Titkos szavazással, 135 igen és 26 nem szavazattal választotta hétfőn a Kúria elnökévé az országgyűlés Varga Zsolt Andrást, akit korábban szakmai bírálat ért, mert nincs tárgyalótermi gyakorlata.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Varga Zs. András korábban Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként is dolgozott. Varga Zsolt Andrást a politikusból államfővé lett Áder János jelölte a Kúria elnöki tisztére.
A kinevezés kilenc évre szól, egy alkalommal hosszabbítható, a Kúria elnökét a parlament választja meg, a megválasztáshoz kétharmados többségre van szükség.
Varga Zsolt András a jogot az ELTÉ-n végezte 1995-ben, ugyanott szerezte PhD tudományos fokozatát, habilitációját pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Egyetemi tanárként is dolgozik, a Pázmány Jog- és Államtudományi Karán, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője, mellette katekéta végzettséget is szerzett (hitoktató-lelkipásztor).
Budpaesti ügyészségeken, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalában dolgozott, utóbbiban később hivatalvezetőként is.
Tíz éven át volt a legfőbb ügyész helyettese, 2014 szeptemberétől választották alkotmánybíróvá.
Varga Zs. András várható kinevezésével szemben számos fórumon és módon fogalmaztak meg szakmai kritikát. Az Országos Bírói Tanács elismerte Varga Zsolt András szakmai elméleti felkészültségét és tudományos munkásságát, de kifogásolta, hogy egyáltalán nincs ítélkezési gyakorlata.
Magyarországon tehát egy olyan személyt választott meg 2020 októberében a Fidesz-KDNP-kétharmad legfőbb bírónak, akinek gyakorló bíróként egyáltalán nincs tárgyalótermi tapasztalata.
