Már nem csak általános iskolai tanárokat és “kistanárokat”, azaz tanár szakos egyetemistákat toboroznak felügyelőnek a 2020-as érettségire, de lapunk értesülései szerint a kormányhivatalokban dolgozó pedagógus végzettségű munkatársak közt is megy a toborzás. A Szabad Pécs azonban arról is értesült, hogy a szűk keresztmetszetet nem is a felügyelők jelenthetik, hanem a vizsgaelnökök és a jegyzők. Meg is nyitották újra azt a felületet, ahol jelentkezni lehet vizsgaelnöknek. Csakhogy lehetséges, hogy még többen lesznek, akik ezt a lehetőséget arra használják majd, hogy leiratkozzanak a vizsgáról.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Napok óta attól hangos a magyar sajtó az idei érettségi kapcsán, hogy lesz-e elég felügyelőtanár.
Ami fontos kérdés valóban, hiszen a korábbiaktól eltérően az írásbeliken legfeljebb tíz lehet majd egy teremben a járvány miatt, ami kevesebb, mint a korábban megszokott létszám, azaz több teremre és így több felügyelőre is szükség lesz, miközben egyes szóba jöhető, még tanító, a korábbi években felügyeletet vállaló pedagógusok az életkoruk vagy krónikus betegségeik miatt nem fognak idén felügyelőtanárként dolgozni.
A haza bölcs vezetői ugyanis egyelőre olyan döntéseket hoztak, hogy aki idén diplomázik, annak nem kell nyelvvizsga, illetve hogy a kormány által számított járványtetőzéssel egyidőben kezdődjenek meg a hazai érettségi vizsgák.
A felügyelőtanárok ügye tehát komoly probléma, és biztos, hogy a róluk, a jegyzőkről és a vizsgáztató tanárokról döntő, s e tekintetben felelős iskolaigazgatóknak lehetnek majd nyugtalan álmaik emiatt, és imádkozhatnak azért, hogy náluk ne legyen friss fertőzés az érettségi alatt vagy azt követően a diákok, és főleg a tanár kollégák körében.
Ugyanakkor felügyelők valószínűleg lesznek is majd, mivel a Szabad Pécs értesülései szerint már nem csak általános iskolai tanárokat, és már nem csak “kistanárokat” (azaz tanár szakos egyetemistákat) toboroznak felügyelőnek a 2020-as érettségire, hanem a kormányhivatalokban dolgozó pedagógus végzettségű munkatársak közt is elindult a toborzás.
Ez természetesen nem hivatalos információ, de több megbízható forrás is megerősítette, hogy valóban vannak ilyen megkeresések, ha nem is az összes kormányhivatalban (bár ezt is lehet valószínűsíteni), de több pontján az országnak. Olyan kormányhivatali dolgozóról is tudunk, akit megkerestek, valóban van pedagógus végzettsége, de pályaelhagyóként soha nem tanított főállású pedagógusként. Ráadásul azt is hallottuk, hogy azok, akik belemennek az érettségi lebonyolításának a szervezésébe, azok a kormányhivatali szabadságuk terhére mehetnek a “mellékest” vállalni. Ami amúgy nyilván “békeidőben” egyáltalán nem lenne problémás dolog, sőt ez a normális ügymenet, jelen helyzetben azonban minimum morálisan aggályosnak is nevezhető, hiszen nem egy sima “mellékesről” van szó, hanem az államnak nagyon fontos “kívülről jövő” segítségről.
A Szabad Pécs azonban ma arról is értesült, és ez is új, friss hír a 2020-as érettségivel kapcsolatban, hogy a szűk keresztmetszetet a vizsgaelnökök és a jegyzők jelenthetik. Mint mondtuk, a jegyzők kijelölése is az iskolaigazgatók feladata, ugyanakkor a vizsgaelnöki megbízások a kormányhivatalokhoz tartoznak.
Lapunk információi szerint két napja újranyitották azt az Oktatási Hivatalhoz tartozó internetes felületet, az érettségi vizsgaelnöki és vizsgáztatói visszajelző rendszert, azaz a Dari-t. Ez az a felület, ahol jelentkezni lehet vizsgaelnöknek. Vizsgaelnök pedig csak az a pedagógus lehet,aki szerepel az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben.
Az példa nélküli, hogy újra megnyissák a Dari-t, amelyet egyszer már lezártak. Ilyenkor azonban már többszörösen az, hiszen az idei évben április 20-áig meg kellett volna kapniuk a megbízási szerződésüket mindazoknak, akik az idei érettségi vizsgák lebonyolításában részt vesznek, akár vizsgaelnökökként, akár jegyzőkként, akár felügyelő- vagy vizsgáztató tanárokként kaptak és vállaltak szerepet. Szóval elég komoly dologról van szó.
Ráadásul a felügyelő tanárok megbízással, de önkéntes alapon oszthatók be, azaz kijelölni őket nem lehet az iskolaigazgatóknak sem, ők csak legfeljebb felkérhetik őket, vagy elfogadhatják jelentkezésüket. És éppen ezért is volt még problémásabb, hogy a Pécsi Tankerület vezetője, Páva Péter (de valószínűsíthetően más tankerületi vezetők is) olyan levelet írtak az iskolaigazgatóknak, amely szerint egy bekért táblázatban nem csak a felügyelő tanároknak jelentkezőket kérték feltüntetni, de azokat is, akik nemet mondtak a megkeresésre.
Visszatérve a Dari újranyitására: azt forrásaink sem tudták megmondani, hogy mi állhat e mögött egészen pontosan. De két dolog valószínűsíthető: az egyik, hogy nincs elegendő vizsgaelnök, a másik, hogy többen is jelezhették, hogy nem kívánnak vizsgaelnökök lenni idén, hiába adták le a jelentkezésüket, és hiába van erre meg minden végzettségük, képzésük s tapasztalatuk.
És lapunk is tud több olyan pedagógusról, akik bizony jelentkeztek sokéves, vagy akár több évtizedes tapasztalattal a 2020-as érettségire is még a járvány kitörése előtt, de most azt mondták (mivel a rendszerben benne lévőkét kaptak a Dari újranyitásáról értesítést), hogy vissza fognak lépni, avagy ezt fontolgatják.
Amin cseppet sem kell csodálkozni, hiszen mind vizsgaelnöknek, mind jegyzőnek (és persze felügyelőnek és vizsgáztatónak is) rendszerint minden iskolában, városban és megyében nagyjából ugyanabból a körből kerülnek ki évek óta a jelentkezők, és a vizsgaelnökök és jegyzők is rendszerint nem a pályájuk elején járó, hanem sokkal inkább az ötvenes és hatvanas korú pedagógusok közül kerülnek ki. (A PDSZ és a legtöbb szakmai szervezet nem is tartja túl nagy ötletnek a május eleji érettségit.) Ahogyan lapunk külsős szerzője, egy volt középiskolai igazgató sem. Miközben szupermen Orbán Viktor bejelentette, hogy május 3-án tetőzik a járvány Magyarországon.
Akik egyrészt maguk is veszélyeztettebbek, mint akár a harmincas-negyvenes társaik és a diákok, másrészt, ha még él bármelyik szülőjük, akkor jó eséllyel ők segítik az ő ápolásukat vagy intézik a bevásárlást az akár 80, 90 év feletti szülőknek.
Vagyis könnyen előfordulhat, hogy nem is kevesen lesznek, akik ezt a lehetőséget arra használják majd, hogy leiratkozzanak a vizsgáról.
Ráadásul a Dari-t nem csak, hogy újranyitották két napja, hanem újraszabhatják a forrásaink szerint az egész adatbázist, tekintve, hogy újra be kellett jelölniük, hogy hány vizsgát vállalnak, és milyen szintűt.
A végére pedig egy szolgálati közlemény, hátha elér oda, ahová kell, egy érintett pedagógustól származik a felvetés.
„Még valami. Ha lesz mégis érettségi (bár remélem, hogy nem lesz), akkor el kellene érni, hogy a kétszintű érettségi szoftver úgy legyen beállítva, hogy ne kelljen minden órában egy-egy teremben más-más tanárt beküldeni felügyelni.
Ugyanis a szoftver eddigi beállításai miatt a felügyelőtanárok “forogtak”, azaz egyik teremből kijöttek, aztán bementek a másik terembe, aztán onnan is kijöttek, és bementek egy harmadik terembe.
Vagyis ha idén is így lesz, akkor azt is mondhatjuk, hogy ha megúszták az egyik teremben fertőzés nélkül, akkor még van két próbálkozásuk. Tiszta orosz rulett. Jobb lenne, ha legalább 2 órát engedne egy helyen ügyelni a szoftver.”

19? Lapot!