a hatóság semmilyen intézkedést, azok nem jelentenek fertőzés szempontjából veszélyt a társadalomra, nyugodtan élhetik megszokott életüket. Amennyiben a kontaktkutatás során magas kockázatú személyt azonosítanak, akkor az illetőt karanténban kell elhelyezni.
