Villámcsapásszerű hír rázta fel a pécsi közéletet néhány napja, ami egy éve nem látott politikai felbolydulást okozott. A Szabad Pécs számos háttérbeszélgetést folytatott politikusokkal és a pécsi városháza életét belülről ismerőkkel, valamint a városvezető ellenzéki szövetség belső viszonyait ismerőkkel azóta, hogy csütörtök délután Péterffy Attila polgármester bejelentette, Nyőgéri Lajos lesz Pécs harmadik alpolgármestere. Mindezek után le merjük írni: gyakorlatilag tény, hogy minimum részben személyes konfliktus áll a polgármester döntésének hátterében.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Pécsett több, mint egy éve egy ellenzéki szövetség vette át a hatalmat. A Fideszt 10 év után váltották le, nem is akárhogyan.

Azt már a kezdet kezdetén lehetett tudni, hogy egy olyan széleskörű politikai összefogás, amelyben számos párt és szervezet vesz részt, nem mindig fog zökkenőmentesen működni. Pláne, hogy olyan szereplők is vannak ebben a szövetségben, akik és amelyek évekkel ezelőtt nagyon messze álltak egymástól – és a mai napig jócskán különböznek egymástól politikai ideológiájukban, alapvető világlátásukban.

A kérdés az volt, hogy a mindennapokban az együttműködés tényleg működni fog-e, kisebb zökkenőkkel, avagy több nagy botrány után jön a széthullás.

2022

És azt is lehetett tudni már 2019 őszén, de igazából már a képviselőjelöltek kasztingjakor is, hogy amennyiben sikerül leváltani a Fideszt Pécsett, az ellenzéki együttműködés nem csak Pécsről és a pécsiek képviseletéről szól, hanem legalább annyira 2022-ről is. 2022 tavaszáról. 

Ha itt, ellenzékből kormányozva meg tudják mutatni a koalícióra lépő pártok, hogy képesek együttműködni, akkor lehet rájuk mutogatni mint jó példára az orbánista autokráciával szemben. Komoly érdeke fűződik tehát az ellenzéki összefogásnak ahhoz, hogy Pécs sikeres legyen, de legalább annyira az orbánistáknak, hogy ne menjen minden rendben.

Minden persze nem ment rendben, sőt voltak meglepő dolgok, amik első, de második látásra sem tűnnek úgy, mintha összhangban lennének a választási ígéretekkel és a szavazói várakozásokkal.

A cégvezetők egy részének lecserélése és több vezető fizetésének felemelése ilyen. És ez akkor is így van, ha az első új vezetők kinevezése még a COVID-járvány és a nyomába érkező gazdasági visszaesés előtti “utolsó” pillanatban történt, hiszen mindeközben azt hangoztatta az új városvezetés is, hogy Pécs milyen botrányosan rossz pénzügyi és gazdasági helyzetben van.

Politikai közelség

Tetézte ezt a helyzetet, hogy a vezetők egy része az MSZP-hez köthető személy lett.

Sőt, a Pécsett politikai szövetségre lépő pártok és képviselők oda sorolják, MSZP-közeli figurának tartják Ruzsa Csaba külsős, gazdasági ügyekért felelős alpolgármestert is.

Ruzsa

Ruzsa a 2010-es pécsi EKF-program lebonyolításában és a beruházások felgyorsításában játszott fontos szerepet többedik EKF-főigazgatóként. Hogy a sokak szerint még így is vitatott, de mindenképpen kézzelfogható eredmény Ruzsa személyes sikere volt-e, vagy sem, nem tudjuk, annyi biztos, hogy évek tökölődése után valamiképpen tető alá kerültek beruházások, még ha jó pár év késéssel is.

E tekintetben van párhuzamosság a jelen helyzet és az akkori feladat közt: a pécsi uniós fejlesztéseket és a Modern Városok Programban eltervezett beruházásokat is össze kell kapni több évnyi csúszás és csigalassú tempó után.

Az más kérdés, hogy Ruzsát mások egyáltalán nem tartják MSZP-közelinek, sőt, szerintük a kormányzati körökhöz is jó kapcsolatai vannak, de ha ebben vita is van, abban nagyjából kiegyeznek, hogy céltudatos technokrata, aki éppen ezért alkalmas lehet a felkért feladatra.

Akikre hallgat a polgármester

Az viszont biztos, hogy a korábbi életében szintén erős kezű, feladatközpontú, technokrata vezetőnek tartott Péterffy Attila fő bizalmasa és tanácsadója lett Ruzsa, de a városházi folyosói pletykák szerint a bizalom körének tagja még az alpolgármesternek kinevezett Nyőgéri Lajos, és a választáson ugyan  Ruzsához hasonlóan nem indult, sőt igazából (tudtunkkal) hivatalos városházi feladathoz sem jutó Kőhegyi István is. Kőhegyi testvéréről és biokomos munkájáról a napokban írtunk. Ugyanakkor lapunk úgy tudja, hogy más MSZP-s politikusok jó ismerősei is kaptak munkát nemrég, vagy akár nem sokkal a tavaly őszi váltás után.

Valakinek a valakije

Bizonyos értelemben kivételt Nyőgéri Lajos felesége jelent, aki eddig is státuszban volt, de gyermekszülés miatt otthon volt. Ő tavaly év végén visszatért a városházára, csak más pozícióba, mint ahol eredetileg dolgozott. Habár az is biztos, hogy őt annak idején Páva Zsolték az eredeti állásából “elhelyezték” – és a pletykák arról szóltak, hogy éppen Nyőgérivel való kapcsolata volt az ok a mellékvágányra helyezésnek, s igazából az sem sokon múlt, hogy nem menesztették. Információink szerint azonban nem csak Kőhegyi vagy Nyőgéri “érintett” ilyen ügyben, hanem ha úgy vesszük, Tóth Bertalan MSZP-pártelnök is, mert hozzá köthető személy is kapott (jav.:) januártól kaphat állást a Zsolnay Örökségkezelőben.

Mindemellett úgy tudjuk, hogy a példáinkban szereplő, a városi cégeknél álláshoz jutó személyek részére nem új pozíciókat hoztak létre, s hogy elviekben végzettségét és tapasztalatait tekintve mindenki alkalmas is lehet a betöltött vagy betöltendő státuszra.

Nem most kezdődött

A “valakinek a valakije-esetek” nyilvánvalóan nem most kezdődtek, például a Páva Zsolttal sok évtizedes jó kapcsolatban álló Mikes Éva volt alpolgármester gyermeke is dolgozott éppen a Biokomban. A köztelevízióban és azóta a Pesti Tv-ben is szereplő Trombitás Kristóf Keresztély ügyéről a Szabad Pécs számolt be. Igaz azonban az is, hogy a Trombitás állása, mind annak szervezeti helyét, mind a fizetés szintjét illetően jóval szerényebb beosztás volt.

Ahogyan a ZSÖK-ben is dolgozott városházi fideszes politikus is, és több Fidelitas-tag is. A Fidesz pécsi politikusai és “sajtója” óriási médiacirkuszt próbált abból kreálni, hogy az egyik ilyen munkaerőt kitették a cégtől, azzal, hogy több embert kirúgtak és tisztogatás történt. Csak éppen azt felejtették el megemlíteni, hogy egyvalaki távozott még akkoriban, de őt nem úgy küldték el, és hogy az elbocsátott fiatalember Fidelitas-tag volt. (Ami önmagában nyilvánvalóan nem lehet az elbocsátás oka. De a felvételé sem.)

Tanácsok

Péterffynek tehát egy szűk kör oszt a pletykák szerint tanácsot rendszeresen, de az is biztos, hogy a polgármester minden véleményt meghallgat, hogy ezekből mit fontol meg, az más kérdés. Ugyanakkor a Szabad Pécs tud több olyan esetről, ahol a polgármester hallgatott “körön kívüli” személyek tanácsaira is, mert azok érdemiek és előrevivők voltak.

A bizalom körén túl

Azt viszont majdnem a kezdetek kezdete óta hallani, hogy nem volt túl jó viszonyban Bognár Szilviával Péterffy Attila, de még inkább volt feszültség Bognár és Ruzsa közt. Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy a harmadik alpolgármesteri posztot és Nyőgéri Lajos kinevezését a Péterffy-Ruzsa-Kőhegyi trióból Ruzsa akarta a legkevésbé.

Hogy a feszültségnövekedésnek pontosan mi az oka, azt biztosan nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy Bognár Szilviával kapcsolatban azt mesélték, hogy érezhette úgy, hogy ki van hagyva döntésekből, sőt egyes, elviekben hozzá tartozó területeken is átnyúlnak a feje felett. Sok esetben ez “automatikusan” történt. Azaz, azok, akiknek elvileg egyenesen hozzá kellett volna menniük, a másik alpolgármester, vagy akár a polgármester ajtaján kopogtattak inkább.

Nézeteltérések, befolyásszerzés

Arról is voltak már korábban is kiszivárgó információk, hogy a pécsi ellenzéki összefogásban voltak és vannak nézeteltérések.

Mert egyesek úgy érzik, hogy vannak, akik győztesnek mondhatják magukat közülük, vannak előre leosztott lapok és szerepek, de nem előzetes, teljes konszenzus után, hanem a hatalom köréhez legközelebb állók irányításának köszönhetően. Itt megint csak az MSZP-s befolyásszerzést emlegették többen. Kívülállók azt mondták, hogy itt igazából a MSZP-sek politikai rutinja győzött, sokkal jobban értettek a lobbihoz és a pozíciókra való ajánlásokhoz is.

Előzetes botrányok

Az érdekes, hogy a mostani, azaz a harmadik alpolgármesteri kinevezés előtti két nagyobb botrány egyike Nyőgéri Lajoshoz, a másik cégvezetői kinevezéshez kapcsolódott.

A Szabad Pécs írta meg, hogy Nyőgéri Lajos a gazdasági bizottság elnöke lett, de három korábbi cégét is kényszertörölték. Nyőgéri a végén bedobta a törülközőt, habár a polgármester most is, és akkor is azt mondta, hogy ő nem akarja, ennek ellenére Nyőgéri Lajos lemondott.

Sokkal nagyobb ügy lett azonban az előbb a PKK megbízott ügyvezetőjének kinevezett Bleszity Péter ügyéből, miután a Péterffy-Ruzsa-duó őt akarta a ZSÖK ügyvezetőjének, míg Bognár Szilvia a kulturális szakmához közeli jelölteket szeretett volna, csakúgy mint a Momentum. Erről az ügyről akkor a Szabad Pécs is elmondta a véleményét, azont túl is, hogy megírtuk már előzetesen, hogy mire lehet számítani.

Akkor azonban, mint megírtuk, a Momentum és a DK több képviselője is végül megnyomta az igen-gombot, és meglett az elegendő szavazat Bleszity kinvezéséhez.

Úgy tudjuk azonban, hogy mások is, de leginkább a Momentum azt remélte, hogy ezzel vége az efféle nyomásgyakorlásnak a polgármester és köre részéről. Szintén a Szabad Pécs írta meg azt, hogy Péterffy egy olyan választási együttműködési megállapodást írt alá a “kiegyezés” következtében, amelyet már hosszú hónapok óta halogattak.

Törésvonalak

A törésvonal a választási együttműködésben a mi tudomásunk szerint korábban is, és itt is az MSZP és a Jobbik, illetve a DK és a Momentum közt volt. De még ennél is cifrább a helyzet, mert a DK sem volt egységes teljesen, a két ellenpont Kunszt Márta és Bognár Szilvia volt.

Bognár

Forrásaink szerint a Bleszity-ügy egyfelől komoly belső politikai vereséget jelentett Bognár Szilviának, aki a korábbinál is nehezebb helyzetbe került azzal, hogy élesen és a nyilvánosságban is szembefordult Péterffyékkel.

Úgy tudjuk, hogy ezután még azokra az egyezetetésekre sem kapott meghívást, amelyekre korábban az alpolgármesteri poszt miatt kapott és amire az egyértelműen feljogosította, ami miatt nyilvánvalóan eszkalálódott a helyzet, és az is világos volt mindenki számára, hogy ezt meg kell oldani valamiképpen, mert ez a konfliktus megmérgezheti az együttműködést. De legalábbis mások számára is kellemetlen lesz.

Menesztés, majdnem

Péterffyék is tudták ezt, ezért információink szerint komolyan felmerült Bognár Szilvia leváltása az alpolgármesteri posztról, de ezt két ok miatt nem sikerült véghezvinnie Péterffyéknek. Az egyik, hogy a menesztést meg kellett volna szavaztatni, és többek közt éppen azért is nem támogatta előzetesen kellő számú képviselő, mert kívülről ez nagyon rosszul nézett volna ki. Éppen annak ártott vagy árthatott volna, amit cikkünk elején írtunk: 2022 tavaszának. Az ügyekre rálátó informátorunk szerint a magyar társadalom elvárása és várakozásai, nem mellesleg az ilyen ügyekre éhes kormánypárt és propagandamédiája ezt hosszú hónapokon át tudta volna csámcsogni, számukra kifejezetten kellemes, új narratívát építeni. Gondoljanak csak arra, hogy Göd hányszor és milyen formában került elő a sajtóban.

A másik ok, és szerintünk a fő ok abban, hogy ez a megoldás, Bognár Szilvia leléptetése nem valósult meg, az Gyurcsány Ferenc volt. Mint arra mi is utaltunk korábban. Bognár Szilvia DK-s alpolgármesterként volt számon tartva, de a közelmúltig nem volt DK-tag. A DK jelölte a feladatra, és mindenki el is fogadta őt, konszenzusos jelölt volt, de a pártnak nem volt tagja, oda csak a Bleszity-ügy után lépett be.

Gyurcsány

De Gyurcsány Ferenc személyesen is járt Pécsett nemrég, információink szerint azért, hogy segítse a kialakult helyzet megoldását és a DK pécsi képviselő-csoportján belüli konfliktusokat is segítsen feloldani. Gyurcsány tárgyalt Péterffy Attilával is, majd az “övéivel”.

Úgy tudjuk, hogy ezt követően született meg az a megoldás, hogy Bognár Szilviát nem váltják le, de ha ki nem is üresítik a pozícióját, jelentősen szűkítik mind a területeket, amelyek alá tartoznak, mind a mozgásterét. Így került el tőle például a szociális terület és a lakásgazdálkodás, és kapta meg azt harmadik alpolgármesterként (végül) Nyőgéri Lajos.

Információink szerint Gyurcsány azt kérte, hogy tartsák szem előtt 2022 tavaszát is, ne okozzanak olyan helyzetet, ne keltsenek olyan konfliktust, amellyel a pécsi ellenzéki összefogást veszélyeztetnék. A harmadik alpolgármester kinevezését önmagában úgy tudjuk, más pártelnökök mellett Gyurcsány sem bánta, ha helyben azt indokoltnak látták. Ugyanakkor információink szerint védelmébe vette Bognár Szilviát, mind a városvezetéssel, mind Kunszt Mártával szemben.

Kunszt

Annak idején ugyanis információink szerint Kunszt ambicionálta az alpolgármesteri posztot, ami alapvetően az uniós választás alapján a DK-nak és a Momentumnak járt volna, azaz azok várományosának Kunszt Márta és külsős alpolgármesterként Nemes Balázs tűnt.

Nemes

Úgy tudjuk, előbbi jelölése a DK-ban sem volt egyértelmű, így kerülhetett képbe Bognár Szilvia, Nemes Balázs pedig legalább két-három másik olyan feladatot is vitt (és visz) párhuzamosan, ami mellé egy alpolgármeteri beosztás nem biztos, hogy befért volna. Ő így a polgármestertől innovációs biztosi pozíciót kapott, amely szervezeti szinten azt jelenti, hogy nagyjából az alpolgármesterekkel van azonos szinten és közvetlenül a polgármesternek felel.

Felmerült korábban

Úgy tudjuk, elméleti szinten már akkor felmerült a három alpolgármesteri rendszer is (a Fidesz alatt két alpolgármester volt, korábban azonban voltak időszakok, amikor három alpolgármestere volt a megyeszékhelynek), de Péterffy Attila akkor azt mondta, hogy próbálják meg a két alpolgármesteres szisztémával, és egy év múlva visszatérnek erre a kérdésre. Pedig akkor még nyilvánvalóan nem sejthetette, hogy az egyik alpolgármesterével megromolhat a viszony, és nyilván a COVID-járványról és -válságról sem tudott még a világ.

Nem erre számítottak

A harmadik alpolgármester kinevezése így nem teljesen előzmény nélküli ügy, ettől függetlenül több szempontból is nagyon rosszul sült el.

Értesüléseink szerint sokkal rosszabbul, mint amire számítottak, mi azonban rengeteg emberrel beszéltünk csütörtök óta, ami alapján nem is érthető, hogyan számítottak bármi más fogadtatásra. Amihez persze az is kellett, hogy Nyőgéri Lajos személyét egyfajta szimbólumként értelmezték, a korábbi, többeknek rossz emlékű MSZP-s vezetés visszaszivárgását a hatalomba. Még akkor is, ha Nyőgéri nagyon meggyőző fölénnyel, majdnem 50 százalékos szavazati támogatással jutott be a pécsi közgyűlésbe múlt ősszel, az azóta PTE kancellárnak kinevezett Decsi István volt fideszes alpolgármestert legyőzve.

Amit tényleg elvettek

Nyőgéri kinevezése és a nekik jutó, leginkább Bognár Szilviától elvett területek és feladatok mellett volt egy, legalább ennyire fontos változás is. Amiről azonban nem kommunikált a városvezetés: azt, hogy nem csak az új alpolgármesterhez kerültek feladatok és jogkörök Bognártól, hanem Ruzsához is.

Mostantól a gazdasági ügyekért felelős külsős alpolgármester felel a ZSÖK-ért, a Pécsi Kommunikációs Központért és a Pannon Filharmonikus Zenekarért. Ami azért is érdekes nagyon, mert a ZSÖK és a PFZ a jelentős kormányzati támogatásnak köszönhetően összességében 2 milliárd forint feletti éves büdzsével működik, azaz e tekintetben az egyik legfontosabb cég a városban, és a kulturális alpolgármesteri posztnak is a nehézfegyverzete. A ZSÖK feletti diszponálás a kormánynak is nagyon tetszett volna, olyannyira, hogy pécsi fideszes politikusok nem átallottak az önkormányzat érdekeivel szemben a kormányzati tulajdonba kerülés mellett érvelni.

A PKK pedig különböző kommunikációs szerződéseken keresztül jelentős összegre tud és tudott eddig is, a fideszes éra alatt szerződni ezekkel a más önkormányzati gazdasági társaságokkal. Igaz, ennek egyik oka mindenképpen az volt, hogy a korábbi évekhez képest a PKK közvetlen önkormányzati működési támogatását jelentősen csökkentették. Mindenesetre ez a kapcsolat, amiképpen a más önkormányzati cégekhez hasonlóan a személyügyi mozgások, egyéb szerződések ügy is figyelmet érdemel. Úgy tudjuk, Bognár Szilvia ezen a téren is szeretett volna nagyon szoros felügyeletet és rálátást kapni a működésre.

Szembenállás

Mindemellett a másik oldalon azt mondták, hogy hiába beszélt szépen és mondott nagyon kedveseket DK-s alpolgármesteréről Péterffy Attila, valójában nem volt teljesen megelégedve a kulturális területen zajló szakmai munkával. Hogy ez milyen szintű elégedetlenség volt, ért-e leváltás-közeli állapotot, nem tudjuk.

Ami viszont biztos, az az hogy a Bleszity-ügy után még történhetett valami, és nem csak egyszerűen a ZSÖK-ügyvezető megválasztása kapcsán kialakult konfliktus nőtt tovább Péterffy és Bognár, de még inkább Ruzsa és Bognár közt. Valódi vagy vélt új konfliktus is keletkezhetett köztük, de nem kizárt, hogy azzal az üggyel összefüggésben, avagy annak következményeként. Péterffy Attila mindenesetre Bognár Szilvia leváltásának gondolatát bizalomvesztéssel magyarázta a képviselők számára. Forrásaink mindenesetre nem csak Péterffyék durcásabbá válásáról számoltak be a Bleszity-ügyet követően, de arról is, hogy Bognár Szilvia is feszültebbé vált, nem csak a Péterffy-Ruzsa párossal való napi kapcsolatában.

Mindezen túl az is látszott, hogy a Fidesz és az ÖPE, igen jó érzékkel kihasználhatta ezt a helyzetet. Nem egy olyan mozzanat volt az elmúlt hetekben a városházi és a közgyűlési munkában is forrásaink értelmezése szerint, amikor Bognár Szilviának “udvaroltak” a Pécsett kisebbségbe került kormánypártiak és a fideszes propganadasajtó. E mozgás olyannyira kiszámítható volt, hogy egyáltalán nem zárható ki az az eshetőség, hogy nem csak a közös helyi ügyek, a közös minimum vezette őket, hanem sokkal inkább az, hogyan lehet a feszültséget növelni, rést ütni az együttműködésen.

Fogarasi

Az is biztos, hogy Péterffy valóban eredetileg a jobbikos Fogarasi Gábort jelölte harmadik alpolgármesterének, és ezt a verziót is kommunikálta, nagyjából másfél hete.

Azaz a múlt csütörtöki frakcióvezetői egyeztetésnek ugyan névleg valóban az év végi ügyek volt a munkacíme, teljesen váratlanul azért a téma nem érhette az oda pozíciójuk miatt delegált politikusokat. Sőt, mint megírtuk, a DK eleve, már korábban jelezte, hogy nem támogatja a poszt létrehozását.

Végjáték

A vége az lett, hogy a DK jelezte, hogy Fogarasi Gábort nem tudja elfogadni, akkor már inkább a második számú jelöltet, Nyőgéri Lajost támogatják. Információink szerint, amennyiben Fogarasi tervezett kinevezése valóban komoly volt (és nem valami furfangos terv Nyőgéri végső soron előnybe hozására), annak buktatója az volt, hogy Fogarasinak (egyelőre) nincs diplomája.

Nem volt választás

Azt viszont Péterffy egyértelműen jelezte, hogy a harmadik alpolgármesteri poszt létrehozása feltett szándéka, és ebből nem enged, csak abban hajlandó változtatni, hogy ki a kinevezett. Azt is fontos elmondani, hogy elméleti síkon felmerült momentumos jelölt neve is, de ezt a verziót a frakcióvezetők leszavazták, illetve a Momentumban sem ambicionálták egyelőre ezt a verziót. Első körben ők sem akartak 3. alpolgármestert, másodsorban Fogarasira adták voksukat.

Gyorsítópálya

Értesüléseink szerint az semmiképpen sem szándékos félrekommunikálás, hogy sok a munka, mert e téren a polgármester valóban gyorsabb ügymenetet és munkavégzést vár el a jövőben.

A cél

Az esetleges cél (többek szerint valódi cél), Bognár Szilvia gyengítése, parkolópályára küldése lehetett.

Ugyanakkor több informátorunk szerint azt is számba vehették, sőt ez legalább ennyire nyomhatott a latban, hogy legyen egy olyan ember, aki Bognár Szilvia mellett helyettesítheti a polgármestert, ha ő házon kívül van bármi okból. Szavazhat a közgyűlésben, vezetheti az ülést, és így tovább, Ruzsa ugyanis ezeket nem választott politikusként nem teheti.

Avagy, ha bármi okból ügyvivő polgármester kinevezésére lesz szükség (például egy esetleges koronavírus-fertőzés miatt hetekre kiesik a polgármester a munkából), akkor legyen a bizalmat elveszítő Bognár Szilvia mellett más is, aki alpolgármesterként erre a feladatra kinevezhető és élvezi is Péterffyék bizalmát. Azaz emiatt fel sem merülhetett a harmadik alpolgármester személyére újabb külsős alpolgármester kinevezése.

Az már más kérdés, hogy a mára kialakult helyzet miatt nem visszakozik-e végül, és vonja vissza a múlt csütörtöki alpolgármesteri kinevezést Péterffy Attila.

Mi következhet?

Merthogy talán első hallásra nem, de ez tűnik jelenleg a legkézenfekvőbb megoldásnak a kialakult feszült helyzetben. Mind a Momentum, mind a DK, sőt a Párbeszéd is rendesen beleállt ugyanis ebbe az ügybe. A kérdés politikailag az, hogy hogyan lehet a legkisebb arcvesztés nélkül megúszni egy ilyen helyzetet. Ami nem csak a politikai szövetségeseket dühítette fel, de nagyon sok választót, sőt nagyon sok olyan pécsi polgárt is, akik erőteljesen támogatták Péterffyéket a választáson, ha úgy tetszik a helyi szellemi hátország egy részét. Pécs ugyanis mindig is különleges hely volt az országban e tekintetben is, nagyon erős civil jelenlét és a “sajátjaikkal” szemben is az elvek mentén kritikus értelmiségi réteggel. Az is biztos, hogy annak a narratívának az erőltetése, hogy márpedig a rengeteg, feltorlódott munkát szeretnék elvégezni, a választási ígéreteket tartani, nem oldja meg ezt a helyzetet.

Az is biztos, hogy sem egy harmadik alpolgármesteri kinevezés, sem a régi MSZP-s Nyőgéri pozícióhoz juttatása nem verte volna ki ennyire a biztosítékot, ha nincsenek előzetes ügyek, amikor az ellenzéki szövetség egyes tagjai nem érezték úgy folyamatosan, hogy ők nyelnek, ők engednek, és ha egy adott ügyön túl lesznek, akkor majd másképpen lesz. Nyőgéri kinevezése az utolsó csepp volt a pohárban. Ha ezt nem tudják most megoldani, akkor egészen biztos, hogy az ellenzéki szövetség sorsa is kérdésessé válik. És ez az, amiben nem kicsit számolhatta el magát Péterffy Attila és Ruzsa Csaba.

És mivel további arcvesztést a többiek nem akarnak elkönyvelni a maguk neve mellett, itt és most valószínűleg Péterffyéknek kell majd engedniük. Azaz valamiképpen kihátrálni ebből a helyzetből. Amit nem tudunk a teljes status quo visszaállításával sem elképzelni, hanem valami köztes megoldással, azaz vagy más személy kinevezésével, avagy a szociális területek nem alpolgármesteri szintű delegálásával. Ami azt a fideszes bírálatot is árnyalná, hogy a harmadik alpolgármesteri pozícióval járó plusz kiadás micsoda pazarlás Pécsett. Habár az kb. évi 10 milliós plusz kiadás bírálatát éppen eléggé árnyalja önmagában az, hogy Orbánék COVID-os intézkedései miatt Pécs nagyjából 4-5 milliárd forintot is elveszíthet idén, és nem látni még, hogy ebből mennyit kompenzál és mikor a kormány.

A másik lehetőség, hogy még ehhez képest is bekeményítenek, de ehhez az kellene, hogy be tudják bizonyítani, józan, ésszerű okokkal, és alapos indokkal, hogy miért veszítette el Bognár Szilvia a bizalmukat. Ha ezt meglépnék és sikerrel, akkor viszont nem új, hanem másik alpolgármestere lenne Pécsnek, azaz a végeredmény éppen az lenne, amit el akartak kerülni: az egyik alpolgármester lecserélése.

Mindezen túl csak két lehetőséget látunk. Eszkalálódik a botrány és nő a feszültség a pártok közt, aminek a vége a szövetség felbomlása, illetve sokkal reálisabb forgatókönyvként az, hogy pártvezetői szinten egyeztetve oldják meg a pécsi ügyet, és alakítanak ki egy megoldási javaslatot. Az viszont biztos, hogy ezt követően sokkal feszesebb és szabályozottabb keretek közti együttműködéssel futnak majd neki a következő négy évnek.

KategóriákMETÁL