Moldova és Magyarország kultúrájában is fontos szerepe van a bornak, ráadásul mindkét országban a politika is kiemelten foglalkozik a szektorral. A mostani válságot senki sem tudta elkerülni, a problémák hasonlóak és úgy tűnik, hogy a megoldásokat is ugyanúgy képzelik el a szereplők.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Lengyel, moldovai, cseh és német újságírókkal közösen indított sorozatunkban olyan cikkeket írunk, amelyeknek a témája összeköti az országokat. Ez az Off the beaten track. Ezt a cikket Georgeta Carasiucenco és Gűth Ervin írta.

Látszatintézkedés vagy valós segítség?

Bár Magyarországon az egy főre jutó alkoholfogyasztás nőtt a koronavírus-járvány alatt, a vendéglátást érintő korlátozások a hazai borászatok egy részét is nehéz helyzetbe hozták. Azonban a kicsi, családi borászatok, amelyek jellemzően a pincénél, helyben, és közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek, még növelni is tudták a bevételeiket.

Magyarországon március közepén hirdette ki a kormány a veszélyhelyzetet, és nem sokkal később a boltok, vendéglátóhelyek nyitvatartását is korlátozták. Azonban sokan inkább a működés teljes felfüggesztése mellett döntöttek. A helyzet közvetetten egyik napról a másikra nagyon sok beszállító vállalkozást is érintett: étel- és italkereskedőket, és persze a borászatokat is. Utóbbiak sokszor maguk is kettős szerepben vannak, hiszen vendéglátóhelyet is üzemeltetnek. Őket kétszeresen sújtotta a válság. A borászok és szőlőtermelők szakmai szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) villámgyorsan reagált a helyzetre, és alig egy hét alatt online kampányt és szolgáltatást indított Palackposta2020 néven, ami az első pillanattól megosztotta az érintetteket. A HNT az online vásárlás-házhozszállítás alapjaira próbált fókuszálni, amikor egy csak nehézkesen használható adatbázisba (a kereséssel akadtak gondok) próbálták terelni az önként jelentkező borászatokat. Sokan látszatintézkedésnek, mások a kereskedők hátba szúrásának tartották a kezdeményezést. De voltak olyanok is, akik szerint minden reklám csak jót tesz a magyar bornak egy ilyen válsághelyzetben.

A Pannon Borbolt online kereskedésként kezdte, de az utóbbi években ez a vendéglátóhelyek és borászatok közötti közvetítés – ami több mint italnagykereskedelem – adta a bevételeik közel 80%-át. A vendéglátás ideiglenes lenullázásával viszont úgy tűnik, hogy az a bizonyos 20% menti meg a céget, és ennek megfelelően kezdték újra felpörgetni az üzletágat.”Mi csomagokat tudunk értékesíteni, azaz a fogyasztók több pincészet kínálatából válogathatnak. Ráadásul a logisztikai infrastruktúránk eleve fel volt építve, így az áraink is sokkal kedvezőbbek” – mondja a cég ügyvezetője, Filákovity Dusán, azt is hozzátéve, hogy nem is tekinti konkurenciának a palackpostát.

Schunk József, borász, a Pécsi Borvidék elnöke és a HNT tagja szerint nem minden bortermelőt érintett egyformán a válság. A kicsi, helyben értékesítő pincészetek még növelni is tudták az értékesítésüket. Ugyanakkor a HoReCa (szállodák, éttermek, kávéházak) vonalon értékesítők bevételei gyakorlatilag lenullázódtak. Ez természetesen a nagyobb borászatokat érinti. Egy másik nehézség viszont, hogy a fesztiválok, tömegrendezvények is elmaradnak, ami pedig nagyon fontos bevételi forrása sok kicsi termelőnek is. Amit viszont mindenképpen orvosolni kell majd a szektorban, az a bevételkiesés és a készletek alakulása. A HNT mindkettőt figyelemmel kíséri. A borpromóció ráadásul mindkét fronton segíthet is.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

A Pécsi Borozó című gasztronómiai és bormagazin főszerkesztőjének, Győrffy Zoltánnak március közepén nehéz döntést kellett meghoznia. A több mint egy évtizede, negyedévente megjelenő újság nyári száma nem fog megjelenni. A hirdetőik visszaléptek és a kiadó másik lábát jelentő boros rendezvények piaca is beszakadt. “A zsúfoltnak ígérkező idei év egy szempillantás alatt megváltozott, ehhez kell alkalmazkodni” – mondja az újságíró, aki csapatával a szerkesztőségi kóstolókat is az online térbe helyezte át. Most Zoomon vagyis egy online alkalmazás segítségével tartanak tematikus kóstolókat heti rendszerességgel, de amúgy is erősödött a magazin online jelenléte. Ez nyilván nem az igazi, viszont azt, hogy a járvány mennyire fogja átalakítani a boros rendezvények piacát és az eddig bevált protokollokat, még túl korai megmondani.

Hallgasd meg a témában készült teljes podcastunkat itt:

Szabad Péntek – A Szabad Pécs heti podcastja – A borászatokat is magával ránthatja a vendéglátás, de a pécsi borvidék még jól is kijöhet a válságból – 32:07

Számtalanszor elhangzott már ebben az adásban, hogy a koronavírus az élet minden területén érezteti a hatását. A tágabb borászati szektorban ez a hatás leginkább közvetett, de így is jelentős. És nem teljesen negatív, ugyanis vannak olyan szereplők, akiknek a megváltozott környezet fellendülést hozott. Persze a problémák hangsúlyosabbak.

A koronavírus kiszárítja a borágazatot?

A koronavírus járvány előtt a moldáv borágazat hatalmas felívelésben volt: 2019-ben 156,7 millió liter bort exportáltak, nagyjából 55 milliárd forint értékben. Az elsődleges exportpiacok sorrendben Kína, Románia és Oroszország voltak. 

Az országot, ahol a bortermesztés adja az export 7%-át és a a GDP 3%-át, éppen ezért súlyosan érintette a járvány. És nem csak a kicsiket, de a nagyobb szereplőket is.

Öt borászatnak fel is kellett teljesen függeszteni a tevékenységét, mivel az alkalmazottak között súlyosan terjedt a koronavírus. A Vulcanesti körzetben található Etulia és Cismichioi falvakat karantén alá helyezték mivel az Etulia Borászat 4 alkalmazottjának pozitív lett a koronavírus tesztje. A Bostovan Borászati Csoporthoz tartozó pince minden munkavállalóját, azaz 174 főt és családtagjaikat tesztelték, így összesen 77 fertőzöttet találtak. 

Fotó: Tatiana Beghiu

“A borászati termékek nem létfontosságúak”

A Moldovai Köztársaságban termelt bor 83%-át külföldön értékesítették 2019-ben. A 2020-as adatok szerint márciusban, az előző év hasonló időszakához képest az export 9%-kal, még az export értéke 11%-kal csökkent.

A Nemzeti Szőlészeti és Borászati Iroda (ONVV) az idei évben az 30–50% közötti visszaesésre számít a borászati termékek exportjában a 2019-es évhez képest.

Az agrárminisztérium illetékes osztályvezetője, Liliana Dascalius szerint 2020 első három hónapjában az export máris 20 százalékkal csökkent, de ezek még csak előzetes adatok. “A borászatot ugyanúgy érinti a válság, ahogy a mezőgazdaságot, és persze a teljes gazdaságot. A bor és a borászati termékek pedig nem létfontosságúak” – tette hozzá.

Zéró bevétel

Vlada Vutcarau az ATU borászat társalapítója, ami egy családi vállalkozás és évente 40 000 palackot termelnek. A koronavírus és veszélyhelyzet miatt az értékesítésük 90%-kal esett vissza. “Hatalmas veszteségekről beszélünk. Persze folytatódik a borászatban a munka, de a bevételeink az értékesítésből jönnek, nem a termelésből” – magyarázta Vlada.

Ugyanakkor a fiatal vállalkozó szerint van egy pozitív vonzata is a válságnak: a kereskedelem az online térben zajlik, és többen keresik a helyi termelőket. “A helyi termékek előtérbe kerülésével a saját vállalkozásainkat támogatjuk, és a pénz az országban marad” – teszi hozzá.

A moldovai vállalkozások 88%-át negatívan érinti a termékek és szolgáltatások iránti kereslet csökkenése az Amerikai Kereskedelmi Kamara felmérése szerint.

A hivatalos szervek így több fronton is segíteni próbálnak a gazdasági szereplőknek, így a borászatoknak is. Például az áfát a vendéglátóiparban 20-ról 15%-ra csökkentették. 

Az ATU borászat társalapítója, Vlada Vutcarau szerint ugyanakkor ez a lépés nekik nem sokat segít. “Nincsenek vendégeink, és így nincs miből megspórolni a csökkentett áfát. Nincs bevételünk, amiből ezt az 5%-ot átcsoportosíthatnánk mondjuk fizetésekre” mondja Vlada. Úgy látja, hogy ezek csak politikai játszmák és a hatóságok és az állam elhárítja a felelősségvállalást. “Talán nem engedhetik meg maguknak.” 

A baj nem jár egyedül: a társalapítót, az idei szárazság is aggasztja. “Az idő majd megmutatja, hogy mit hoz az idei szüret. Lehet, hogy egy még nagyobb válság előtt állunk.”

Szőlő helyett kukorica

A Veszélyhelyzeti Bizottság április 10-én bevezette a 16-os számú cikkelyt. Az ebben foglalt egyik támogatási rendelkezés szerint azok a vállalkozások, amelyek részben vagy teljesen felfüggesztették a tevékenységüket a befizetett jövedelemadójukkal azonos mértékű támogatásban részesülnek, más kedvezmények mellett.

Milestii Mici borászat igazgatója, Viorel Garaz kételkedik, hogy az államnak elegendő forrása lenne a vállalkozások támogatására. “Ha nem vagy csak kis mértékben működnek a gazdasági szereplők, akkor nagyon alacsony marad a hozzájárulásuk a költségvetéshez. Ha a támogatásokat nem fizetik ki azonnal, akkor a vállalkozások megszűnnek és már nem is támogatásra szükség” – tette hozzá.

A Milestii Mici borászat majdnem 1,2 millió palack bort termelt 2019-ben, aminek nagyjából 60%-át exportálták. A járványhelyzet miatt a hazai értékesítésük 60%-kal csökkent, a külföldi értékesítés pedig 40%-kal. Március 8. óta pedig egyáltalán nem fogadtak vendégeket, turistákat.

“A terveinket az elkövetkező 1-2 évre egycsapásra elfelejthetjük. Elmarad az étterembővítés, nem szerzünk be elektromos járműveket, nem lesz telepítés és bolthálózat sem. A megtakarított pénzből bérleti díjakra, fizetésekre költjük” – mondja  Viorel Garaz.

COVID-19 lenullázta a növénytelepítési költségvetést, ezért a Milestii Mici borászat 36 hektáron szőlőültetés helyett inkább kukoricát vet 

A borászatnak több nyugdíjaskorú alkalmazottal is szerződést kellett bontani, összességében a munkavállalóik száma 206-ról 142-re csökkent. “Nem tudjuk a nyugdíjaskorúakat is kifizetni, és nekik ott a nyugdíj. De a fiatalabbaknak még a családjukról is gondoskodni kell. Legalább őket szeretnénk valahogy kifizetni” – tette hozzá Viorel Garaz.

A Milestii Mici borászat föld alatti termei 85 méter mélyen vannak és 200 km hosszan ágaznak szét. Összesen 2 millió palack bor tárolására alkalmas, és a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, a világ legnagyobb palackgyűjteményével. 

Korunk kihívásai

A veszélyhelyzet nem az első csapás a moldovai bortermelőknek: 2006-ban Oroszország betiltotta a moldovai importot, minőségi problémákra hivatkozva. Akkoriban a moldáv borok 80%-át az orosz piacon értékesítették, és a tilalom miatt több mint 100 millió dolláros veszteséget kellett elszenvednie az ágazatnak.

A következő csapást, 2013-ban három hónappal az Európai Unióval aláírt egyezmény előtt érkezett: az oroszok ismét embargót hirdettek a moldáv borra.

“Ez a válság mindannyiunkat érinti és mindenkinek a helyi borok fogyasztására kell koncentrálnia. Minden egyes palack borban egy egész iparág van: a szőlőtermesztők, a kétkezi munkások, borászok és labormunkások. Nem mellesleg ott van az üveggyártás, a kartonpapír- és csomagolóanyaggyártás, a grafikusok és így tovább. Egy palack vásárlásával egy egész láncolatot támogatunk” mondja Andrei Cibotari, borszakértő, a finwine.md blog szerzője.

Ez a cikk az Off the beaten track című projekt része, amiben az n-ostHlídacíPes.org, a Szabad Pécs, Krytyka Polityczna és a Moldova.org vesz részt. A projektet a Visegrad Fund támogatja.

A sorozat cikkei itt érhetők el.

Címkék:
KategóriákMETÁL