Helyi kulturális földalatti hálózatokról, ellenkultúráról és az 1980-as évekről beszélgettünk a Szabad Pécs heti podcastjának új epizódjában.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A podcast a legtöbb platformon, alkalmazásban elérhető: Spotify | Apple Podcasts | Google Podcasts | Anchor | RSS | Letöltés
Koszits Attila évtizedekig dolgozott rádiós újságíróként. Nem csak tudósítóként kísérte végig a helyi kulturális élet szinte minden mozzanatát, szervezőként, zenészként dj-ként és még ki tudja milyen szerepben ő maga is alakította. Szóval tudja miről ír, miről beszél, amikor kedvenc témáival foglalkozik. Most megjelent, tényleg monumentális könyvében a pécsi underground meghatározó évtizedét veszi végig. Kontextussal, ki- és betekintéssel, sztorikkal, kordokumentumokkal alátámasztva elemzi az 1980-as éveket. És mindezt tényfeltáró munka alapozza meg, szóval jó nagy feladatot vállalt magára. Persze nem csak erről beszélgettünk, hiszen ha már egy hangos műfajban edződött kollégával ültem le beszélgetni, a podcastokról és rádiózásról is szót ejtettünk. Sőt, igazából ezzel kezdtük.
- Véleménye szerint Pécsen már nincs rádió, illetve annyira rossz kereskedelmi rádió van csak, hogy azt nem hallgatja,
- nagyon intenzív két évtizedet dolgozott a médiában, már nem is lenne kedve újra rádiózni, így másra is jut ideje,
- például a most megjelent Pécs Underground ’80 című könyvre, amin 5 évig dolgozott,
- a könyv tényleg monumentális alkotás, méretre és terjedelemre is,
- Koszits szerint a 80-as évek kultúrája az utóbbi években egyre inkább bekerült a tudományos diskurzusba, de leginkább budapesti szemszögből,
- a témával már régóta foglalkozik, több előadást tartott az alternatív kulturális közegekről, aminek az egyik központja Pécsen volt,
- műfajilag nehezen besorolható, de mindenképpen átfogó kultúrtörténeti munka ez, de az olvashatóságot végig szem előtt tartotta a szerző,
- sztorik, interjúk, elemzések vannak benne, amiket alapos kutatómunkával is alátámasztott,
- különböző művészeti ágak képviselő gyakran álltak elő közös produktumokkal,
- magánlakásokon szervezett kulturális események hálózata is kirajzolódik, amik szcénában meghatározó egyéniségekhez köthető,
- ebben a hálózatban sok a budapesti kapcsolódási pont is, mert sokan ugyanebben az időszakban nem állíthattak ki például a fővárosban, de Pécsen igen,
- Pécs az 1960-as évektől szabadabb volt kulturális téren, mint Budapest, és ebben Aczél György lobbitevékénysége is benne volt, hiszen a kultúrpolitikus Baranya egyik országgyűlési képviselője volt,
- a könyv a Made in Pécs magazin kiadójának gondozásában jelent meg, aminek Koszits Attila azért is örül, mert sem hozzá, sem a témához, nem illett volna egy mainstream nagy kiadó.
