Kíváncsiak voltak, milyen visszhangja van az iskolaőrségnek a rendvédelmi szakemberek körében, s hogy erről képet kapjanak, Pozsgai József volt rendőrrel beszélgettek, aki szolgálati éveit Baranya megyében töltötte, és azóta is eleven kapcsolatban van korábbi kollégáival, írta csütörtöki közleményében a Pedagósusok Demokratikus Szakszervezete. A PDSZ álláspontja továbbra is az, hogy az iskolaőrség a kormány elhibázott válasza az iskolai erőszak problémájára, ami hosszú távon várhatóan nem enyhíteni, hanem eszkalálni fogja a problémát.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A szeptembertől bevezetendő iskolaőrség kapcsán a PDSZ egy tapasztalt egykori rendőrt, Pozsgai Józsefet kérdezte arról, hogy milyen visszhangja van a rendőrök körében a kormány által szorgalmazott megoldásnak.
Az alábbiakban a PDSZ által készített és közleményként lapunkhoz eljuttatott írásból idézünk.
„Ahol sas voltál, oda nem mégy vissza verébnek.”
Ahogyan arról már több forrás is hírt adott, az elmúlt napokban pont azokat a volt rendőröket kínálják meg személyre szóló levélben az iskolaőri pozíciókkal, akiket évekkel ezelőtt komoly jogvesztéssel sújtott a Nemzeti Együttműködés Rendszere (lásd a keretes írást). MIndemellett az is érdekes ügy morális szempontból többszörösen is, hogy a folyamatosan kapacitásgondokkal küzdő rendőrség szolgálatban lévő rendőrökkel kézbesítteti ki az ajánlatot tartalmazó leveleket:
A korhatárelőtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló törvény többek közt kimondja, hogy 2012. januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati (közismertebb nevén korkedvezményes) nyugdíjasok, akik főleg a rendőrök és katonák közül kerültek ki, a korábban nyugdíjként folyósított ellátás helyett ennek szja-val csökkentett összegét kapják, amennyiben nem mennek vissza dolgozni az ún. szenior állományba. Mindezek érdekében még alkotmányt is módosított a kormány, így vált lehetségessé a korkedvezményes nyugdíjak csökkentése, szociális ellátássá alakítása vagy megszüntetése. Ezzel évtizedek óta meglévő szerzett jogok váltak semmissé, és alapvetően átalakult a rendőri életpálya.
Pozsgai József elmondása szerint komoly felháborodást kelt az exrendőrök körében, hogy a szervezet, amelyet sokan évtizedekig szolgáltak, nem állt ki mellettük, mikor a költségvetés rajtuk spórolt, de most azt várja tőlük, hogy önként álljanak be „sulizsarunak”. Vérmérséklettől függően nevetnek vagy dühöngenek a helyzeten, de az biztos, hogy nem sokan akarnak verebek lenni ott, ahol sasok is voltak már.
Még akkor sem, ha a felajánlott 220 ezres bruttó fizetés pont tízezerrel több, mint amit egy pályakezdő tanár hazavisz.
Ráadásul a pedagógusoktól már évek óta megvonták a nem anyagi juttatásokat, az iskolaőröknek viszont évi 200 ezer forintnyi cafeteria is jár.
Vagyis eljutottunk oda, hogy egy jó fizikumú, egészséges, frissen végzett pedagógus anyagilag jobban jár, ha inkább iskolaőrnek megy a tanítás helyett.
Akinek pedig nem derogál a “veréblét”, és a korhatár előtti járadéka mellé bezsebeli az iskolaőri fizetést, minden bizonnyal többet fog keresni, mint a körülötte tanító pedagógusok többsége, de egyes esetekben még az intézményvezetőknél is többet vihet haza.
Amúgy az exzsaruknak kiküldött levél semmivel sem tartalmaz többet, mint a nyilvánosan hozzáférhető álláshirdetés. Az, hogy mégis ennyi időt és energiát szánnak arra, hogy személyesen keressék meg vele a korábbi rendőröket, arra utal a PDSZ szerint, hogy nem tolonganak a jelentkezők erre a posztra.
Elégtelen kiképzés, aránytalanul nagy felelősség
A pontos képzési program nem ismert, de az egészen bizonyos, hogy egy négyhetes gyorstalpalón senkit nem lehet kiképezni egy ilyen komplex feladatkör ellátására Pozsgai József szerint. A volt rendőr a legfőbb gondnak azt látja, hogy alapvetően pedagógiai, szociális, sok esetben mentális vagy egészségügyi problémákat akarnak megoldani rendvédelmi eszközökkel, ami szerinte fából vaskarika.
Azt, hogy az iskolai közösség részeként legyen rendőr bizonyos intézményekben, nem tartja eleve ördögtől való ötletnek, de úgy gondolja, ez mindenképp egy külön szakma kellene, hogy legyen, éveken át tartó speciális felkészüléssel. Ráadásul a legmotiváltabb, legfelkészültebb rendvédelmi személy se ér semmit önmagában, ha nem egy komplex pedagógiai, gyógypedagógiai, szociális és egészségügyi ellátórendszer részeként működik.
Ezzel szemben egyik napról a másikra kitaláltak egy pozíciót, aminek abszolút tisztázatlan már a jogállása is. A hivatalos tájékoztatásból annyit lehet tudi, hogy az iskolaőr kényszerítőeszköz ellátására jogosult, közfeladatot ellátó személy. Vagyis abban különbözik a tanártól, hogy használhat gumibotot.
Azt is tudni, hogy az iskolaőr a rendőrség állományának tagja, viszont nem szolgálati viszonyban, hanem munkaviszonyban dolgozik – habár a PDSZ szerint ez a jogállás abszolút értelmezhetetlen. Főleg, hogy az eddigi hírek szerint az iskolai munka során az iskolaőr az intézményvezető utasításai alapján dolgozik.
De nem tudni, hogy az iskolaőr része-e a nevelőtestületnek vagy sem, egy konfliktusos, erőszakos helyzet kezelése során adhat-e utasításokat a pedagógusnak vagy csak ajánlásokat tehet – és még nagyon sok hasonló megválaszolatlan kérdés van az ügy körül.
Terápia helyett gumibot?
Különösen aggasztó a PDSZ szerint, hogy azon intézmények között, amelyben szeptembertől iskolaőr is dolgozik, számos EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) is található. Ezekben az iskolákban tanulásukban akadályozott, értelmi fogyatékos, autista vagy egyéb tanulási nehézséggel küzdő diákok tanulnak. A kormány azonban gyógypedagógusok és pedagógiai asszisztensek helyett (mellett) kényszerítő eszközökkel felszerelt, egyenruhás tekintélyszemélyeket küld mindenféle gyógypedagógiai előképzettség nélkül. Ez súlyosan veszélyezteti a diákok megfelelő oktatáshoz és emberi méltósághoz való jogát.
„Gondoljunk bele, mivel járhat, ha például egy súlyos viselkedési problémákkal küzdő, autista diákot megfelelő terápiás szakember helyett egy iskolaőr „vesz kezelésbe”!”
Mindezek alapján Pozsgai József úgy látja, hogy mire beköszönt a tél, megérkeznek az első perek is, amelyeket szülők (vagy akár pedagógusok) indítanak aránytalan iskolaőri fellépés miatt, vagy azért, mert egy adott helyzetet nem sikerült megfelelően kezelni, és az erőszakos cselekmény iskolaőri jelenlét ellenére megtörténik.
Egy, a győri késeléshez hasonló esetben például jó eséllyel semmilyen megelőző hatással nem bírt volna a tény, hogy van valahol az épületben egy „sulizsaru”. Viszont azokban az intézményekben, ahol lesz iskolaőr, rajta fog csattani minden meg nem oldott helyzet, minden kezeletlen konfliktus, őt fogja megtalálni szülő, pedagógus, tankerület egyaránt. Egy esetleges bírósági eljárás során viszont nem áll mögötte senki.
A volt rendőr szerint talán azért lehet gond a jelentkezéssel az időtényező mellett, mert igencsak valószínű, hogy azoknak, akik átlátják a helyzet összetettségét, eszük ágában sincs elvállalni egy ilyen, eleve teljesíthetetlen feladatot, még ha akadnak is majd páran, akik anyagi okokból belevágnak.
Ráadásul a rendőrség is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a közoktatás: kevés az ember, akik még nem hagyták el a pályát, azok túlterheltek, és alulfizetettek.
A középfokú rendvédelmi képzésben is vannak szerintük bajok, a főiskolát végzett tisztek előtt pedig nincs igazi karrierút, évekig rostokolnak egy helyben, „mert ebben a monolit hierarchiában csak kihalásos alapon lehet feljebb jutni”.
Komoly bérfeszültség forrása is lehet a tény, hogy azok a rendőrök, akik sokszor a bőrüket viszik a vásárra a bűnüldözés során, jóval kevesebbet keresnek majd, mint egy iskolaőrnek állt exzsaru, aki a korhatár előtti járadéka mellé megkapja az iskolaőri fizetést és a cafeteriát is.
Az iskolaőrség tehát nem megoldás a PDSZ szerint. A szakszervezet már hónapokkal ezelőtt megfogalmazta azt a 11 pontot, amely mentén lehetségesnek látja az iskolai agresszió megoldását. Továbbra is ezt tartják az egyetlen hatékony, célravezető útnak, ezért továbbra is követelik, hogy “a kormány saját udvari gittegyletei helyett a valódi érintettek képviselőivel egyeztessen, és egy alternatív erőszakszervezet létrehozása helyett a már meglévő ellátórendszereket tegye alkalmassá a problémák kezelésére”.
Például az iskolaőrségre szánt pénz átcsoportosításával.
19? Lapot!
