Ez azonban valóban egy elméleti, és azon túl is a legrosszabb lehetőség, ráadásul ebben az esetben nagyon magas lenne az a szám is, ahány lélegeztetőgépre lenne szükség feltétlenül. A kormány azonban a járvány kitőrésekor a legrosszabb forgatókönyvre is kíváncsi volt, ezért, amint erre már korábban többször is utaltak, tudósokat, virológusokat, járványügyi szakembereket, matematikusokat kérdeztek arról, mi történhet, ha elszabadul az új típusú koronavírus Magyarországon. A kulcs az úgynevezett reprodukciós szám, ami most egy fő körüli, azaz tíz ember tíz másikat fertőz meg. Ezzel az értékkel hosszabb távon lehet a járványt az egészségügyi kapacitásokkal kezelni. Amennyiben azonban a reprodukciós szám megnő, 1,3-ra vagy magasabb értékre (azaz 10 ember 13 vagy több másik embert fertőz meg), akkor a modellszámítások szerint már a veszélyes zónába kerülhet az ország, és ugrásszerűen megnő a fertőzöttek és azon belül is a kórházba kerülő és lélegeztetésre szoruló betegek száma.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány. A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével azonban nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni” – olvasható a Portfólión vasárnap reggel megjelent cikkben, amelyben a gazdasági lap a magyarországi koronavírus-járvány lehetséges forgatókönyveivel foglalkozik.
Az írás egy csütörtöki, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián elhangzottakra hivatkozik. A tanácskozáson a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba.
Elhangzott az is, milyen esetben alakul ki a legrosszabb járványügyi forgatókönyv. A szakemberek visszajelzése alapján új, más, kombinált járványvédelmi stratégiára van szükség Magyarországon, amelyben a jelenleginél sokkal több tesztelésre és hatékonyabb kontaktkutatásra lenne szükség.
Mint írják, a konferenciát nem rekláőmozták túl, szombaton azonban a szélesebb nyilvánosság számára is közzé tették a teljes 2 órás videóanyagot, ami mindezidáig az első alkalom volt, amikor bárki számára betekintést engedtek abba, hogy a kormány milyen folyamatok mentén és mire alapozva hozza meg járványügyi lépéseit.
A kormány a járványügyi szakembereket arra kérte, hogy olyan kérdésekre adjanak válaszokat, minthogy hányan és milyen tünetekkel fognak kórházba kerülni, mi a legrosszabb forgatókönyv, hogyan terjedne a vírus, ha nem tennénk semmit, avagy azt is többek közt, hogy milyen kontaktszám csökkenést kell elérni ahhoz, hogy a vírus az egészségügy oldalán kézben tartható legyen, és mi az, amit reálisan el lehet érni.
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi hírű matematikusa azt mondta, hogy bármely lazító vagy korlátozó intézkedés meghozatalának hatása körülbelül két hét csúszással fog megjelenni a járványgörbén a vírus lappangási ideje miatt, ezért a rendszernek van egy kéthetes tehetetlensége. Valós veszély tehát az, hogy egy túl későn meghozott korlátozó intézkedésnek már nem lesz igazi hatása arra, hogy átlépjük-e vagy sem a az egészésügyi kapacitás kritikus határát.
Arra a kérdésre, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bevallása szerint olyan válaszokat kaptak, amin elcsodálkoztak, hogy mennyire is komoly a helyzet. A kutatók számításai szerint ugyanis a járványgörbe csúcsa körüli két hétben körülbelül 2,5 millió ember fertőződik meg Magyarországon, és ebben a legrosszabb forgatókönyvben 14 ezer ember kerülne nagyon súlyos állapotba, amikor már lélegeztetés szükséges.
A cél éppen ezért a járvány ellaposítása volt, és annak elkerülése, hogy a kritikus zónába kerüljön az ország.
Röst Gergely beszélt az úgynevezett reprodukciós szám jelentőségéről, vagyis arról a mutatóról, ami azt méri, hogy egy fertőzött ember hány másik embert tud megfertőzni. Jelenleg 1-es a reprodukciós ráta hazánkban, és ezzel az értékkel hosszú távon is hasonlóan elfojtott lehetne a járvány Magyarországon, mint most.
Azonban a matematikus felvázolt olyan feltételezett, hipotetikus forgatókönyveket is, hogy mi történne, ha május elejétől különböző mértékben növekednének meg a kontaktusszámok korlátozó intézkedések enyhítése miatt. Azt már mi jegyezzük meg, hogy ami amúgy várható, hiszen erről beszélt is a kormány több tagja, Orbán Viktor is, akár már május 4-étől, az érettségi kitűzött kezdőnapjától, és amire elsősorban a gazdaság újraindítása miatt a másik oldalon viszont valóban szükség lehet.
A modellszámítások szerit, ha a lazító intézkedések miatt kialakuló nagyobb reprodukciós számok hónapokon át fent maradnának, akkor annak súlyos következményei lennének. A kritikus érték az 1,3-as reprodukciós ráta lehet, azaz, amikor 10 ember 13 másik embert fertőz meg. Sőt, óriási különbség van valójában a 1,2-es és az 1,3-as érték közt is. A matematikus számításai szerint egy 1,2-es reprodukciós rátánál még kezelhető, 1,3-nál viszont már nem kezelhető járványunk van.
A teljes cikk a Portfólión olvasható el.
